Miközben az amerikai lemezkiadók szövetsége a bírósági tárgyalótermekben Szent Györgyként igyekszik leszúrni a
Napster néven ismert gonosz és pusztító sárkányt, az európai kultúrüzemek törvényhozók és pártok irodáiban keresik a megoldást, amely nem lenne más, mint a régóta bevált reprográfiai díj.
A Napster körüli forrongó vitahalmaz nem enyhül, egyre csak termeli a fejleményeket.
A tengerentúlon a legnagyobb lemezkiadók érdekvédelmi szövetsége RIAA lassan, de biztosan tuszkolják a Napster fájlcserélőt végzete felé. Európában viszont, ahol eddig viszonylagos csend övezte a témát, alapvetően más irányból indult offenzíva a kultúráruk digitalizált sokszorosítása és terjesztése miatt. Németországban és Franciaországban az üres magnókazettákra, írható CD-kre, és fénymásolókra kiszabott reprográfiai díjak beszedésével és elosztásával foglalkozó szervezetek a kiadók érdekvédelmi szervezeteivel karöltve lobbiznak azért, hogy a számítógépekre, perifériákra, és alkatrészekre is repródíjat vessen ki az állam.
A mozgalom Németországban kezdődött, ahol már kezdettől fogva reprográfiai díj terheli a CD-írókat. Ezekből évente mintegy száznegyvenötmilliárd forintnak megfelelő összeg gyűjt össze és oszt el a szerzői jogi hivatal.
Díjat mindenre
A szerzői érdekvédelmi szervezetek által javasolt törvény az eredeti szabályozást kiterjesztené minden elképzelhető informatikával kapcsolatos berendezésre az internetes telefontól, a scanner és printeren keresztül a processzorig. Így összesen nyolcvan dollárnak, vagyis huszonötezer forintnak megfelelő díj sújtana egy jobban felszerelt asztali számítógépet. A jogvédő bevétele pedig a becslések szerint megduplázódna - így háromszázötvenmilliárd forintnak megfelelő márkát szórhatna az előadóművészek elé.
Franciaországban két kortárs előadóművész - Johnny Hallyday és Charles Aznavour - próbálja bevetni népszerűségét a reprográfiai díj kiterjesztése érdekében. Dolgukat azonban két tényező is nehezíti.
Az egyik a kormány viszolygása. Ennek oka, hogy a franciák bort isznak, hosszú kenyeret esznek, és szívesen kánkánoznak, viszont rühellik a számítógépeket és az internetet. A számítástechnikai tárgyak árainak emelése pedig csak tovább súlyosbítaná a lemaradást.
Az másik, hogy a franciák bort isznak, hosszú kenyeret esznek, és szívesen kánkánoznak, viszont rühellik az adókat - nagy Johnny Hallyday bábok nyilvános égetésével és állami intézmények ablakainak betörésével járó tiltakozásokra pedig senki sem vágyik igazán.
Hagyományok
Európa megosztott. Belgiumban, Ausztriában, és Dániában hasonló kezdeményezésekkel már elindult a lobbizás. Nagy-Britanniában, Irországban, és Luxemburgban nem ismerik a reprográfiai díjat, számítógépekre kivetni azt pedig egyenesen baromságnak tartják.
Az Európa Parlament február 14-én elfogadott európai szerzői jogi törvényben feljogosította a kiadókat, hogy bármilyen általuk jónak talált technológiát felhasználjanak másolásvédelemként, jogaik megvédésére. A törvény kimondta, hogy tiszteletben tartja a jogi hagyományokat, ezért a reprográfiai díj szabályozása a tagországok belügye.
Fellépés
Belgiumban például kemény dolog a hagyomány. A belga rendőrség által kiadott közlemény szerint a Nemzetközi Zeneipari Szövetség felkérésére mp3-oldalak fenntartóinál tartottak rajtaütésszerű letartóztatásokat. A decemberben és januárban végrehajtott akciók során négy embert kaptak Napster-használaton, ezek a mai napig előzetesben ülnek.
Marcel Heymans, a belga jogvédő igazgatója a Salon magazinnak elmondta: megfelelő eszközökkel belga Napsteresek ezreinek adatait fogják megszerezni és továbbítani a rendőrségnek.
Mielőtt vidulni kezdenénk, hogy alkalmanként egy EU-országban is felütheti a fejét a fundamentalista rémuralom, jó ha tudjuk, hogy Magyarországon még ennél is erősebb dolgok fordulnak elő (ld. keretes anyagunk): a bíróság shareware programokért és hardverhez mellékelt telepítő CD-ért képes elítélni valakit - vagyis szerencsétől függően annyira nem értenek hozzá, hogy szinte teljesen mindegy milyen adathordozót találnak valakinél.
Olvasói levél
| |
Welcome to the real world, avagy a saját baján is milyen jót tud röhögni az ember.
Nemrég volt az elsőfokú bírósági tárgyalásom "Szerzői és szomszédos jogok..." ügyben. A vádirathoz mellékelt "szakértői" jelentések, valamint a biró néhány kinyilatkoztatása valami frenetikus volt. Néhány példa:
'Tétel megnevezés: Ismeretlen szerző által készített azonosíthatatlan programok
Mennyiség: 11 db CD
Okozott kár: 1.870.640 Ft'
(Azt se tudom mi az, azt se tudom kinek okoztak vele kárt, de annak összege pont ennyi :o)
'Tétel megnevezés: Microsoft Szemináriumi próbacsomag
Mennyiség: 10 db CD
Okozott kár: 1.460.000 Ft'
(Ebben az a poén, hogy
1. A csomagot a Microsoft Magyarországtól kaptam kb. 3 éve, a CD-ken eredeti NT 4.0, Win95, stb. volt. Adtak hozzá egy igazolást is, ami sem a rendőröket, sem a bírót nem érdekelte.
2. Az ítelet indoklásában feketén-fehéren leírja, hogy ezeket a CD-ket az okozott kár meghatározásakor sem a szakértő, sem a bíroság nem vette figyelembe. (Csak 1.460.000 Ft értékben :o)
'Tétel megnevezés: 3Dfx programok
Mennyiség: 2 db CD
Okozott kár: 12.000 Ft'
(A régi Voodoo 1-esem és az új Voodoo 3-asom gyári install CD-i :o)
'Tétel megnevezés: ACDSee shareware változat
Okozott kár: 20.000 Ft'
(SHAREWARE! Ha esetleg valakinél Chip CD vagy más újságmelléklet lenne, amin vannak shareware programok, az mostantól rettegjen, mert a törvény szigora bármikor lecsaphat rá! :o)
'Tétel megnevezés: 3 db MP3 file-okat tartalmazó CD összesen 32 db zenei CD anyagával
Okozott kár: 64.000 Ft'
(1. A szakértést a "károsultak" szövetsége a MAHASZ végezte.
2. Az MP3 file-okat, mint audio CD-ket vettek be a vádiratba.
3. Az MP3-ak a saját eredeti CD-imről készültek, hogy a munkahelyemre ne kelljen bevinnem egy vagon CD-t. Na ez speciel senkit nem érdekelt.
:o)
És végül az igen tisztelt bíró úr best-of-ja:
A szakértői véleményeket minden irányból megtámadtuk, az összes létező hibát felhoztuk (shareware és freeware programokkal történt károkozás, MP3 fileok, driver CD-k, stb.) és ezek után közölte, hogy ő egyetlen támadásunkat sem tartja megalapozottnak, véleménye szerint a szakértői vélemények teljesen helytállóak, és az általunk felhozott dolgokat nem veszi figyelembe, mivel "...azokat a vádlott a nyomozati szakaszban történt kihallgatásakor a rendőrségen nem említette." Az ismeretlen anyagokkal történt károkozást szintén benne hagyta a végső ítéletben, így az azzal okozott kár összege is bent maradt :o) Az sem érdekelte, hogy az általam eladásra felkínált CD-k listáján, amit benyújtottunk a tárgyaláson (mivel sem a rendőrség, sem az ügyészség nem töltötte le az Internetről) kizárólag játékok szerepeltek. Az indoklás szerint én még a driver CD-ket is el akartam adni, mivel "azokat a házkutatáskor a többi CD-vel egy helyen találták meg". (Én hülye, nem külön polcon tartottam az olyan CD-ket, amiket nem akartam eladni :o)
Mellékesen jegyzem meg, hogy szintén nem foglalkozott azzal, hogy több olyan CD-t is lefoglaltak, amin eredeti programok voltak. (különféle újságok mellékletei, illetve boltban vásárolt játékok és egyéb programok) Ezeken kívül szintén figyelmen kívül hagyta az internetről letöltött, illetve saját készítésű doksikat, köztük a diplomamunkám egyetlen elektronikus példányát, és az arra vonatkozó kérésünket, hogy legalább ezeket adjak vissza elutasította.
Hát ez volt az első tárgyalásom érdekesebb pillanataiból néhány apróság :o)
Killjoy
|
|
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!