Milliárdokat hozott az áprilisi tréfa

A Pokémon Góról sokat írtunk már, itt egy részletes leírás, hogy kell játszani, itt meg a véleményünk pár nap után arról, mennyire jó szórakozás az egész. Ez a cikk inkább arról szól majd, hogy válhatott globális sikerré valami, amiben kisállatokat kell levadászni, hogy aztán csatába küldjük őket.

Április bolondja

A legérdekesebb dolog rögtön az, hogy bár a pokémonok világát korábban több rajzfilm és játék is népszerűsítette, a mostani, átütő siker egy április elsejei poénként indult. Még 2014-ben csinált amúgy egészen jól sikerült átverős videót a Google, amelyben új munkatársakat kerestek pokémon-edző munkakörbe.

Ez volt az a videó, ami szikrát vetett az akkor még Google-leánycégnek mondható Nianticot vezető John Hanke fejében. Hanke tárgyalni kezdett Ivata Szatoruval, a Nintendo akkori vezetőjével, aki tavaly sajnos meghalt, így nem érhette meg, mekkora siker is lett ebből az egészből.

Hanke szépen kivezette a Nianticot a Google-ből, méghozzá a nagyrészt a Nintendo által birtokolt The Pokémon Company segítségével, és nekiláttak, hogy lefejlesszék a tréfavideó valós változatát. Maradtak egyértelmű jelek a rokonságra: a Pokémon Góhoz adott, külön megvásárolható karkötőnek ugyanolyan alakja van, mint amilyen a videóban is látható logó.

De persze ez önmagában még nem lett volna elég. A Niantic korábbi játéka, az Ingress a legjobb példa: nagyjából ugyanazt kell benne csinálni, mint a Pokémon Góban, mármint a valóságban felkeresni a játékban szerepet kapó helyszíneket, és küzdeni az ellenfél befolyása ellen, de az mégsem lett ekkora siker.

Átütni egy falat, amiről nem tudni, hol van

Az is érdekes kérdés, hogy miben mérjük a sikert. Pénzben? A Pokémon Go megjelenése óta a Nintendo részvényei 53 százalékkal drágultak, ez 7 milliárd dollárral növelte meg a cég értékét. Népszerűségben? A játék a világ minden részén vezeti a letöltési listákat, és ez csak azért nem látszik, mert a Pokémon Go a világ legnagyobb részén hivatalosan még meg sem jelent. Olyan népszerű alkalmazásokat vertek meg vele, mint a szexpa... társkeresős Tinder, de a Google mérései szerint még a pornónál is többen keresnek rá mostanában arra, mi a fene az a Pokémon Go. (Egyes mérések szerint a pokémonos pornó népszerűsége is megugrott a világban, de mondjuk ebben valószínűleg csak kevesen látják a sikert.)

Míg ezek is fontos mérföldkövek, van itt még valami, amivel nagyon jól meg lehet mutatni a siker mértékét. A tény, hogy a játék nemtől, kortól, társadalmi és anyagi helyzettől függetlenül minden csoportban komoly eredményeket ér el, ráadásul olyanoknál is átviszi a lécet, akik amúgy nem szoktak mobilos játékokkal ilyen szintű elhivatottsággal játszani. Hogy mást ne mondjunk, olyan emberek ismerkedtek meg az Apple App store kijátszásának módszereivel, vagy épp az androidos APK-telepítés fogásaival, akiket korábban az sem nagyon érdekelt, hogy működik a telefonban a hangátvitel.

Ez az a siker, amit a Nintendo már nem először ér el, legutóbb talán a Wii volt olyan, hogy bár az emberek korábban nem figyelték a trendeket, a mozgásérzékelős kontrollerrel ellátott konzolt mindenki ki akarta próbálni, és ezzel a japán cég áttörte az átlagemberek és a játékosok között lévő falat.

Ez is kidurran egyszer

Ehhez egy csomó minden kellett, ami például az Ingressben nem volt meg. Eleve, a Pokémon Go egy könnyen fogyasztható, vidám valami, amiben aranyos lényeket gyűjtünk, nincsenek bonyolult(nak tűnő) részletek rezonátorokkal és kristályokkal. A másik, hogy 2012, vagyis az Ingress indulása óta eltelt időben sokat nőtt a telefonok tudása és úgy általában a mobilok elterjedése is. A Pokémon Go nem a semmiből indult, nagyon is jól megalapozott rajongói bázis várta gyerekkora óta, hogy megjelenjen egy ilyen játék, már csak a tudtukra kellett hozni, hogy ők pont egy ilyenre vágytak. A bejelentéskor kiadott videó tökéletesen alkalmas volt erre, még akkor is, ha az abban látott játéknak nem sok köze van ahhoz, ami végül megjelent.

Persze ez nem jelenti, hogy a játék akár csak egy hét múlva is ugyanekkora siker lesz, mint most. Azok az előnyök, amelyek miatt ilyen hirtelen meg tudott ugrani a felhasználóbázis, hamar kifulladnak, ahogy szép lassan az az önmagát gerjesztő folyamat is lassul majd, hogy minden internetes csatornán a játékhoz köthető hírek ömlenek a felhasználókra. Ez persze kereslet-kínálat alapú, ha a kutya se olvasná ezeket a cikkeket, nem is írná meg őket senki.

Ugyanakkor itt nem szimpla játéktesztekről és útmutatókról van szó, a Pokémon Go egy csomó, tőle független jelenségre is felhívja a figyelmet. Gondoljunk bele, miért hír az, hogy afroamerikai, fehér és ázsiai emberek egy helyre kerülnek egy játék miatt? Vagy miért van az, hogy egy fiatal fekete újságíró inkább mégsem megy ki kolbászolni az amerikai nagyváros utcáira, mert fél, hogy baja esik? Miért nem az fura, hogy valaki egy kiszuperált templomban él, és miért fura, ha az emberek hirtelen zarándokhellyé változtatják?

Akadnak sokkal aggasztóbb hírek is. A játék lehetőségeiben a rablók is meglátták a lehetőségeket, egy kódolási hiba miatt a játék bizonyos esetekben komoly hozzáférést kapott személyes adatokhoz, de a borúlátóbbak szerint önmagában az is kétségbeejtő, hogy elég egy ilyen gyenge maszk, hogy senki ne lássa, ez a technológia embertömegek célzott mozgatására és egy bizonyos helyre vezérlésére is alkalmas, ami óriási veszélyt jelent. És igen, vannak, akik szerint egy holokausztmúzeumban vagy épp a lerombolt World Trade Center emlékműjének tövében is simán lehet játszani.

De a hírcunami csökkenése mellett vannak más faktorok is. Az egyik, hogy a Nintendo legendásan béna minden olyan dologban, amiben szerepet kap a többjátékos mód, a közösségépítés vagy –szervezés. A Pokémon Góban is esetlegesen léphetünk csak kapcsolatba másokkal. Olyan alapok hiányoznak, mint hogy kapcsolatba léphessünk legalább azokkal, akikkel közös gymben vagyunk épp, és csak a nagyon távoli tervekben létezik az a lehetőség, hogy valós időben megküzdjünk az utcán mellénk álló pokémon-mesterrel.

Az sem jelent sokat, hogy a játék kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei ilyen népszerűek. Persze, vicces a nutellából kimászó kukac, vagy a rendőrök mellé fotózott, nagyon erőszakosnak tűnő pokémon is, de maga az AR nem újdonság, csak az, hogy sikerült úgy leprogramozni, hogy ne legyen idegesítően szar. Innentől már csak egy lépés volt elérni a napot a tenyerükben hordozó emberektől a kukacot a kanálba fotózókig – ez a fajta vizuális poén kiirthatatlan lesz, amíg a képszerkesztés létezik majd.

Jön még ilyen, rengeteg

Ettől még viszont nem szabad azt várni, hogy emiatt most nagyot ugrik az AR-játékok fejlődése. Az tuti, hogy most boldog-boldogtalan nekiáll a Pokémon Góhoz hasonló játékokat fejleszteni, óriási üzlet is van ebben, hiszen egy benzinkút-, étterem- vagy sima bolthálózat is ki tud találni megfelelő tematikát, hogy mondjuk a harrypotteres, zombis vagy az aktuális Disney-filmes őrületet ne is említsük. Ahogy a Wii mozgásérzékelését is lenyúlták-meglovagolták-továbbfejlesztették a versenytársak, az sem lesz meglepő, hogy megszaporodnak majd az Ingress- és Pokémon Go-klónok, de ahhoz, hogy bármelyik időtálló legyen, több kell, mint amit most akár csak az utóbbi adni tud.

Hogy pontosan mi ez a több, igazából nehéz megtippelni. A konkrét hibák (az akku lezabálása, például) kijavítása mellett közösségi lehetőségek bővítése nélkülözhetetlen, a játékbeli lehetőségek folyamatos fejlesztése is fontos, de közben vigyázni kell, ne billenjen ki az a mostani egyensúly, hogy nincs semmi, amit ne lehetne megszerezni a játékban anélkül, hogy valós pénzt áldoznánk a dologra. Mondjuk az sem kis dolog, hogy közben az ellustult emberiség simán többet gyalogol naponta, mint korábban egész évben, illetve ha hinni lehet a Google adatainak, az amerikaiak szép lassan megismerkednek a kilométer, és úgy általában a metrikus rendszer varázslatos világával.

Ha az említett javítások, fejlesztések, illetve a kívülállóként természetesen megjósolhatatlan bővítések nem történnek meg, a játék legkésőbb a nyár végére biztosan kipukkad majd, mert elfogynak az emberek, akiknek van idejük sétálgatni nem is létező jószágok kedvéért úgy, hogy ne kapjanak cserébe ugyanilyen gyors pozitív visszacsatolást, mint most az elején. A pszichológusok szerint jól működő recept azonban megmarad: a gyűjtőszenvedélyre, a gyors fejlődésre és az egyszerű szórakoztatásra épített alkalmazások bődületes üzletet jelentenek majd, függetlenül attól, hogy madarakat kell kilőni csúzliból, farmot kell vezetni vagy épp kis cukorkákat kell egymás mellé forgatni.