Áramkörré alakítaná a testet a Microsoft

Redundancia

Az ábra a leírás része

A Microsoft szabadalma némileg eltér a korábbi hasonlóktól: a beadvány szerint elsősorban olyan eszközökre gondolva fejlesztik a technológiát, melyek túl kicsik ahhoz, hogy bármilyen interfész vagy telep elférjen bennük, mint például egy fülbevaló. Más szempont is felmerült: "Több hordozható elektronikus szerkezet magunknál tartása esetén gyakran jelentős redunancia jelentkezik a bemeneti-kimeneti eszközök tekintetében - áll a szabadalmi leírásban. - Például az órában, személyhívóban, PDA-ban és rádióban is lehet hangszóró." A bemeneti-kimeneti eszközök számának csökkentésére a Microsoft szabadalma leír egy személyi hálózatot, melyben minden eszköz egyetlen interfészhez kapcsolódik.

A megoldás pulzáló áramot használ, így például egy 100 Hz-es jel tudná táplálni az egyik eszközt, egy 150 Hz-es pedig egy másikat. Az adatjeleket pedig magasabb frekvenciákon lehetne továbbítani. Ezen túl, a Microsoft szerint az emberi bőr ellenállása miatt virtuális billentyűzetet is ki lehetne alakítani egy szabad bőrfelületen. A leírás végén, biztos, ami biztos, még megjegyzi: az említett testnek nem feltétlenül kell emberi testnek lennie, lehet valamilyen állaté is.

Nem új

A személyi hálózat nem a Microsoft találmánya: vannak invravörös vagy rádiókapcsolattal üzemelő rendszerek is, sőt már jópár éve kutatják a test vezetőképességét használó módszereket is. Ez utóbbi technológiát elsőként 1996-ban szabadalmaztatta és mutatta be az IBM a Comdex vásáron, ahol két ember digitális névjegyet cserélt egy kézfogással. A Thomas Zimmerman által vezetett IBM-kutatás az emberi test sótartalmát használta fel, ami remek vezetővé teszi azt. Az IBM eszköze, ami akkora volt, mint egy csomag kártya, egy nanoamper (az amper egymilliárdod része) áramerősségen üzemelt, ez alacsonyabb, mint a testben természetes jelen lévő áramerősség.

Az első bemutatókon 2,4 Mbit per másodperc sebességet sikerült elérni. A japán NTT DoCoMo is 1996-ban nyújtotta be az első szabadalmát, nekik 10 Mbit/s-os sebességet sikerült elérniük. A Nokia is kísérletezik a technológiával, a cég a Philipsszel és a Sonyval létre is hozott egy szakmai fórumot ez év elején.

A két ember közötti adatcserén túl az IBM korábban felvetette a magunknál hordott kommunikációs eszközök - mobiltelefonok, személyhívók, PDA-k és smart cardok - közötti kommunikáció lehetőségét is. Az akkor kiadott IBM-közleményben azt a példát hozták fel, hogy a személyhívóra érkező telefonszám azonnal feltöltődhetne a mobilra, így egyből lehetne is visszahívni. Ráadásul így biztosan nem ütné be rosszul senki a számot, és vezetés közben is biztonságosabb lenne. Az ilyen típusú feladatokat ma már általában Bluetooth-rádiókapcsolaton keresztül oldják meg.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!