A szórakoztatóipar jeles képviselői fellebbviteli kérelmet nyújtottak be a legfelsőbb bíróságon, miután tavaly augusztusban egy kerületi bíróság kimondta, hogy a fájlcserélő szolgáltatók nem vonhatók felelősségre a felhasználóik által elkövetett jogsértésekért. A Grokster és a Morpheus ellen indított perben hozott első fokú határozat 2003 áprilisában szültett meg, és ugyanezt tartalmazta.
A másodfokú bíróság az 1984-es Betamax-ügyre hivatkozott, amelyben a legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a Sony videófelvevője legális eszköz, mert a legtöbb esetben nem jogsértő módon használják. A szórakoztatóipari cégek lényegében ennek a döntésnek köszönhetik az otthoni mozizás hatalmas piacát, és miután már biztos volt, hogy a videó nem tűnik el a boltok polcairól, a gyártók is folyamatosan továbbfejlesztették termékeiket.
Most az új technológiák támogatói attól félnek, hogy megállhat a fejlődés, ha a bíróság döntése a szórakoztatóipari cégeknek kedvez.
Másoló tömegek
Az összes internetes technológiában megtalálható a tömeges másolás lehetősége, ebben nagyon hasonlítanak egymásra az e-mailkliensek, webszerverek, böngészők és a legegyszerűbb merevlemezek, illetve a p2p fájlcserélő szoftverek is, mondta Jason Schultz, az Electronic Frontier Foundation jogi szakértője. Szerinte a bíróság nagyon nehezen tud majd különbséget tenni a p2p-technológiák és az egyéb elterjedt kommunikációs technikák között.
A perben a fájlcserélőket támogatják azok a cégek is, amelyek újszerű technikák bevezetésével próbálják kényelmesebbé tenni az otthoni szórakozást. A Kaleidescape például olyan biztonságos otthoni szervert gyárt, amelyre felmásolhatók a dvd-k, és így a filmek a lakás bármelyik szobájában elérhetőek. A Slim Devices nevű cég olyan zenelejátszót gyárt, amely a számítógépen tárolt zenéket játssza le a hifin.
Időeltolódás
A másik oldal képviselői szerint a másodfokú bíróság döntése hibás, mert szerintük a Betamax-ügyben elsősorban azt mondta ki a bíróság, hogy a tévéfelvételek készítése és azok későbbi megtekintése jogszerű. A Grokster túlzott használata ezzel szemben jogsértő, mondta Fritz Attaway, az amerikai filmgyártókat képviselő Motion Picture Association of America (MPAA) alelnöke.
A legfelsőbb bíróság várhatóan júniusban dönt, és a megfigyelők szerint bármi is lesz az eredmény, az ügy az Egyesült Államok kongresszusa elé kerül majd. A szórakoztatóipari cégek tavaly keményen küzdöttek azért, hogy a Kongresszus elfogadja az Inducing Infringement of Copyrights Act nevű törvényt, amely a technológia kifejlesztőjét tette volna felelőssé, ha a felhasználók megsértik a szerzői jogot. Ezt nem sikerült elfogadtatniuk, mert a gyártók és a fogyasztói csoportok ellenezték a törvényt.