A számvevők szétcincálták az IHM-et

A Népszabadság által ismertetett számvevőszéki vizsgálat a szabálytalanságok és a kifogásolható gazdálkodási megoldások közül többet is nevesít. Egyebek mellett szóvá teszi, hogy az ellenőrzési rendszer nem felelt meg a változó és növekvő számú feladatok által diktált igényeknek, késve születtek meg ellenőrzési szabályzatok, nem folytak a minisztériumhoz tartozó intézmények működését ellenőrző vizsgálatok. A több ezer nyertes pályázatból nagyon keveset ellenőriztek, részben ezzel is magyarázható, hogy a nyertes öt százaléka nem az igényelt célokra és módon költötte el a támogatást.

Nehezen követhető miniszteri milliárdok

Az ÁSZ-jelentés leszögezi: Kovács Kálmán informatikai miniszter egyedi döntésekkel összesen 3,2 milliárd forint felhasználásáról határozott annak ellenére, hogy egyedi döntési hatáskörébe utalt támogatás lehetőségét törvény vagy kormányrendelet nem, csak egy miniszteri rendelet szabályozza, és abban sem kellően körülírt a támogatás módja. Talán ezzel is magyarázható, hogy az ÁSZ szerint ezeknek a pénzeknek a "nyomon követése nehéz".

A 3,2 milliárd forint több mint felét négy cég kapta. Az Antenna Hungária Rt. 2003-ban 500 millió forintot, a Matáv Rt. a földrajzi számhordozhatóság jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez 2003-ban 600 millió forintot, az NT Kht. 2003-2004-ben 408,2 millió forintot, a Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási Kht. 2002-2003-ban 394 millió forintot kapott. A kifizetett támogatásokról ráadásul nem vezettek külön nyilvántartást, azok a meglévő nyilvántartásból nehezen mutathatók ki.

Kakaóbiztos drágaságok rendőrségi vizsgálattal ízesítve

A számvevőszéki vizsgálat szerint a 300 millió forintos kerettel meghirdetett Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatnál a nyílt közbeszerzési eljárást a minisztérium nem megfelelően kezelte. Az ajánlati felhívás műszaki leírása nem volt teljes körű és egyértelmű. Az ajánlati felhívásra két pályázat érkezett, a bírálat során hiányzó szempontok alapján érvénytelenítették az alacsonyabb árat tevő ajánlatot.

Az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizték, így a számvevők szerint fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le. Ráadásul a győztes által ajánlott eszköz nem felelt meg a kiírásban foglalt feltételnek. Az ÁSZ-vizsgálat idején kezelés gyanúja miatt, a beszerzési ár és a hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező informatikai eszközök ára közötti aránytalanság miatt rendőrségi nyomozás is folyt.

Az ÁSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a programmal elérni tervezett célok sem valósultak meg teljes körűen, ugyanis a tervezett 500 gép helyett csak 269-et szereztek be. Ez azért különösen kevés, mert összesen 906 pályázó vett részt a programban, vagyis csak a pályázók egyharmada jutott számítógéphez (ha mind az 500 gépet megveszik, akkor a jelentkezők több mint fele sikerrel járt volna).

Kudarctelefon

A szociális telefon elnevezésű minisztériumi kezdeményezést is sikertelennek értékelték a számvevők. Az eredetileg hárommilliárd forintos kerettel meghirdetett program lehetővé tette volna, hogy a rászorulók havi vezetékestelefon-számláját adómentes juttatásként ezer forinttal csökkentsék. Az első évben mindössze 31 ezren jelentkeztek, így csupán 126 millió forintot költöttek el ebből a keretből.

A számvevőszék szerint azért volt ilyen csekély az érdeklődés, mert a támogatás szabályait rögzítő IHM-rendelet a program elindítása után fél évvel jelent meg. Ráadásul abból nem derül ki egyértelműen, kik jogosultak a támogatásra. A program kudarcát jelzi, hogy a 2004-re elkülönített hárommilliárdos keretből 600 millió forintot elvontak, további 774,8 millió forintot zároltak, a keret tehát csaknem a felére csökkent.

Irracionalitás az IHM-cégeknél

Az ÁSZ-jelentés leszögezi: az IHM tulajdonosi felügyelete alá tartozó társaságok közül kizárólag az IT Kht.-t alapította a minisztérium, a többi társaság kormányhatározatok alapján került a fejezethez. Az IT Kht. teljes egészében a tárca pályázati rendszerének kezelésében vesz részt. E tevékenység államháztartáson kívülre szervezését hatástanulmány nem előzte meg, ennek hiányában indokoltsága, gazdaságossága nem volt megalapozott. A hatályos törvények alapján összeállított alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítanak.

Ez 2004-ben a Millenáris Kht.-nál - a Jövő Háza Program kapcsán, az alapító által kialakított kettős ügyvezetéssel összefüggésben - indokolatlan, irracionális, párhuzamosságokat tett lehetővé, ilyen volt a létszámbővítés és a vezetői státuszok ügye.

Lassú EDR-előkészítés versenyeztetés nélkül

A számvevők kifogásolták a korábbi TETRA-rendszert kiváltó, központi fejlesztésű Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer (EDR) kialakításának folyamatát is. Az EDR-ről már 2002-ben döntött a kormány, ám az előkészítés nehézkesen és lassan haladt, a végrehajtásban az ÁSZ szerint "döntésképtelenség mutatkozott". Ezek, és a témával kapcsolatban gyakran változó jogszabályi háttér miatt - összesen 9 jogszabály született az EDR-ről három év alatt - a rendszer kialakításának és működtetésének pályázati felhívása csak ez év márciusában jelent meg.

Nemcsak az EDR lassúságával, hanem az előkészítés módjával kapcsolatban is megfogalmazták kifogásaikat a számvevők. A belső munkatársak mellett a különböző tanácsadói, szakértői feladatokra bruttó 181,8 millió forint összegben kötött 14 szerződés több mint felét ugyanis versenyeztetés nélkül kötötték meg (igaz, a jogszabályi kereteken belül).

Szabályozatlanságok, késések

A minisztérium, elsősorban pénzügyi okokból, késedelmesen hajtott végre több központi kiemelt projektet, így például az e-Ernyő vagy az e-Önkormányzat programokat. Több ilyen projekt még 2004 végén is csak az előkészítés fázisában volt.

Viccnek tűnhet, de az ÁSZ szerint tény: az informatikai minisztérium tevékenységét támogató informatikai rendszer csak ez év elejére lett teljes körűen szabályozva. A külső üzemeltetők felelősségének hiányos rögzítettsége miatt a rendszer működtetése azonban továbbra is kockázatos, és nem megoldott egyes eszközök biztonságos tárolása.

Tudomásul vették

Milyen következményei lesznek a minisztériumban az ÁSZ megállapításainak, várhatók-e személyi konzekvenciák, büntetések, felmentések? Nem fontolgatja-e lemondását a vizsgálat megállapításai, és különösen a hárommilliárdos egyedi döntések miatt Kovács Kálmán? - kérdeztük a minisztériumot. Az IHM sajtóosztálya azt közölte: az ellenőrzés eredményeit tartalmazó jelentésben a tárca működésének jobbítása érdekében az ÁSZ nyolc javaslatot tett az informatikai és hírközlési miniszternek, melyeket a tárca tudomásul vett.

A miniszter esetleges lemondását firtató kérdésünkre leszögezték: személyi felelősségre, vagy más ilyen jellegű konzekvenciákra vonatkozó javaslatokat a jelentés nem tartalmaz. Az ÁSZ jelentés megállapításai összességében azt mutatják, hogy az IHM működése és gazdálkodása a hatályos jogszabályok szerint és szabályosan történik. Az IHM-nél biztosak abban, hogy a javaslatok a "tárca működését tovább fogják javítani", ennek érdekében 30 napon belül intézkedési tervet készítenek.