Processzortrendek

A 2000-es év az Intel számára sok megpróbáltatást hozott. A legkellemetlenebbek talán a sorozatos ellátási zavarok voltak, a cég sok termékéből nem tudott elegendő mennyiséget szállítani a gyártóknak, akik így a konkurencia termékeihez fordultak. A Rambus memória túl drága maradt, az olcsóbb memóriák eléréséhez használt Memory Translation Hub viszont hibás volt. Emiatt aztán az olcsóbb kategóriába szánt Timna processzort úgy ahogy van el is hagyták a termékpalettáról, de szintén tervezési hiba miatt kellett visszahívni az 1,13 GHzes Pentium III-at is, és csúszik a 64 bites Itanium megjelenése is.

Az AMD ellenben sikert sikerre halmozott az Athlonnal, először fordult elő, hogy nem az Intelé volt a leggyorsabb chip a piacon, a Dellen kívül minden gyártó kínál AMD chipes gépeket, és a cég hosszú évek után először nyereséges évet zárt. Ez főként annak a stratégiának köszönhető, hogy a piac legalsó szegmenséből feljebb léptek az 1000 dollár feletti gépekhez, amelyeknél már lényegesen több profitot lehet elérni.

Mindezek ellenére korán ittak a medve bőrére azok, akik máris temették volna Chipzillát. Üzletileg az Intel továbbra is irigylésre méltóan jól áll, rendkívül nyereséges évet zárt, 2001-ben pedig a piac szinte minden szegmensében ismét ő akar diktálni.

Felsőház

A PC-processzorok piacának felsőházában 2001-ben már nem lesz olyan látványos és fordulatos az órajelverseny, mint korábban. Az ok egyszerű, idén az Intel a biztos befutó. Ahogy az Athlon megjelenésekor az Intel nem tudott hirtelen mit felmutatni az AMD chipjének jobb megoldásaival szemben, úgy most az AMD-nek nincs naprakész válasza a Pentium 4-re.

Biztos befutó

A P4 megalkotásakor az Intel tervezőit egyetlen szempont vezérelte, mégpedig az, hogy a processzor felépítése minél nagyobb órajel frekvencia elérését tegye lehetővé. 2001 második negyedévében az Intel az 1,7 gigás P4-et hozza ki, a harmadik negyedévben pedig elérik a 2 GHz-et is. Ugyanekkor az AMD Athlon chipjei 1,5 gigánál fognak csak tartani, amivel viszont már lassan elérik az Athlon felépítésének fizikai korlátait.

Biztos előnye birtokában az Intel idén nem is a sebesség növelését fogja elsődleges céljának tekinteni, hanem inkább a piac minél egyenletesebb lefedését. Az 1 GHz-es Pentium III és az 1,4 GHz-en bemutatott Pentium 4 között ugyanis túl nagy piaci rést hagyott a cég, elsősorban az ár tekintetében, hiszen a P4 jóval nagyobb mérete miatt lényegesen drágább. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy az 1500-1800 dollár körüli számítógépekhez az Intelnek gyakorlatilag nem volt megfelelő processzora, amit az AMD remekül ki is használt, ebben az ársávban kelt el a legtöbb Athlon. Ráadásul épp ebben a kategóriában, vagyis a már magas teljesítményt és felszereltséget nyújtó gépek között volt a legélénkebb a piaci kereslet.

A hibát az Intel a Pentium 4-esek gyártásának felfuttatásával kívánja orvosolni. A cég 2001-ben a korábban vártnál lényegesen több, mintegy 20 millió P4 szállítását ígérte meg a gyártóknak, amit elsősorban a lanyhuló kereslet nyomán felszabaduló gyártókapacitások tesznek lehetővé. Várhatóan az 1,3 gigás P4-ből fog különösen sok készülni, amit így már elég olcsón tudnak majd adni ahhoz, hogy betörhessen a 2000 dollár alatti piacra. Persze a nagy volumen okozta áresésnek megvan a maga kockázata is, hiszen így kevesebb profitot tudnak elérni a csúcskategóriás chipeken. Az Intel viszont úgy számol, hogy érdemes az év elején a minél nagyobb piaci részesedés megszerzéséért áldozatot hozni, mivel nyáron egy új gyártási eljárás bevezetésével a gyártási költségeket csökkenteni tudják majd, 2001 második felében pedig reményeik szerint ismét beindul a PC-piac növekedése.

64 bites aréna

2001 legfontosabb eseménye a processzorok piacán minden bizonnyal a 64 bites chipekre való áttérés megkezdése lesz. Az Intel és az AMD ismét teljesen másképp közelíti meg a problémát.

Cyrix III

Az immár időtlen idők óta készülő Intel Itanium teljesen új processzorfelépítést használ, ami egyáltalán nem kompatibilis a hagyományos x86 utasításokkal. Az AMD Sledgehammer ellenben futtatni tudja majd az x86 utasításokkal készült régebbi szoftvereket is, de az új, megfelelően megírt programok már ki tudják majd használni a chip 64 bites felépítésének a lehetőségeit is. Ez pedig azt jelenti, hogy sok konzervatív gyártó számára az AMD processzora kellemes átmeneti alternatíva lehet a 32 és 64 bites kódok együttélésének időszakára.

Mindezek ellenére az Itanium pozícióit fenyegető legnagyobb veszély egyelőre önmaga, a chip ugyanis az istennek nem akar elkészülni. Most éppen 2000 második negyedéve a kitűzött megjelenési időpont, de nem kizárt a további csúszás sem. Az Intel persze maga mögött tudhatja a legfontosabb gyártók támogatását, de a sok késlekedés az AMD malmára hajtja a vizet. Az viszont valószínű, hogy az AMD itt is először az olcsóbb szerverek és munkaállomások piacára tud majd betörni, és innen fog tovább terjeszkedni.

A küzdelemben érintett a Transmeta is, a cég ugyanis szövetkezett az AMD-vel. A Transmeta olyan speciális Code-morphing megoldással ellátott szervereket szállít fejlesztőknek, amik az AMD készülő 64 bites Sledgehammer processzorát szimulálják. Cserébe a Transmeta felhasználhatja saját chipjeihez a Sledgehammer terveit. Ezzel a megoldással megkönnyítik a szoftverfejlesztők számára, hogy a chip 2002-re tervezett megjelenésére elkészüljenek a proci előnyös tulajdonságait kihasználni képes programokkal.

Alsóház

A Duron rendre verte a Celeront

A magyar átlag számítógép-használó szívéhez és lehetőségeihez talán némileg közelebb álló ár- és teljesítménykategóriában tavaly az AMD egy igen erős versenyzővel jelent meg. A Duron rendre jobb teljesítményt produkált a vele azonos órajelen futó Celeronoknál, és mindezen felül még olcsóbb is tudott maradni. Az Intel ezért két oldalról próbálja erősíteni pozícióit ezen a piacon. Egyrészt a Celeronok által használt buszfrekvenciát a 800 MHz-es processzortól kezdve 100 MHz-re emelik, amellyel a cég adatai szerint 20 százalékos teljesítménynövekedést értek el a 766-os Celeronhoz képest. Másrészt az év során rendkívül agresszíven fogják csökkenteni a Pentium III-asok árát, amelyek így egyre olcsóbb gépekben fognak megjelenni.

De ha már az olcsónál tartunk, ne feledkezzünk meg a Viáról sem, amely a Cyrix III processzor 700 MHz-es változatával próbál meg versenyben maradni a piacon. A Cyrix III az Intel olcsó processzorának, a Celeronnak akar a még olcsóbb alternatívája lenni, ezért ugyanazt a 370-es foglalatot használja, mint a vetélytárs, ugyanakkor 30%-kal kevesebbe kerül. Ezzel a megoldással egyelőre főleg Indiában és Európában értek el sikereket, ahol az 500 dollár alatti számítógépek mezőnyében játszanak. A Via tervei szerint még az idén áttérnek a 0,15 mikronos gyártásra, és megközelítik az 1 GHz-es órajelet is, de az igazság az, hogy ha nem tudnak sürgősen megállapodni legalább egy komoly amerikai PC-gyártóval, akkor a Via processzor üzletágának nem sok esélye van a túlélésre.

Noteszgépek

Az AMD végre kihozta a Duron mobil változatát, igaz nem pont azt, amit eredetileg ígértek. A 600 és 700 MHz-es chipek ugyanis a mostani Duron processzorok Spitfire magját használják, némileg csökkentett fogyasztással, az eredetileg tervezett Morgan maggal készülő chipek pedig csak a következő negyedévben várhatóak. Ennek ellenére a K7 processzorcsalád belépése a noteszgépek piacára komoly eredmény az AMD számára, és ezen a területen tovább fognak terjeszkedni: még ebben a negyedévben megjelenik a Mustang, amelyet már igazi mobil Athlonként fognak árulni, induláskor 900 MHz-es órajellel.

Az Intel is megjelent noteszgépekbe szánt, rendkívül alacsony fogyasztású P3-as procikkal, de az igazi nagy újdonságot ezen a piacon csak 2002-re tartogatják. A hírek szerint a végül abbahagyott Timna chip fejlesztőgárdája láthat neki, hogy egy alapjaiban új processzort készítsen az Intelnek, amely fogyasztásban felveszi majd a versenyt a Transmeta chipjeivel, teljesítményben viszont felülmúlja majd azokat.

Transmeta Crusoe

A Transmeta Crusoe chipjeinek radikálisan új technológiai megoldásával és minimális fogyasztásával tavaly a hordozható számítógépek piacának átalakulását ígérte. A cég szép eredményeket ért el, de a forradalmi változások elmaradtak, néhány gyártó el is pártolt tőlük, és a mai napig sincs teljesen egyértelmű kép a Crusoe processzorok valódi teljesítményét illetően.

Mindezek ellenére a Transmeta várhatóan tovább tudja majd terjeszteni piaci részesedését, sőt, akár még a szerverpiacra is betörhet. A kaliforniai áramellátás zavarai miatt ugyanis előtérbe került a számítógépek fogyasztásának kérdése, és több cég is a Transmeta közismerten rendkívül keveset fogyasztó Crusoe chipjeivel felszerelt szerverekkel jelent meg a piacon. Ezek a gépek a versenytársaknál négyszer kevesebbet fogyasztanak, kevesebb hőt termelnek, így kevesebb hűtést is igényelnek, és kisebb helyen is elférnek.