Egymillió dollárjába került egy arizonai cégnek, hogy egy belső hálózati szerverén engedte alkalmazottainak jogvédett fájlok cserélgetését. Itthon az intranetekre nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás. Hasonló esetben így a bíróságokon múlik, hogy törvénysértőnek találják-e a zártkörű fájlcserélgetést.
Egymillió dollárjába került az amerikai Integrated Information Systems-nek (IIS), hogy engedélyezte annak a belső hálózati szerverének az üzemelését, melyen alkalmazottai MP3-fájlokat csereberélhettek. Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA) egy feljelentő e-mailből szerzett tudomást a szerver létezéséről, melyen többek között jogvédett Police- és Ricky Martin-számok is közkézen forogtak.
A cégek felelősek dolgozóikért
A RIAA, mely olyan kiadókat tömörít, mint a Warner, a Sony, a BMG, a Universal és az EMI, peren kívül egyezett meg a céggel, amely egyébként digitális anyagok védelmére szolgáló szoftverekkel is foglakozik. A RIAA ezt egyértelmű üzenetként értelmezi, szerintük a cégeknek tartaniuk kell a következményektől, ha továbbra is engedik, hogy erőforrásaikat bárkik jogsértő módon használják föl.
Foglalják az egyetemi drótot
Egyelőre más a helyzet az amerikai egyetemeken: ott még tolerálják a fájlcserélést, így viszont technikai jellegű problémákkal kell megküzdeniük, ugyanis a peer-to peer alkalmazások gyakran a sávszélesség 85-90 százalékát is lefoglalják. Ezen olyan szoftverekkel próbálnak segíteni, melyek csak bizonyos idősávban, vagy meghatározott adatmennyiségig engedik a fájlcserélő programok futtatását, esetleg lelassítják az adatforgalmat.
Nem nyilvános az intranet
Itthon az intranetes rendszerekkel kapcsolatban nincsen speciális törvényi szabályozás - tudtuk meg Szinger Andrástól, az Artisjus jogi osztályának munkatársától. A szerzői jogi törvény szerint a jogvédett anyagok engedély nélküli nyilvánossághoz közvetítése minősül a szerzői jog megsértésének, kérdés azonban, hogy a belső hálózat mennyiben minősül nyilvánosságnak.
A bírósági gyakorlat szerint az a rendszer minősül nyilvánosnak, amelyhez (elvben) bárki szabadon csatlakozhat. Így például az egyetemi szerverek inkább tekinthetők nyilvánosnak, mint a vállalati hálózatok, és nyilvánosnak minősülnek az illegálisan másolt szoftvereket pénzért árusító, "warez" ftp-szerverek is.
Csak a feltöltés tilos
Külön érdekesség, hogy a magyar szabályozás szerint csak az anyagok feltöltése számít felhasználásnak, a fájlok letöltése magáncélú másolásnak minősül, és azt engedély és jogdíj nélkül bárki megteheti, akár nyilvános szerverekről is. Itthon egyébként büntetőeljárás még nem indult ilyen ügyben, de elvben kettőtől akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is járhat érte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
