
További Környezet cikkek
A magyar "kincsvadászok" amerikai társaik ötletét a csúcstechnológiával megtoldva láttak neki az illegális szeméthalmok GPS alapú feltérképezésének. A geocaching.hu honlapon gyülekező adatbázis jelenleg 31 illegális lerakó adatait tartalmazza, ahol autóroncstól kezdve a háztartási szeméten át a döglött kutyáig minden található. Az oldal készítői így próbálják gyors intézkedésre bírni a hatóságokat.
A civil kezdeményezés az igazi
Kóródi Mária levelében kifejti, hogy korábban is nagyon tetszett neki a GPS-alapú tájékozódás és a természetjárással egybekötött "kincskeresés". Az önkéntes természetvédelem, és a hatóságok mozgósításának ötletéhez viszont már tényleg gratulálnia kell.
A miniszter kifejezi abbéli reményét, hogy az eldugott környezetkárosító lerakók pontos adatbázisa megkönnyíti a környezetvédelmi hatóságok munkáját. Egyébként nemrégiben fejeződött be a magyarországi legális és illegális szemétlerakók uniós támogatásból végzett feltérképezése.
Egy évig készült az adatbázis
A tárca még az előző ciklusban írt ki tendert a magyarországi hulladéklerakók felmérésére. A Phare forrásokból finanszírozott pályázatot egy holland cég nyerte meg, mondta el az Index kérdésére Battai Eszter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtófőnök helyettese.
Az Európában egyedülálló adatbázisban az összes legális és illegális lerakó szerepel, még az 1950 után bezártak is. A településeket a felmérő cég megbízásából kérdezőbiztosok járták. A környéken található lerakókról mindenhol a polgármestert és a környezetgazdálkodási szakértőket kérdezték.
Kérdőív és légifelvétel
Az illegális lerakókról szintén az önkormányzati vezetők és szakértők számoltak be. A felmérés jobbára kérdőívek alapján folyt, de a helyszíneket légifelvételek alapján is elemezték, mondta Battai Eszter.
A felmérés egy éve kezdődött, az adatbázist pedig most tesztelik. Januártól a környezetvédelmi hatóságok ez alapján dolgoznak, és ebbe viszik be az új adatokat. Magyarországon minden könyezetszennyezésre igaz, hogy az állampolgári bejelentést követően a felügyelet köteles kimenni és megvizsgálni.
A lerakók alig 3-4 százaléka megfelelő
A felmérésben már eleve négy kategóriába sorolták a lerakókat. Eszerint léteznek azonnali bezárásra ítélt helyszínek, olyanok, amelyek működése egy ideig elképzelhető, valamint esetleg felújítható és még hosszú távon üzemeltethető lerakók.
A felmérésből kiderült, hogy a mintegy háromezer magyarországi hulladéklerakó alig 3-4 százaléka felel meg az európai uniós követelményeknek. Vagyis sok feladat hárul még az önkormányzatokra és a minisztériumra, mondta Battai Eszter.
A felújításhoz és az új lerakók létesítéséhez van lehetőség EU támogatást igényelni. A felmérési projekt végén tett javaslatokat elfogadva egyébként könnyebb elnyerni a támogatást.
A most elfogadott hulladékkazdálkodási tervnek ugyancsak része a téma. 2009 után ugyanis már Magyarországon sem működhet olyan lerakó, amely nem felel meg a követelményeknek, emlékeztetett Battai Eszter
Értékesek lehetnek az eredmények
Az átfogó munka nyomán hamarosan elkészül a "hivatalos" adatbázis, a miniszter azonban a GPS-kincskeresőknek elismeri, hogy valódi eredményt csak az ehhez hasonló civil kezdeményezések segítségével lehet elérni.
A magyarországi hulladékkezelés helyzete közel sem rózsás, ezért a minisztérium örömmel fogadja a társadalmi kezdeményezéseket, mint például a Hulladék Munkaszövetség visszaváltható palackokért indított kampányát, a Hajtás Pajtás szárazelemgyűjtő akcióját és a Geocaching Egyesület "Keress ládát! Vidd el a szemetet!" mozgalmát, írta levelében a környezetvédelmi miniszter.
Kóródi Mária 2003. elejére találkozót javasol az egyesület tagjainak, mivel első kézből szeretne tájékozódni a GPS-felmérés eredményeiről.
|
