További Jog cikkek
Új törvénnyel felérő változtatásokra készül az informatikai tárca a hírközlés szabályozásával kapcsolatban. Kovács Kálmán miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban kifejtette: a mobilpiac is jobban jár, ha nem marad ki a szabályozás alól. A miniszter szerint érdemes lenne a törvényben rögzíteni az integrált szolgáltatás lehetőségét, így a cégek vezetékes és mobilszolgáltatást is nyújthatnának.
A tárca a piac szereplőinek azt ígérte, hogy a jövőben kerüli a közvetlen kormányzati beavatkozást, inkább a szabályozást alakítja a piac tényleges igényeinek megfelelően. Ennek ellentmondanak a mostani internetkedvezmények kapcsán hozott központi döntések.
Semmi rendkívüli nincs ebben. Az is nagyon nagy baj lenne, ha a piac mondaná meg a kormánynak, hogy merre menjen, de ugyanilyen nagy baj lenne a fordítottja. A szolgáltatókkal kölcsönös párbeszédben vagyunk, aminek időnként az az eredménye, hogy a kormány alkalmazkodik a kérésekhez, a piac által közvetített trendekhez. Időnként viszont az sem baj, ha a kormány is megfogalmazza a maga értékrendjét.
A piaci szereplők azt is kifogásolják, hogy egy-egy döntés előtt a tárca csak a legnagyobbakat tünteti ki a figyelmével, őket vonja be az előzetes tárgyalásokba.
Ez egyértelmű, hiszen hiába akar a minisztérium új dolgot megcélozni, ha a fogyasztók 80 százalékát elérő szolgáltató nemet mond rá.
A kisebbek pedig igyekeznek szövetségbe tömörülve érvényesíttetni érdekeiket.
Az összefogás eddig legfeljebb verbálisan sikerült ezeknek a cégeknek. Sőt, inkább az tapasztalható, hogy egy-egy piaci helyzetben egymást kitúrva igyekeznek a legkedvezőbb megállapodást kötni a saját maguk számára a Matávval.
A távközlési piacon a verseny tényleges kialakulásának egyik kulcskérdése a hírközlési törvény módosítása, amely eddig a piac mintegy 500-600 milliárd forintos szegmensére nem is terjedt ki. A mobilpiac az előző törvényből azzal az indoklással maradt ki, hogy ott már kellő mértékű a verseny. Hogyan változik a jövőbeni szabályozás?
A mobilosok tavalyelőtt még nagyon örültek, hogy ki tudtak maradni a törvényből, ami szerintem nagyon nagy baj. Nem is a kimaradás, hanem az, hogy az előző törvény úgy született meg, hogy még az utolsó órában is lobbikörök rángatták. Ez az, amit most el kell kerülni, mert az ilyen törvényről utólag mindig kiderül, hogy hasznavehetetlen. Pontosan a mobilosok esete lehet a példa. Igaz, hogy a szabályozás alól kikerülhettek, de mivel a vezetékesek is jól lobbiztak, a mobilosok csak befizetőként vesznek részt az egyetemes távközlési alapban, többmilliárdos teherrel.
Miközben a vezetékes hálózattal rosszul ellátott területeken sok esetben kedvezőbben tudnak telefonálási lehetőséget teremteni, s ennek révén jogosultak lennének az alapból visszatérítésre is.
A törvénymódosítást kibővített szakmai kerekasztallal kell kidolgozni, beleértve az internetszolgáltatókat, a kábeleseket, a mobilosokat, valamint az üzleti kommunikációs szolgáltatókat. Mindannyian vegyenek részt a törvény alapvető irányainak kialakításában, hogy májusban, mikor már lerakjuk azokat az alapelveket, amik alapján a jövőbeni szabályozás működhet, akkor azokkal közép- és hosszú távon a piac valamenynyi lényeges szereplője egyetértsen.
Annyi ponton igyekeznek majd módosítani a törvényt, hogy talán jobban megfelelne a valóságnak, ha új törvényről beszélnénk.
Való igaz, hogy lényegében egy új törvényről beszélhetünk 2004 januárjától. Hiszen ha csak az előbb említett mobilpiacot vesszük, lehet, hogy a szövegmódosítás mindössze néhány fejezet, de a piac közel feléről, 500 milliárdról rendelkezik majd. Ez nem pusztán mennyiségi, hanem minőségi ugrás, nem csak az összeg nagysága miatt. A törvény reményeink szerint az azt követő néhány évre kiszámíthatóvá teszi a befektetések értékét. Ehhez azonban szükség lenne a vezetékes piacon a Matávval szembeni ellenoldal megerősödésére.
Ön szerint mennyit haladt előre ez a folyamat?
Mi nyolc hónapja kommunikáljuk, hogy versenyképes társ kell a vezetékes piacon, nem versenytárs, mert az már van. Igenis tudomásul kell venni annak a négy-öt-hat befektetőnek, hogy ha nem ismerik fel tulajdonosi szinten az együttműködés, a közös érdek kialakításának szükségszerűségét, akkor komoly üzletre nem számíthatnak. Hogy ezt aztán egyesüléssel vagy kivásárlással oldják meg, már másodlagos kérdés. A stratégiai együttműködés kevés.
De most nem úgy néz ki a helyzet, hogy hamar megszülethet az erős alternatíva. A Vivendi talált ugyan magának tulajdonost, de annak egyelőre más nem kell a többi piaci szereplőből. A PanTelen továbbra is ott van az "eladó" tábla, a HTCC körül pedig nagy a csend.
Azt hiszem, ez nem ilyen gyorsan fog zajlani. A Vivendinek is elég hosszú időbe telt az eladása.
Nem tartanak attól, hogy a mostani törvény is a fontosabb pontokon végül a lobbiérdekeknek esik áldozatul?
Természetesen lobbiérdekeket fog szolgálni, de most mindenki azt akarja, hogy a piac kétszereplőssé váljon.
A monopóliumot duopólium váltja fel, és ettől már itt a piaci verseny?
Egy Magyarország-méretű piacon a két szereplő éppen a jövedelmezőségi határon tud működni. A piac további bővítéséhez, meggyőződésem, a kormánynak azt is elő kell segítenie, hogy a szolgáltatók kiléphessenek az országhatáron túlra. Most kötöttem megállapodást a horvát illetékes tárca vezetőjével arról, hogy Horvátország irányába megindítunk az M7-es autópálya mentén egy intelligens közlekedési rendszert. Ez nem csupán közlekedési rendszer lesz, hanem egy optikai kábel segítségével felvisszük a világhálóra az autópálya mentén működő kis- és középvállalatokat, utazási és üdülési lehetőségeket és egyéb hasznos információkat. A határon túli több mint háromszáz oktatási intézménybe pedig igyekszünk kivinni a Sulinet programot. Így a magyar szolgáltatások kiléphetnek az országhatáron túlra is. A szolgáltatók jövedelmezősége érdekében megfontolandó továbbá a törvényben rögzíteni az integrált szolgáltatás lehetőségét, a vezetékes és a mobilos együttes nyújtását.
Azt mondják az alternatívok, hogy a jelenleg érvényes törvényben is vannak még olyan lehetőségek, amelyek élénkíthetnék a versenyt. Ezek egyike a számhordozhatóság. Ezt a törvény az idén január elsejével tette volna lehetővé. A végrehajtási rendelet azonban mind a mai napig várat magára.
Ezt az üzleti kommunikációs szolgáltatók - köztük főként a PanTel - szokták hiányolni, nem pedig a lakossági piacon tevékenykedők. Európában sincs még sok helyen megoldva.
Ennek némileg ellentmond, hogy a legújabb uniós előírások már a mobilszám-hordozhatóság megoldásának is rövid határidőt szabtak. Mi mindkettővel megvárjuk a törvénymódosítást?
Mindenképpen. Azt gondolom, hogy a fogyasztói piac nagyobbik felének ma nem ez a legnagyobb baja, hanem a tarifák.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
