Korábban a Pentagon többször fenyegetőzött azzal, hogy háborús helyzetben a civil felhasználók számára leállítják a GPS-t, és a rendszer kizárólag a csapatok és fegyverrendszerek irányítását végzi majd.
A 24 Navstar műholdon alapuló helymeghatározó rendszert az USA eredetileg is katonai célból hozta létre. A műholdak folyamatos idő- és helyzetadatokat sugároznak. Legalább három műhold jele alapján a vevőkészülékek képesek néhány méteres pontossággal meghatározni a saját pozíciójukat.
Katonai kézben van
A rendszer irányítása kezdetektől fogva a mindenkori amerikai védelmi miniszter kezében van. A hálózatot öt földi bázison ellenőrzik, a központ a coloradói Schriever katonai légitámaszpont. Háborús helyzetben a Pentagon képes Irak felett a civil felhasználók jelét zavarni, hogy az ellenséges csapatok ne támaszkodhassanak a rendszerre.
Ezzel egy időben az amerikai hadsereg átállhatna a titkosított és pontosabb GPS-jelre. "Ennek ellenére a háborús körzeten kívül levő civil felhasználókat túlzott mértékben nem érintené a változás" - idézte a Berliner Zeitung a szóvivőt.
A konkurencia lesben áll
Az amerikai kormány tudatában van a GPS kulcsszerepének, és figyelembe veszi, milyen fontos az a civil és kereskedelmi alkalmazások számára. "Ez konfliktusok esetén éppúgy igaz, mint békeidőben" - hangoztatta az amerikai diplomata.
Az USA kíméletes eljárása mögött az élesedő versenyhelyzet állhat. Hiszen az EU készül kilépni az amerikai helymeghatározó rendszer monopóliuma alól, és 2008-ig kiépíteni tervezi a felszíni és műholdas jeladókon alapuló Galileo navigációs rendszert. Szakértők szerint már a szerbiai és afganisztáni bevetések idején is csak a környező térségekben volt érezhető a GPS-rendszer zavarása.