Brüsszel szerint nem stimmel a magyar hírközlési törvény

Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak és további tíz tagállamnak az új közösségi távközlési keretszabályozás pontatlan implementációja miatt. Az új szabályok megvalósításában amúgy élen járó hazánknak arra hívja fel figyelmét a hivatalos uniós eljárás e legelső szakaszában a Bizottság, hogy az ún. egyetem szolgáltatások nyújtása tekintetében a hazai törvény nem felelnek meg a közösségi szabályozásnak.

Az EU távközlési keretszabályozása tavaly lépett életbe, célja a távközlési piaci liberalizációja, a verseny minél nagyobb beiktatása a szektorba. Olyan, nemrég elterjedt dolgokat tett kötelező, mint például a hordozható mobiltelefonszám, vagy éppenséggel az az alapvetőnek tűnő tény, hogy nem egy telefonszolgáltató van, hanem több. Az új szabályozás megvalósítása azonban még több államban akadozik, amit jól mutat a most megindított 11 eljárás (noha az ügyek többségének nincs nagy jelentősége, és mindegyik nagyon korai szakaszban van).

Egyetemes szolgáltatások

Ami a magyar hiányosságot illeti, ez az úgynevezett egyetemes szolgáltatásokra vonatkozik. Egyetemes szolgáltatásoknak nevezi a távközlési tolvajnyelv azt a négy szolgáltatást, amelyet minden államban kötelesek nyújtani a szolgáltatók, akár külön-külön, akár együtt, lényeg, hogy legyen. Ezek a helyi hozzáférés (hogy mindenki, aki igényel telefonvonalat, kaphat), telefonkönyv és tudakozó, nyilvános telefonfülkék, valamint segélyhívószámok. Az uniós jogszabály azt mondja, hogy ezeket a szolgáltatásokat külön-külön is nyújthatja egy cég, míg a magyar törvény szerint csak együtt lehet őket nyújtani, ami versenyhátrányba hozhat kisebb vállalatokat.

A Magyarországgal szembeni eljárás - a többséghez hasonlóan - a legelső szakaszban van, formailag nem is így hívják. Az Európai Bizottság ún. hivatalos értesítő levelet ír a magyar hatóságoknak, amire 2-3 három hónapon belül kell válaszolni. Ha a válasz nem kielégítő, a Bizottság újra ír, ún. indokolással ellátott véleményt. Erre 2 hónap válaszolási idő van, és ha mindig nem stimmel a dolog, akkor Brüsszel az Európai Bíróság elé citálja a magyar államot.

Amúgy korrekt

Nevük mellőzésével nyilatkozó bizottsági illetékesek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy a magyar ügy, azon túl, hogy önmagában is kis jelentőségű, igazából nem tükrözi az ország haladását az új távközlési irányelvek megvalósításában. Ezek központi eleme a telekommunikációs piacok felmérése és szabályozása, a minél nagyobb és igazságosabb verseny biztosítása érdekében, ebben pedig Magyarország a legelső helyen van Nagy-Britanniával együtt az egész EU-ban.