Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-5 °C
4 °C

Várjunk még a mobiltévézéssel

2008.01.23. 07:48
Nagyon remélem, hogy Magyarországon késve indul be a mobiltévézés. Kiváló ötlet, hogy legyen mindenkinek zsebre vágható tévéje, de most lehetetlen színvonalas szolgáltatást nyújtani. Nincsenek sem tévéként használható mobilok, sem kifejezetten mobilra legyártott tévéműsorok.

Január elején elindult az eddigi legnagyobb mobiltévés kísérlet, amellyel az Antenna Hungária, a T-Mobile és a Vodafone azt próbálja kideríteni, hogy a magyarok milyen szolgáltatásokra gerjednek. Kell-e nekik szavazós műsor? Híradót, focit vagy sorozatokat akarnak nézni a zsebtévén? Számít-e a méret? Ha megvannak a válaszok, akkor a magyar viszonyokhoz igazíthatják majd a fejlesztéseket, és nem költenek feleslegesen. Olvassák el a teszt eredményét, és rövid naplónkat a mobiltévézési tapasztalatainkról.

Enlarge your screen

A múltkori kísérlethez képest sokat javultak a körülmények, a szolgáltatás megbízhatóbb, és a tesztelőknek kiosztott Nokia N77 is jobb, mint a korábbi Samsung. Persze a Nokia is messze van még attól, hogy jó mobiltévének nevezzük. Kezelőfelülete rettenetes, ennél még az olcsóbb tévék OSD-menüje is szebb. A csatornaváltáshoz használt irányítógomb kicsit csúszós, ráadásul a művelet öt másodpercet vesz igénybe, ami botrányosan lassú, megöli a tévézés élményét. Ha egy végletesen ostoba tévékészüléknél nem okoz gondot a csatornaváltás, nehogy már egy okostelefonnak, sőt, mobil számítógépnek nevezett izé legyen lassabb. Van azonban ennél komolyabb probléma is, amit nem lehet szoftverfrissítéssel orvosolni. A kijelző mérete. Hiába jelenik meg tisztán a tévéadás az N77 jó minőségű kijelzőjén, a képátlónak legalább kétszer, de inkább háromszor nagyobbnak kellene lennie.

Kis reklám, kis pénz? Klikk a képre!

Némi időhúzással a készülékkel kapcsolatos gondok nagy részétől megszabadulhatunk: minél később írják ki a magyar tendert, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy már jobb készülékeket kapunk. Szerencsénkre már Amerika és Európa fejlettebb országai is rákattantak a digitális tévézésre, próbálják elindítani a szolgáltatást a foci-Eb illetve az olimpia előtt. Szívjanak a gazdag nyugati júzerek a béna mobilokkal, és kényszerítsék rá a mobilgyártókat, hogy legyenek nagy kijelzős, egyszerűen használható, nagy akkukapacitású készülékek, hozzánk pedig jöjjenek a kiforrottabb modellek.

Addig talán lesz időnk megoldást találni a másik nagy problémára, a kifejezetten mobilra készült műsorok teljes hiányára. Segíthet az online videók növekvő népszerűsége, az interneten ugyanis zömmel 2-5 perces videók vannak, és ezek a klipek mobilon is lazán végignézhetők menet közben, az irodában vagy otthon a fürdőszobában. Ha mégis lesznek hagyományos tévéképernyőre szánt műsorok is, akkor érdemes lesz azokat naponta többször adni, mert könnyen előfordulhat, hogy a szerencsétlen néző pont akkor nem tud mobilon tévézni, amikor a kedvenc sorozata látható. Mert mondjuk a lefedetlen metróban ül éppen, vagy tárgyaláson van, vagy telefonál.

Letöltés helyett

Két izgalmas lehetőséget látok a mobiltévézésben, az egyik a tévésorozatok, a másik pedig a zenék illegális letöltésére adna legális alternatívát. Nagyon ütős kombináció lenne, ha a mobilok több órányi adást fel tudnának venni, a tévécsatornák pedig az éjszaka közepén leadnák a legjobb sorozatokat. Most nagyon sokan torrentezik le a sorozatokat (illegális forrásból, a magyar megjelenés előtt), hogy majd a filmet a hordozható médialejátszójukon nézzék végig. Ha a mobilok éjszaka felvennénk a műsorokat, a letöltés és a konvertálás kínjától is megszabadulhatnánk.

A tévécsatornák mellett érdemes lenne digitális rádiókat is indítani, minél többet. Én simán kifizetnék havonta ezer forintot húsz-harminc jó minőségű digitális rádióadóért, ha csak tematikus zenei csatornák vannak, viccelődő műsorvezetők és reklámok nélkül, vagy nagyon kevés reklámmal. A mobilszolgáltatók nemcsak a havidíjjal, de a rádióhoz kapcsolt online zenebolttal is extra bevételhez juthatnának.

Mobiltévé-naplóm

2008.01.09

Riasztást kérek

Este hétkor megérkezett a szerkesztőségbe a mobiltévés Nokia N77. A lehető a legjobbkor jött, mert esti ügyeletesként hajnali egyig kellett szerkesztenem az Index címlapját. A csatornákat böngészve ráakadtam a Szökés című sorozatra, majd a programfüzetben megnéztem, hogy mi vár még rám. Bejelöltem magamnak a South Parkot, a biztonság kedvéért a Cool TV-n és az MTV Hungary-n is, a Nokia ugyanis riaszt, ha kezdődik a műsor. Sajnos ezt elég idegesítően teszi, ilyenkor ugyanis megszakad az éppen futó műsor. Jobb lenne, ha inkább csak egy vékony kis felirat jelenne meg a kijelző alján.

Hasznos kiegészítő lenne az asztali állvány, mert ha az asztal lapjára rakom a mobilt, akkor a fejem lógatásától leszakad a nyakam, és egyébként is jobb lenne a szememhez közelebb vinni a parányi kijelzőt, hogy jobban lássam az eseményeket. Az idétlen formájú Nokia ráadásul elég könnyen feldől, és amikor mégis megáll az oldalán, rossz szögből látom a képet.

2008.01.10.

Délelőtt a 18-as villamoson eszembe jutott: vajon mi lehet ilyenkor a tévében? Utoljára akkor néztem délelőtt tévét, amikor még nagyjából minden délelőtt másnapos voltam, és a céltalan fetrengéshez jól passzoltak az unalmas sorozatok. Végül csak 4-es villamoson volt lehetőségem tévézni (ott végre le tudtam ülni), de amikor Don Matteo üveges tekintettel bámult rám az öt centis kijelzőn, rájöttem, hogy miért jobb nem nézni a tévét délelőtt.

Szerencsére rátaláltam az MTV top 10 at 10 műsorára, pont Beastie boys ment, amit nagyon rég hallgattam. Igen, hallgattam, hiszen a fene akarja nézni a zenét.

2008.01.11.

Már megint nem tudtam rendesen tévézni a villamoson, mert csak állóhely jutott, a metrón pedig hiába töltök el majdnem fél órát, ha nincs lefedettség. Nap közben lehalkítva ment az MTV Hungary, teljesen fölöslegesen, mert nem volt időm tévézni. Előre beállítottam a figyelmeztetést az esti mesékre, hogy tudjam, mikor kell a gyerekeket a képernyő elé ültetni, de fölösleges volt, későn értem haza. Hazafelé az üres villamoson végignéztem a híradót, és – már az ágyban fekve – belenéztem a Keserű mézbe, mert rémlett, hogy már láttam. Valóban láttam. Kikapcsoltam a tévét, és befordultam a fal felé.

2008.01.12-2008.01.13

Hétvégén rá se néztem mobilra, mert amikor tévézni támadt kedvem, kéznél volt a távirányító is.

2008.01.15

Hétfőn dolgoztam, nem tévéztem. Kedden viszont - a cikk megírása közben - pótoltam egy hiányosságot, kipróbáltam a KlipMixer nevű szavazós csatornát. Itt három klipet játszottak, és a készülék menüjében szavazni lehetett, hogy melyik szám kerüljön adásba, illetve a megfelelő helyre kattintva az éppen látható szám letölthető volt csengőhangként. A megoldás nem túl kiforrott, súlyos fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel: momentán nincs feltüntetve a letöltés ára, a letöltött csengőhang minősége és hossza, sem az, hogy a szavazás egy sms küldését jelenti, amelynek szintén ismeretlen a költsége.

Ha azt mondjuk vásárolj, ne kérdezd mennyiért, csak költs!

A kísérletben nem kellett fizetnem semmiért, de a kereskedelmi szolgáltatás beindításakor meg kell oldani az alapos tájékoztatást. Emellett jó lenne, ha a vásárlás letiltható vagy korlátozható lenne, nehogy az óvatlan gyermekek százezres telefonszámlát csináljanak.