Műholdas kincskeresés a Bükkben

Lassan talán megszülethetne az első olyan geocaching-témájú írás, ami nem a játék vázlatos bemutatásával kezdődik, ugyanis a fent nevezett újkori kincskereső játékról szinte már mindenki hallott, vagy belebotlott a neten. Aki mégsem: egy alapvetően turisztikai játékról van szó, aminek alapja a GPS (műholdas helymeghatározó). A játékosok ezen szerkezet segítségével keresnek meg kincsesládákat, amiknek valódi értéke nem materiális megjelenésükben ölt testet, hanem sokkal inkább az általuk megismert hely vagy objektum jelenti az élményt.

Éppen egy éve, Tatán jött össze először a csapat, hogy a kellemes versenyen kívül végre a nickekhez igazi arcok társulhassanak. A rendezvény sikerén felbuzdulva ősszel megszületett a második verseny, ekkor már nem volt visszaút: az új hagyomány szerint tavasszal és ősszel is találkoznunk kell.

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre

A fent említett két versenyt követően néhányan egyetlen apróság miatt panaszkodtak: szerintük lehetett volna kicsit keményebb a feladat. Némi töprengés után úgy döntöttünk, hogy ezegyszer tehetünk egy próbát egy kicsit dombosabb, tüskésebb területen is. Kapóra jött egyik játékostársunk (Flektogon) felajánlása, miszerint szívesen feláldozza kácsi (a Bükk déli oldalán) nyaralója békéjét egy napra a verseny bázisául. Ő mint a terep régi ismerője felkészülten vezette végig az öt fős telepítőcsapatot a Kács környéki hegyeken és völgyeken, az egyes versenypontok körül pedig amolyan rögtönítélő bíróság módjára határoztunk a pontos pozíciót illetően. Ezután következett a pont bemérése, amit idén először olyan GPS-vevővel végeztünk, amely képes az átlagolásra: 100-150 mérés eredményeként születtek meg az egyes koordináták - a versenyzők utólagos beszámolója alapján jóval pontosabban, mint az eddigi versenyeken.

A pálya kiépítése után a már említett bázison hússütögetés közben készült el a verseny végleges számítástechnikai háttere: két notebook és egy iPAQ állt hadrendbe a versenypontok GPS-re való feltöltéséhez, illetve elkészült a nevezett versenyzők adatait tartalmazó adatbázis is. Ekkor már néhányan a versenyzők közül is a bázis környékén sátoroztak, ettek-ittak, természetesen a gépek közeléből szigorúan ki volt tiltva mindenki.

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre

Néhány óra alvás után, a nagy nap reggelén a kertben felépült a versenyközpont, és - ahogyan az lenni szokott - az első játékosok a meghirdetett rajt előtt egy órával már kezdtek megérkezni. A létszám exponenciálisan nőtt, 9-12 óra között éppen 50 GPS rajtolt el. Az egyes GPS-ekhez akár öt ember tartozott, így a teljes csapatlétszám valahol 100-150 körül lehetett. Hagyományainkhoz híven - a rajtkáosz elkerülése végett is - egyéni rajtolást alkalmaztunk, a GPS órája szerint mérve az időt. A lelkesen nekiinduló versenyzők előtt 15 pont felkeresése állt, a bázis 2.5 km sugarú körzetében. A pontoknál a méltán népszerű MuliMatriX megfelelő celláját kellett kiolvasni, és a versenylapon rögzíteni. Hála a verseny céljára épült adatbázisnak, a befutó után néhány másodperccel már minden versenyző pontos eredménye ismertté vált, persze kezdetben csak a szervezők számára.

Legnagyobb meglepetésünkre a leggyorsabbak az általunk bruttó 9 óra alatt (kocsmalátogatással együtt) telepített pályát alig több mint két óra alatt teljesítették. Utánuk sorra érkeztek a többiek, a kis ház kis kertje lassan megtelt GPS-üket nyomogató, egymást fényképezgető, sebeiket nyalogató versenyzőkkel. Közben kezdett kialakulni a végeredmény, az adatbázis-kezelőben fogytak az üres cellák. Az utolsó befutót követően pár perc alatt oklevelek születtek, majd a terasz előtti dombocskát amolyan dísztribünként alkalmazva megkezdődött az eredményhirdetés. A ceremónia első mozzanata egy rögtönzött közvélemény-kutatás volt, amiből kiderült, hogy azért akadnak néhányan, akik nem bánnák, ha a következő verseny mégis kicsit lazább lenne.

Tekintse meg galériánkat Klikk a képre

A leggyorsabb ezúttal Maleczki Alfréd (Freddy) lett, nem sokkal lemaradva követte őt a geocaching másik "nagyteljesítményű terepjárója", Varga István (Vabubus), majd egy kis időrést követően a többiek. Az eredményhirdetés értékes díjak (GARMIN Geko101-es GPS, vásárlási utalványok, stb.) kisorsolásával folytatódott, majd három szerencsés játékos átvehette a Kolcsár Imre (Kulisz) által készített nagyméretű Magyarország-geoládatérképeket.

S végül megtörve bár, de fogyva nem, a csapat lassan hazaindult. A bázis körül azért maradt néhány elszánt játékos, akik egy könnyed sátorozással vezették le a nap eseményeit, majd másnap a pontok begyűjtésében is segédkeztek.

Mivel ez a verseny is kellemes hangulatban zajlott, cseppet sem lehet kétséges, hogy ősszel következik a folytatás, mégpedig ezúttal a Mecsekben, hogy végre a délebbre lakó játékosok is megúszhassák kicsit kevesebb autózással. Valamint az sem mellékes, hogy errefelé is lakik egy lelkes játékosunk (KiVi), aki már szinte készre szervezte a következő összejövetelt.