Pofátlanul másolja az Apple-t, mégis ez lett a piac egyik legjobb telefonja

Ahogy az várható volt, januárban a magyarországi piacra is befutott a Honor legújabb csúcskategóriás mobilja, a Magic8 Pro. A készüléket Kínában már a tavalyi év végén leleplezték, és ugyan a nemzetközi rajtra hónapokat kellett várni, enyhén szólva is megérte – a gyártó ugyanis talán még soha nem rakott le az asztalra egy ennyire rendben lévő készüléket. A Magic8 Pro szinte minden területen a kiválóságot képviseli, a tökéletességtől viszont ennek ellenére is messze van – bár mindent megtesz annak érdekében, hogy elérje. Teszten a Honor új zászlóshajója, a méregdrága, de őrjítően jó Magic8 Pro.

A Honor hosszú ideje a prémiumgyártók közé sorolja magát. Ez készülékeik esetében meg is látszott, a csomagolásaik tekintetében viszont kevésbé – ezzel pedig ők is tisztában lehettek, az új Magic-szériát ugyanis már egy újragondolt dobozba pakolják. Az ezüstszínekben tetszelgő, minimalista dizájn láttán egyből arra következtethetünk, hogy nem egy hétköznapi telefonnal lesz dolgunk. Az előlapon mindösszesen egy Honor Magic8 Pro feliratot találunk, amit egy dombornyomott mintázat ölel körül. Ez a mobil hátlapi kameraszigetét szimbolizálja, ami egyáltalán nem meglepő, a gyártó ezúttal is a kamerát tünteti fel a telefon legnagyobb erősségeként – de a Magic8 Pro ennél sokkal több.

Ami viszont a kiegészítőket illeti… a Honor ezen a téren már közel sem annyira bőkezű, mint egykoron. Bár a Magic8 Pro kijelzőjén továbbra is ott pihen az előre felhelyezett kijelzővédő fólia, a dobozban az USB-C-s adatkábelen, némi papírmunkán és egy SIM-tűn kívül semmi mást nem találunk. Nincs tehát sem hálózati adapter, sem tok, ezeket nekünk kell beszereznünk.

Kisebb, könnyebb, vékonyabb, jobb!

A mobil összeszerelési minősége kiváló, ahogy az anyaghasználat is. A készülék kerete alumíniumból készül, míg a hátlapot matt felületű üveg borítja, amin egyáltalán nem látszanak meg az ujjlenyomatok, cserébe viszont rendkívül csúszóssá teszik a telefont, így érdemes lesz tokba helyezni, ha kissé ügyetlenebbek vagyunk. Az előlapot a Honor saját fejlesztésű, NanoCrystal Shield névre keresztelt üvegötvözete borítja, aminek karc- és törésállóságát a márkával való jó viszony megtartása érdekében nem teszteltük, de papíron még a Gorilla Glass Victus 2-nél is ellenállóbbnak ígérkezik. Ugyancsak az ellenállóságról tanúskodik a Magic8 Pro IP69K minősítése,

Érdekesség, hogy a Magic8 Pro az elődhöz képest nemcsak vékonyabb lett, de kisebb és könnyebb is. A készülékház immáron 161,2 × 75 × 8,3 milliméteres, súlya pedig 219 grammos, tehát félreértés ne essék, még mindig egy nagy telefonról beszélünk, a Magic7 Próhoz képest viszont karcsúsodott az utód. Ezzel egyetemben a kijelző mérete is összébb ment, a Magic 8 Pro előlapját egy 6,7 hüvelykes, 1256 × 2808 képpontos, 120 hertzes LTPO OLED-panel borítja, ami természetesen támogatja a Dolby Vision szabványt és a HDR Vivid videostandardot is. Maximális fényereje alapesetben 1800 nit, ami már önmagában kiemelkedő, HDR-tartalmak nézése közben azonban rövid időre akár 6000 nites csúcsfényerő kibocsátására is képes a kijelző, ami már-már vakító. Mondanunk sem kell, a színek teljesen rendben vannak, ahogy a betekintési szögekre sem lehet panasz. Továbbá adott a mindig éber megjelenítés és a 4320 hertzes PWM is, így a szemünket sem terheli annyira a panel – a Honor Magic8 Pro kijelzője az egyik legjobb, amit valaha okostelefonban láttunk.

És ha már a kijelzőnél tartunk, az ultrahangos ujjlenyomat-érzékelő is ez alá rejtve kapott helyet, ami villámgyorsan felismeri regisztrált ujjunkat – de nem ez az egyetlen lehetőségünk a biometrikus azonosításra. A kapszula alakú előlapi kamerakivágásba 3D-s érzékelőket rejtett a Honor, így az elődökhöz hasonlóan itt is adott a 3D-s arcfelismerés, ami akár sötétben is működik, és még azelőtt felismer minket, hogy ujjunkat az ujjlenyomat-olvasóra helyezhetnénk.

Nyolc sárkány erejével bír

A teljesítményért – ahogy az várható volt – az aktuálisan elérhető legerősebb Qualcomm mobilplatform felel, nevezetesen a Snapdragon 8 Elite Gen 5. Az abszolút csúcskategóriás nyers erő tehát adott, nem igazán találni olyan feladatot, ami megizzasztaná a Magic8 Prót, így sokkal érdekesebb inkább arról írni, hogy hogyan küzd meg a hőtermeléssel. Mint ismeretes, az előző Magic telefonoknak volt, hogy komolyabb gondjai is akadtak a túlmelegedéssel, az idei széria esetében azonban nem találkoztunk hasonlóval. Bár a Magic8 Pro folyamatos terhelés alatt egyértelműen felmelegedik, és a szintetikus teszteken 2-3 perc után akár 20 százalékkal is visszafoghatja csúcsteljesítményét, jelentősebb forrósodással nem találkoztunk, ami abszolút pozitívum.

A készüléken az Android 16-os alapokra épülő MagicOS 10-es felület fut, ami a készülék külsejével ellentétben kifejezetten nagy ráncfelvarráson ment keresztül. A Honor tulajdonképpen fogta az iOS 26-ot és az Apple új, Liquid Glass dizájnnyelvezetét, és egy az egyben lemásolta azt. Arról egyébként, hogy a gyártó miért másolja néha ennyire egyértelműen a konkurenciát, decemberben a Honor magyarországi country managerét is kérdeztük, aki köntörfalazás nélkül elmondta: ha egy új technológia vagy dizájn felkelti a fogyasztók érdeklődését, akkor a Honornak kutya kötelessége azt a trendet követni, mivel a márka legfőbb stratégiája az ügyfélközpontúság.

Személyes véleményem szerint nemcsak az Apple-től tanulunk, hanem a legjobb dizájn- és technológiai cégektől is, beleértve a Samsungot és más dizájnstúdiókat. Ha például az iPhone ökoszisztémája vagy formaterve népszerű, az egy technológiai trendet jelez, amiből tanulunk. Ugyanígy tanulunk olyan cégektől is, mint a DJI vagy a BYD. A célunk, hogy megfeleljünk a fogyasztói igényeknek

– fogalmazott Bill Liu az Indexnek.

Másolás azonban ide vagy oda, el kell ismerni, a MagicOS 10 a Honor eddigi legjobb, legszebb és leggyorsabb szoftveres felülete lett, arról nem is beszélve, hogy temérdek személyreszabhatósági lehetőséget ad a felhasználók kezébe. Sőt mi több, a fájlátvitelt is minden korábbinál egyszerűbbé tették androidos és iOS-es készülékek között: elég csak a két telefont összeérintenünk, és a feldobott appon keresztül már érkeznek is a képek, videók vagy éppen dokumentumok. Ha pedig ez nem lenne elég, mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekből sincs hiány. Természetesen adott a Google-féle Gemini, ami a felület beépített asszisztenseként teszi a nap 24 órájában a dolgát, mellette azonban a Honor saját fejlesztésű Honor AI-jával is találkozhatunk. Itt is megtaláljuk a MagicPortált és a MagicCapsule-t, valamint az AI Emlékek funkciót, ami csokorba szedi a fotóinkat és a fontosabb gondolatainkat.

Az okosotthon-vezérlésre szánt AI Space kifejezetten gördülékenyen teszi a dolgát, és bár a nyelvi funkciók terén felemás a helyzet – az AI-feliratozás és a -tolmács már remekül tud magyarul, a diktafonos leirat viszont pont a mi nyelvünket nem ismeri –, a fejlődés megkérdőjelezhetetlen. A galéria a mesterséges intelligenciával megtámogatott képkiegészítés és a radír mellett megkapta a Magic Color névre keresztelt háttérmódosítást is, aminek eredményei felemás érzéseket váltottak ki belőlünk. Pluszpont jár viszont az algoritmusnak, ami emellett ügyesen korrigálja a csukott szemeket, és javít a mozgóképek minőségén is. Az Apple másolása azonban nem ér véget a szoftveres szinten. A Magic8 Próban debütál a Honor saját AI-gombja, ami egy az egyben az Apple-féle Kameravezérlő másolása – röviden és tömören pedig pont annyira idegesítő és semmirekellő, mint az almás telefonokban található változat.

Fotózásból ötös alá

A Honor a Magic8 Pro esetében egyértelműen nem aprózta el a kamerás képességeket: a hátlapon egy 50 megapixeles, nagy méretű szenzorra épülő főkamera, egy szintén 50 megapixeles ultraszéles látószögű egység, valamint egy egészen brutális, 200 megapixeles periszkópos telefotó dolgozik együtt. A papírforma alapján ez már önmagában is ígéretes, a gyakorlatban pedig a rendszer legtöbbször igazolja is a Honor önbizalmát. Jó fényviszonyok mellett a fő kamera kifejezetten részletgazdag képeket készít, pontos expozícióval és széles dinamikatartománnyal, így a világos és árnyékos területek egyszerre maradnak részletgazdagok. A fehéregyensúly jellemzően semleges, a bőrtónusok természetesek, a zajszint pedig alacsony, ami még ebben a ligában sem magától értetődő.

Az ultraszéles látószögű kamera szintén kellemes meglepetést okoz: a torzítás jól kontrollált, az autofókusz miatt pedig nemcsak tájképeknél, hanem közelebbi témáknál is használható marad. A részletesség nappali fényben meggyőző, a színek többnyire összhangban vannak a fő kamerával, ami sajnos még mindig nem minden gyártónál alapértelmezett.

amely 3,7-szeres optikai zoom mellett is kiváló részletességet kínál, hosszabb gyújtótávolságon pedig kifejezetten jól tartja a minőséget. Világos környezetben még a nagyobb nagyítások sem esnek szét, ami ebben a kategóriában is dicséretet érdemel.

Portrézáskor a Honor szintén erős formát mutat: a bokeh módnál a háttérelmosás természetes hatású, a téma leválasztása pontos, a részletek megőrzése pedig átlag feletti. Ugyanakkor nem minden helyzetben tökéletes a rendszer: csoportképeknél előfordul, hogy a sekély mélységélesség miatt nem minden arc kerül éles tartományba, és az autofókusz néha rossz arcot választ fókuszpontnak. Ezek nem gyakori hibák, de pont annyiszor vannak jelen, hogy egy csúcskategóriás készüléknél már feltűnjenek.

Videós fronton vegyesebb a kép. A dinamikatartomány és a részletesség jó fényben itt is rendben van, ám bizonyos helyzetekben expozíciós ingadozások és pontatlan színmegjelenítés jelentkezhet. Beltérben és gyenge fényviszonyok mellett – különösen mozgó jeleneteknél – a zaj is könnyebben felüti a fejét, a részletek pedig látványosan csökkennek. Alkalmanként szellemképpel vagy színeltérésekkel is találkozhatunk, ami kissé árnyalja az összképet. Mindezek ellenére a Honor Magic8 Pro kamerarendszere összességében erős, sokoldalú és legtöbbször megbízható teljesítményt nyújt – a fotózásból tehát valóban közel jár az ötöshöz, még ha néhány apró hiba miatt nem is lehet hibátlannak nevezni.

Bírja a strapát

Bár az európai országokba – így a magyar piacra is – a legkisebb akkumulátorral szerelt Magic8 Pro érkezik, a 6270 milliamperórás telep még így is nagyobb, mint amit a konkurens telefonokban találhatunk. Ugyanakkor fájó, hogy a telep mérete lehetett volna 7200 milliamperórás is – Kínában ekkora teleppel szállítják a mobilt, míg a globális piacra szánt modellekben 7100 milliamperórás akkumulátor pihen. Érthetetlen, hogy a Honor miért döntött a kisebb kapacitás mellett, mikor a Magic8 Lite probléma nélkül befutott 7500 milliamperórás akkumulátorával Magyarországra is.

Ennek ellenére adott az egész napos üzemidő, sőt. A tesztidőszak alatt egyetlen töltéssel 7–9 óra képernyőidőt facsartunk ki a mobilból egyetlen töltéssel, ami egyeseknek nemcsak az egynapos, de a kétnapos üzemidőt is lefedheti – természetesen felhasználási módtól függően. Tölteni a mobilt vezetékesen 100 wattal, míg vezeték nélkül 80 wattal tudjuk, a Qi2-es töltési szabványt azonban nem támogatja a mobil, ahogy az egyéb mágneses kiegészítőket sem. Van azonban 5 wattos fordított töltés!

Összegezve

A Honor Magic8 Pro nem próbál szerény lenni – és nem is kell neki szerénykednie. A kijelzője jelenleg a piac egyik legjobbja, a teljesítménye megkérdőjelezhetetlen, az összeszerelési minőség pedig abszolút prémiumérzetet kelt. A periszkópos telefotó kiemelkedik még a csúcskategórián belül is, a szoftveres körítés pedig minden korábbinál kiforrottabb lett, még akkor is, ha az a kelleténél jobban inspirálódik az Apple megoldásaiból.

Ugyanakkor nem lehet elmenni a kompromisszumok mellett sem. Az 550 ezer forintos indulóár annak ellenére is fájdalmasan magas, hogy manapság ez már teljesen megszokott a csúcskategóriás mezőnyben. De nehéz megmagyarázni azt is, miért kapott az európai modell kisebb akkumulátort, mint a kínai vagy akár a globális változat. Mégis, a Magic8 Pro egy rendkívül erős, magabiztos zászlóshajó, amely világosan megmutatja, hová pozicionálja magát a gyártó a prémiummezőnyben. Nem hibátlan, de nagyon közel van hozzá – és ez ma már önmagában is komoly teljesítmény.

A Honor Magic8 Pro Magyarországon két színben, arany és fekete variánsokban érhető el – nálunk az utóbbi kiadás járt.