További Hardver cikkek
A hétvégén napvilágot látott sajtóértesülések - bármennyire is hitetlenkedett az iparág, és hitetlenkedtek az elemzők - igaznak bizonyultak: az Advanced Micro Devices (AMD) felvásárolja a grafikus processzorokat és a pécék alkatrészeinek kapcsolatát biztosító alaplapi csipkészleteket fejlesztő ATI Technologiest.
A kaliforniai processzorgyártó 4,2 milliárd dollár készpénzt és 57 millió saját részvényt fizet a kanadai vállalat tulajdonosainak - pénteki árfolyamon számolva így az ügylet összértéke 5,4 milliárd dollárra rúg. Az AMD - amely gyárépítésre és -bővítésre nemrég milliárdos kölcsönöket vett fel - nagy részben hitelből teremti elő az összeget. A tranzakció - az ATI-részvényesek jóváhagyását és a szükséges hatósági engedélyek megszerzése után- várhatóan a negyedik negyedévre zárul le.
Miért?
Az AMD komplett platformmegoldásokat vesz fel a kínálatába az akvizíció révén, sőt 2008-ra olyan integrált csipekkel is meg kíván jelenni a piacon, amelyekben a központi és a grafikus processzor egy lapkán lesz megtalálható. (A hasonló integrációs projektek a múltban szinte kivétel nélkül megbuktak.) Az egyesült vállalat 15 000 alkalmazottal rendelkezik majd, árbevétele pedig a tavalyi számok alapján éves szinten 7,3 milliárd dollárra rúg. Az ATI első embere, Dave Orton vezető alelnökként irányítja tovább volt dolgozóit az új cégben, és a kanadai vállalat igazgatótanácsának tagjait is átveszi az AMD.
Az elemzők - akik eddig többnyire azt hangoztatták, hogy miért teljesen irracionális lépés egy ilyen felvásárlás - most kétségbeesetten próbálnak magyarázatot találni a mégis megvalósulni látszó ügyletre. Az egyetlen racionálisnak tűnő érv az, hogy az AMD a felvásárlás révén olyan komplett termékcsomagokat - platformokat - tud majd kínálni ügyfeleinek, mint az Intel, amelynek alaplapi lapkakészleteit, processzorait és vezeték nélküli hálózati vezérlőit összekapcsoló Centrino platformja rendkívül ügyes húzásnak bizonyult a noteszgéppiacon. Az ATI ugyanis nem csupán 3D-gyorsító processzorokat, hanem grafikus maggal ellátott csipkészleteket is fejleszt - márpedig a PC-k nagy része ilyen integrált megoldásokra épül.
Miért ne?
Az ügylet ellen szól ugyanakkor, hogy az AMD-nek az utóbbi években követett stratégiája - mely sorozatos veszteséges negyedévek után ismét nyereségessé tette a vállalatot - éppen a pécés processzorgyártás melletti tevékenységek leválasztása volt. Ennek szellemében szervezte önálló vegyesvállalatba a cég a flashmemória-gyártást, majd szabadult meg alig egy hónapja az Alchemy üzletágtól, amely mobil eszközökbe fejlesztett alacsony fogyasztású csipeket.
Ráadásul sem a csipkészlet-, sem a GPU-biznisz nem aranybánya. Ezeken a piacokon hajszálvékony haszonréssel dolgoznak a szereplők, ezért a nyereségesség fenntartása is nehezebb, mint a processzorüzletben. Jól illusztrálja ezt, hogy az ATI tavaly 2,2 milliárd dollár árbevétel mellett mindössze 17 millió dollár profitot termelt. Mi több, a kanadai vállalat termékeinek nagy része Intel-alapú számítógépekbe kerül, márpedig ezt a piacot szinte bizonyosan elvesztik a felvásárlással.
Szintén szakítana az AMD azzal az eddig sikeresnek bizonyult stratégiájával is, amely partnerekre bízta a processzorokhoz szükséges infrastruktúra biztosítását. A vállalat egyik kulcsfontosságú társa az Athlon és Athlon 64 csipek sikerre vitelében például éppen az ATI első számú konkurenseként jegyzett NVIDIA volt. Az ATI-akvizíció alighanem ennek az együttműködésnek is véget vet.