Dension DMP3, a magyar mp3-lejátszó

Lefogadom, hogy még az Index-olvasótábor korcsoportos besorolás szerint csikócsapatnak nevezhető törzsgárdája, a harminc év alattiak is emlékeznek arra az időre, amikor egy termék mellett a "magyar" jelzővel egyértelmű célzást lehetett tenni a dolog minőségére. Ezek az idők nagy szerencsénkre már elmúltak - most Gödöllőről kapja a DVD-lejátszót egész Európa, Sárvárról pedig a játékkonzolt a világ -, a bérmunka-összeszerelés gazdaságilag kikerülhetetlen fázist azonban egyszer biztosan meg kell haladnunk; ehhez pedig saját ötletekkel, saját termékekkel kell kijönnünk.

Az ötlettől a gyártásig hazai produkcióban készült

Ezekből azonban pillanatnyilag még nem vagyunk túlságosan jól eleresztve, így nem csoda, hogy megdobban az ember honfiúi szíve, ha egy olyan hírt talál az emilfiókjában, hogy tesztelni lehetne egy, az ötlettől a gyártásig teljesen hazai produkcióban készülő terméket - ami, mint később majd kiderül, nem a furcsa találmányok múzeumába készülő, földtől elrugaszkodott valami, hanem egy abszolút "kúl cucc".

Néhány nap elteltével meg is érkezett a gépezet az Index főhadiszállására, én pedig haladéktalanul rávetettem magam. Elsőre lepattantam róla - forgattam errearra, de mibenlétének lényegére csak hosszú percek elteltével jöttem rá. A DMP3 ugyanis - fogódzkodjunk meg! - egy szabványos, PC-be csúsztatható mobil vincseszterkeret, előlappal, kezelőszervekkel, és a zenelejátszáshoz szükséges elektronikával.

A mobil keret A mobil vincseszterkeretet talán már öt évnél is régebben használja a számítógépen működő közönség, elsöprő sikerét annak köszönhette, hogy a tisztelt számítógépgyártószakma nem volt képes kiizzadni magából egy olyan adattároló szabványt, ami a floppylemezt felválthatta volna. A 80-as évekből itt maradt 1,44-es floppy a száz megabájtok és ezredmásodpercek környezetében nagy tömegű adat helyváltoztatásának megoldására alkalmatlan, a helyettesítő megoldások egymással inkompatibilisek voltak, a CD-írás - akkor még - drága volt, így nem maradt más a felhasználónak, mint az, hogy magát a hard diszket hurcolja el egyik helyről a másikra. Ezt könnyíti meg a mobilkeret, aminek segítségével egy mozdulat csupán a merevlemez kivétele és visszatétele. Gyakorlatilag minden számítógépes boltban kapható.

Innentől a készülék már önmagát magyarázza, a nehezén tehát túljutottunk. Az mp3-formátumú zenét a készülék tehát a benne lévő merevlemezről játssza le - a merevlemez pedig bármilyen típusú 3,5-es ATA-kompatibilis egység lehet; tehát pontosan ugyanazok a vincsik használhatók a DMP3-ban is, mint amelyek a PC-inkben pörögnek (fájlrendszere FAT32, tehát ez is oké). Csúsztassuk a DMP3-at a PC-ben lévő mobil fogadókeretbe, és már kezdhetjük is a zenék feltöltését, egyszerű Windows-os fájlmásolással, hiszen a számítógép a zenegépet ilyenkor egyszerű merevlemezként látja, ugyanúgy, mintha egy hagyományos mobilkeretbe helyeztük volna bele.

Autóba szerelhető beépítőkeret

A számítógépből kihúzva viszont a DMP3 önálló életre kel. Saját, gyári tartozékként kapott fogadókerete autós használatra van tervezve - ezt a fogadókeretet kell beépíteni (vagy beépíttetni) az autóba, és készen is vagyunk. Ha a DMP3-at ebbe a fogadókeretbe csúsztatjuk, bekapcsolás után saját kezelőpaneljének gombjaival navigálhatunk a lemezen lévő fájlrendszerben, és innen indíthatjuk el az mp3-állományok lejátszását is.

A DMP3 beépítésével párhuzamosan nem selejtezhetjük ki régi autórádiónkat, mert szükség lesz rá: a keret elektronikája erősítőt nem tartalmaz, az mp3-hangkimenet szabványos vonalkimeneten jelentkezik - ezt kell bevezetnünk az autórádió erősítőjébe, ami aztán a hangszórókat ténylegesen meghajtja.

Drótozás A DMP3 és az autórádió többféleképpen is összeköthető: Ha van a rádión vonalbemenet (AUX), akkor egyszerűen csak kössük a DMP3-at erre a bemenetre. Ha ilyen bemenet nincs, csak akkor nézzük át a többi lehetőséget. Az opcionálisan beszerezhető kazettaadapterrel (ami egy közönséges magnókazetta-formájú szerkezetet és egy kábelt jelent) a magnónkat csaphatjuk be, és csinálhatunk úgy, mintha az mp3-zene a kazettás magnóból szólna. A szintén opcionális FM-adóval kábel nélküli összeköttetést tudunk létrehozni a rádió vevőkészülékével (jelenleg tesztelés alatt). Egy ügyes megoldás a DMP3-on egy CD-changert emulál, így a készüléket a rádió előlapjáról kezelhetjük. (fejlesztés alatt)

A DMP3 nemcsak autóban használható: gyári tartozékként kapunk hozzá egy külső tápegységet is, amivel a zenegépet bármilyen helyzetben használhatjuk, akár walkmanként, fejhallgatóval - csak ne sétáljunk vele, mert ahhoz nem elég hosszú a kábel :) -, akár az otthoni hifiberendezéshez csatlakoztatva. Ezek mellett, természetesen, általános célú hordozható merevlemezként is funkcionálhat, a készülék nem tiltakozik, ha nem zenefájlokat másolunk rá - legfeljebb nem játssza le őket.

A készülék kezelése igen egyszerű, a hibalehetőség minimális - ez autóban igen fontos szempont, hiszen hiába hívja fel rá a kézikönyv a figyelmet, hogy vezetés közben ne foglalkozzunk vele, az ember nehezen fegyelmezi magát. Ilyen esetekben pedig egy funkcionálisan rosszul tervezett interakció, egy fölösleges gombnyomás emberéletekbe kerülhet - és kerül is, ha statisztikailag elegendően sok ember használja a készüléket.

A kevesebb most is több

Egy forgatógomb és négy nyomógomb - ennyiből oldották meg a DMP3 tervezői készülékük kezelését. Ez bármilyen más autós zeneberendezéssel összehasonlítva pozitív fejlemény, kevesebb kezelőszervre kell odafigyelni, és könnyebb a műveleteket megtanulni. A visszajelzés egy 128 x 56 képpont felbontású, gyönyörű, kék, grafikus LCD-kijelzőn érkezik, kiválóan olvasható, nagy méretű betűtípussal; használhatósági szempontból tanítani lehetne a megoldást egy-egy (szűkebb körben) dartvadernek csúfolt, színes, 3D-animációkkal teletűzdelt, ám teljességgel értelmezhetetlen üzenetekkel bombázó brand-autórádió gyártója számára.

A lejátszó szoftvere az mp3-fájlok és playlistek lejátszásán kívül temérdek egyéb funkcióval is rendelkezik, amiket itt terjedelmi korlátok miatt most nem fogunk ismertetni, de mindenképpen kiemelésre érdemes a MyRadio névre hallgató funkció, ami előre beállított paraméterek (stílusok százalékos valószínűsége, felhasznált könyvtárak) mellett véletlenszerű sorrendben játssza a merevlemezről az ott tárolt zenét. Több ilyen MyRadio-profil is eltárolható, így alkalmanként választhatunk, hogy milyen típusú szerkesztésben szeretnénk zenéinket hallgatni egy adott hangulatban.

A szerelés nem egyszerű

A DMP3 autóba szerelése nem triviális dolog, mindenképpen érdemes tájékozódni egy adott autótípussal szerzett tapasztalatok iránt, mielőtt nekiugrunk. Valamilyen megoldás gyakorlatilag mindig található, bár több kérdés is nehezítheti a dolgunkat. A gép ugyanis a merevlemez miatt kicsit hosszabb, mint a szabványos autórádiók, és ugyanebből kifolyólag az előlapja kisebb. Ha tehát egy szabványos fiókhelyünk van, és be szeretnénk építeni, keressük fel a gyártó által ajánlott szakszervizek egyikét. Ha ők sem látnak megoldást, akkor a kiegészítőként rendelhető szatelit-kezelőlap már tuti tipp: ennek mélysége mindössze néhány centiméter, és egy vékony kábelen csatlakozik az autóban ezek után bárhol elhelyezhető készülékhez.

Gyors megoldásként pedig a szivargyújtó-tápkábel (tartozék) és a kazettainterfész egy percen belül megoldáshoz vezet, ha megelégszünk azzal, hogy a készülék az anyósülésen vagy a kesztyűtartóban utazik (jómagam a mobil vincsesztereimet amúgyis ezeken a helyeken szoktam hordani).

A DMP3 néhány technikai paramétere mp3-lejátszás maximum 384 kbps-ig VBR-tömörítést is lejátszik .m3u és .pls playlist-támogatás ID3 tagek kijelzése 18 bites D/A átalakítók hangerő, balansz, magas- és mélyszabályzás, loudness, dynabass

Végül pedig, essen szó az árazásról. DMP3-at az internetezők a Dension honlapjáról (www.dension.com) rendelhetnek, ez a megoldás garantálja a legjobb árakat mind a készüléket, mind a tartozékokat figyelembe véve. Bruttó 54 ezer forintért egy merevlemez nélküli DMP3 büszke tulajává válhatunk, amihez ha veszünk egy átlagosan olcsó, 25 ezer forint körül hozzáférhető 40 gigabájtos vincsit, még mindig sokkal-sokkal alatta vagyunk a 100 ezer forintos lélektani határnak, ami alatt autós mp3-megoldás jelenleg nincs, sem itthon, sem másutt: a sorban a Kenwood mp3-as CD-lejátszója, következik, 120 ezer forintért bruttóban. A 40 gigás diszk pedig hatvanegynéhány CD-nyi mp3-at tud fogadni, 128K tömörítéssel ez 600-nál több hagyományos zenei CD anyaga.

Már a boltokban

A bolti vásárlást favorizálók a Media Markt West End-beli üzletében (itt csütörtökönként egésznapos élő termékbemutatókon népszerűsítik a DMP3-at) , illetve hamarosan valószínűleg a Tesco áruházaiban is hozzájuthatnak a cucchoz, bruttó 110 ezer forint körüli áron - igaz, ebben már benne van egy 20 gigás merevlemez is.

A DMP3-at forgalmazója természetesen nemcsak a magyar piacra szánja - egy magyar fogyasztási cikk nemzetközi kilátásai pedig nagyon ritkán szoktak ennyire jók lenni. Az mp3-formátum terjedése most éppen a "megállíthathatatlan" fázisba érkezett (bár sokan megpróbálták megállítani) és az autós lejátszók piaca még finoman szólva is távol áll a telítődéstől - egy kezünkön meg tudjuk számolni a boltokban is kapható típusokat. A DMP3 egy remek ötleten alapuló, számítógéphasználók számára (az mp3-közönség kivétel nélkül ilyenekből áll) igen praktikus termék, így esetünkben bátran szurkolhatunk a nemzeti színeknek, lényegesen nagyobb esélyeink vannak, mint a labdarúgó-válogatottnak Izland vagy a Feröer-szigetek ellen.

A Dension-sztori A Densiont vezető Lukács József a magyar elektronikai és kulturális szcéna egyik régi, fontos alakja. Első nyilvános sikere a 80-as évek közepére tehető, Homelab nevű, házi körülmények között megvalósítható mikroszámítógépét sok százan építették meg maguknak. A gép rajongói éveken keresztül klubot tartottak fenn maguknak, program- és tapasztalat-cserebere céljából, kapcsolási rajzát pedig az otthoni számítástechnikai akkor vezető lapja, az Ötlet is közölte. A következő fordulóban, a 90-es években a 77 Elektronika nevű elektronikai megfejtőcég alapítójaként találkozunk Lukács úrral, ahol digitális orvosi műszerek fejlesztésével és gyártásával arat nem elhanyagolható sikereket. E tevékenységével anyagilag sem jár rosszul, mivel az itt megszerzett javak nem elhanyagolható részéből alapítja meg, majd fejleszti tovább a Fonó névre hallgató kulturális megaprojektet. A Fonó népzenei rendezvényekkel és kiadványokkal startol, XI. kerületi bázisuk azonban mára valóságos multikulturális paradicsommá vált, jazz, alternatív és még számtalan egyéb irányzathoz sorolható műsorokkal, zenekari próbahelyekkel, valamint egy remek CD-bolttal a helyszínen. Az Index legendáriumába is beírta magát a hely egy emlékezetes Törzsasztalbulival, valamint Uhrin Benedek első nyilvános fellépésével. Lukács József - nem mellesleg - maga is zenész és népzenegyűjtő, ám kanyarodjunk vissza a DMP3 történetéhez, melynek ötlete Lukács Endrétől, József öccsétől származik. Endre maga is a 77 Elektronika alapítója, három évvel ezelőtt fogant mobil rack-mp3 ötletét a cégen belül gyorsan meg is valósította - az első megvalósult darabot azonban nem követte folytatás mindaddig, míg József vissza nem vonult a 77-en belüli operatív munkától. Innentől kezdve Lukács úr a DMP3-nak él, öccsével együtt százmilliós nagyságrendű összeget invesztál a termék teljes kifejlesztésébe és a gyártás megindításába. A Dension Kft. ma kilenc alkalmazottal (ebből öt fejlesztő) dolgozik, a fejlesztésen kívül bár maga nem gyárt, de felügyeli a gyártás teljes folyamatát, forgalmaz és supportál. Az első hazai eredmények ígéretesek, a külföldi bevezetés jövő év elején várható. Érdekes fordulat az ügyben, hogy egy tajvani társaság (angol felügyelettel) idén nyáron megjelent a piacon egy nagyon hasonló berendezéssel, ám közel háromszoros áron. Az Index Tesztbizottsága ezt a készüléket is vizuális megfigyelés tárgyává tette, ám vita nélkül, egyhangúan ellene szavaztunk: a jóval magasabb árért sokkal kevésbé ízléses megjelenést, kisebb funkcionalitást, rosszabb kijelzőt, és átláthatatlanabb operációs rendszert kínál a konkurencia.