![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Három figyelmeztetés után az internetszolgáltató felfüggeszti a jogvédett fájlokat letöltő illetve megosztó felhasználókat - ez lenne a lényege a Nicolas Sarkozy által bejelentett új francia online kalózellenes törvénynek. A francia kormány, az internetszolgáltatók és a film- és zenekiadók egyezségéből született törvényjavaslat egy független hatóságot állítana fel, ami az internetforgalmat figyeli, és ha illegális letöltést vagy fájlcserét észlel, küldi a figyelmeztetést az akció résztvevőinek. Három figyelmeztetés után az internetkapcsolat felfüggesztése a büntetés, visszaesőknél pedig az internetről való letiltás.
"Nem szabad engednünk, hogy az internet valamiféle hitech vadnyugattá váljon, ahol a törvényen kívüliek kifosztják a művészeket azzal, hogy teljesen büntetlenül lopják el, és adják tovább a munkájuk gyümölcsét." - ezekkel a szavakkal vezette fel Sarkozy a törvényjavaslat bejelentését, bár később elismerte, hogy még számos technikai problémát kell megoldani ahhoz, hogy egy fájlról minden kétséget kizáróan el lehessen dönteni, hogy éppen jogsértő módon vándorol az interneten.
A zenekiadók természetesen kitörő örömmel fogadták a hírt, az 1400 kiadót képviselő IFPI érdekvédelmi szervezet elnöke egyenesen minden idők legfontosabb lépésének nevezte a kalózkodás elleni harcban. Jogvédő szervezetek ugyanakkor túl keménynek, az információszabadságra károsnak és betarthatatlannak tartják a szabályozást. Sarkozy sietett leszögezni: időre van szükség, hogy a törvény hatásait felmérjék, és ha nem működik, nem fogják erőltetni.
Felmérések szerint Franciaországban az illegális fájlcsere és letöltések aránya duplája a német, háromszorosa a brit, és ötszöröse az amerikai adatoknak. A jelenlegi maximális büntetés 300 ezer euró és öt év börtön, ami alkalmazható az üzletszerűen, ipari méretekben kalózkodók ellen, de a normál mezei felhasználók esetében nem.