Atomkutatók a csúcson
Az első tesztek során a Blue Gene/L több mint hetven teraflops sebességen pörgött, tehát kétszer gyorsabb a korábbi csúcstartónál; a japán NEC által legyártott Earth Simulator sebessége csupán 35,86 teraflops. A Blue Gene/L egyébként még csak prototípus, a teljesen kiépített rendszert 2005-ben adják át. Erich Strohmaier, a top500 lista társalapítója a BBC-nek elmondta, hogy jövőre a négyszeresére nő a Blue Gene sebessége, ezért a versenytársainak igen komolyan fel kell készülniük, ha le akarják győzni.
Az IBM ráadásul a mezőny legkomolyabb versenyzője, ugyanis a top500 gépeinek negyvenhárom százalékát, illetve az összteljesítmény negyvenkilenc százalékát szállította le, míg legfőbb ellenfele, a HP harmincöt illetve huszonegy százalékért felelős.
Csak szimulálnak
A lista második helyezettjét a Silicon Graphics rakta össze; az amerikai űrkutatási hivatal számára októberben átadott Columbia 42,7 billió számítást végez másodpercenként. A Linux operációs rendszert használó gépen többek között űrmissziók szimulációit és klímakutatási programokat futtatnak.
A korábbi japán csúcstartó, a klímamodellezésre használt Earth Simulator a harmadik helyre szorult vissza.
Sokszorosára nőttek
Az első Cray-1 szuperszámítógépet 1976-ban mutatták be, és azóta a csúcsgépek számítási teljesítménye több mint ötszázezerszeresére nőtt. A Cray-1 nyolcvan megaflops sebességű volt, aminél a Blue Gene/L végleges változata ötmilliószor gyorsabb lesz. A félévente frissített top500 lista egyébként a Linpack nevű szoftver matematikai sebességtesztjén alapul, amit sokan kritizálnak, ugyanis csak egy szempontból vizsgálja a gépek teljesítményét, ezért az eredményei nem feltétlenül tükrözik a valóságot.