Az uniós szoftverszabadalom mellett érvel a Microsoft

Mint emlékezetes, az Európai Unió Tanácsa (a tagállamok kormányait képviselő testület) májusban fogadta el a szoftverek szabadalmaztathatóságáról szóló irányelv első olvasatát. A jogszabály-javaslat így jelenlegi formájában tulajdonképpen az érvényes gyakorlatot szentesíti, ami kritikusai szerint könnyedén lehetővé teszi az újonnan kifejlesztett szoftverek vagy akár szoftverelemek szabadalmi levédését is.

A kritikusok szerint ez inkább a nagyvállalatoknak kedvez, és versenyhátrányba hozza a kisebb erőforrásokkal rendelkező középvállalkozásokat és a független fejlesztőket. Az irányelv tervezete az ősszel megy vissza az Európai Parlamentbe második olvasatra, ahol a szabadalom ellenzőinek nagyobb támogatása van.

A nagyvállalatok fejlesztőereje

Az Indexnek adott interjújában Jan Mühlfeit, a Microsoft európai alelnöke határozottan védelmébe vette az irányelvtervezetet. Mühlfeit készséggel elismerte, hogy az erős szabadalmi védelem elsősorban a nagyoknak kedvez, de úgy vélte, ez egybeesik az Európai Unió érdekeivel is.

"Ha az Unió valóban élen akar járni kutatás-fejlesztésben, és valóban a világ legdinamikusabb gazdaságává akar válni, akkor az Európai Parlamentnek be kell látnia, hogy ezeknek a nagyvállalatoknak a fejlesztőerejére is szükség van" - mondta Mühlfeit egy brüsszeli Microsoft-konferencia margóján csütörtökön. Emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány is támogatta a tervezet első olvasatát.

(A hazaiak érdekvédelmi fóruma, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége egyébként ambivalens az ügyben. Kóka János, a szövetség jelenlegi elnöke nemrég egy brüsszeli ebéden elismerte, hogy a szakma még abban sem teljesen biztos, hogy pontosan milyen hatással járna a szabadalmi szabályozásra a jelenlegi tervezet elfogadása. Úgy vélte viszont, hogy ők legelsősorban abban érdekeltek, hogy legyen valamilyen szabályozás.)

Állami támogatás kell

A kelet-európai országok műszaki és távközlési fejlettségét érintve a Microsoft-alelnök úgy vélte, hogy nagyobb befektetésekre volna szükség az ágazatban, akár tisztán állami formában, akár a magántőkével karöltve. "Állami támogatásokkal nagyon sok mindent el lehet érni a kevésbé fejlett országokban. Gondoljon a Sulinet programra az Ön hazájában" - mondta.

Mühlfeit szerint az erős informatikai bázissal rendelkező, tudásalapú gazdaságnak négy fő pillére van: a jó oktatási rendszer, a nagy számítógéppark, a szélessávú internet és a működőképes e-kormányzat. Mint mondta, Magyarország és a többi kelet-európai állam ezek mindegyikében rendelkezik potenciállal, de kétségtelen, hogy a nyugatiakhoz képest lemaradásuk számottevő.