További Mobil cikkek
Június elején több európai ország mobilcégei a roamingdíjak csökkentését határozták el. A csaknem 200 millió európai felhasználót kiszolgáló T-Mobile, Orange, Telecom Italia Mobile (TIM), Telenor, TeliaSonera és Wind, illetve ezek leányvállalatai az egymásnak kiszámlázott átlagos roamingdíjat (wholesale price) percenként 45 eurócentben (118,7 forintban) korlátozták.
Ez a plafonösszeg 2006 októberétől lép életben, majd 2007 októberétől percenként 36 eurócentre (95 forintra) csökken. A szolgáltatók ezen kívül kötelezték magukat, hogy az így elért kiadáscsökkentést a végfelhasználói árak csökkentésére használják.
Ezen kívül félévente megjelentetik azt az indexet, amelyből leolvasható az európai belső piacon érvényes felhasználói árak alakulása. A mobilcégek szerint ez, illetve az átlagos percdíjak alakulását figyelemmel kísérő grémium felállítása a felhasználóknak további 50 százalékos árcsökkenést hozhat. Az egyezménynek a legnagyobb piaci szereplő, a Vodafone nem részese.
Csak akarni kell
Az Európai Bizottság üdvözli és a helyes irányba tett lépésnek tartja az egyezményt, jelentette ki Martin Selmayr, az illetékes uniós főbiztos, Viviane Reding szóvivője. Ez is mutatja, hogy milyen jelentős játéktere van még a szolgáltatóknak a roamingdíjak területén.
Azok a vállalatok, amelyek már most felkészülnek az új feltételekre, ezt az előnyükre fordíthatják a kötelező uniós szabályozás életbe lépésekor, hiszen már közelebb lesznek az optimális megoldáshoz. A Bizottság mindenképpen garantálni kívánja, hogy amit a cégek a roamingon megtakarítanak, azt tovább is adják az ügyfeleknek, mondta a szóvivő.
Akkor is előírják majd
A megtakarítások átengedése korábban a roaming esetében mindig problémát jelentett. Az Európai Bizottság ezért az egységes árazást rendeletben kívánja garantálni. Az első tervezetek a nemzeti távközlési felügyeletekkel együttműködésben máris elkészültek, írta az APA hírügynökség.
Az Európai Parlamentben, illetve a júniusban informális találkozóra Luxemburgba érkező illetékes miniszterek körében már széles körű támogatást élvez a tervezet. A Bizottság abban bízik, hogy az új uniós mobiltarifák rendelete még 2007 nyara előtt életbe léphet, jelentette ki Selmayr.
Nem itthon döntenek
A magyar mobilcégek mind nagyobb anyavállalatok részei, így jóformán a fejük felett dől el minden. A T-Mobile-Orange-Telenor egyezménynek részese a magyar T-Mobile és a Pannon, viszont a brit Vodafone döntésének megfelelően kimarad a magyar Vodafone. Utóbbi különben május 8-án jelentette be, hogy 2007 áprilisáig a 2006 nyári árakhoz képest legalább 40 százalékkal csökkenti saját ügyfelei európai roaming kiadásait.
A kitartóan fenyegető uniós szabályozással kapcsolatban a Vodafone úgy véli, hogy a kötelezően alacsony roamingdíj az EU-n kívüli, nem szabályozott piacok szereplőit nem kötelezi semmire, és ez az egyenlőtlenség a pénz kifelé áramlását indíthatja el, vagyis az EU szolgáltatói az ilyen elszámolásokban nettó fizetővé válnak.
A Pannon a Telenor-csoport tagjaként az önszabályozást és a versenyt tartja követendő útnak. A sajtóosztály válasza szerint a cég bizonyos abban, hogy a roamingtarifák és a közvetlen nemzetközi hívások árai bármilyen szabályozói beavatkozás nélkül is a folyamatos díjcsökkenés felé haladnak.
Mi lesz velünk?
Arra a kérdésünkre, hogy a roamingdíjak miatt változhatnak-e a belföldi hívásdíjak, a Vodafone arra emlékeztetett, hogy a mobilszolgáltatók erős versenyben állnak egymással, és – a közhiedelemmel ellentétben – nem rendelkeznek magas profittal. Tartalékok híján valóban igaz az, hogy ha egy adott területen beavatkozik a hatóság, akkor annak hatása lehet más területekre.
Ilyen értelemben a szolgáltatók vitája az Európai Bizottsággal valójában az árszerkezetről szól és nem az árszintről, véli a Vodafone. A Pannon szerint az esetleges meggondolatlan reguláció az egész piac működését veszélyeztetheti. A T-Mobile szabályozási konstrukció ismeretének hiányában nem kívánt tippelni annak semmilyen várható hatására.
A nemzetközi mobiltársaságok túlnyomó többségét tömörítő GSMA megbízásából a CRA International által készített friss hatástanulmány szerint a javaslatok bevezetése komoly piaci torzulásokhoz vezetne, s valóban arra kényszeríthetné az európai fogyasztókat, hogy magasabb árat fizessenek a belföldi hívásokért, vagy olyan tarifacsomagra térjenek át, amely nem teszi lehetővé a roaming szolgáltatás igénybevételét, közölte a Pannon sajtóosztálya.
Miért nem kellene piszkálni
A jelenlegi roamingrendszer védelmében a Pannon azt a példát hozta fel, amikor valaki Dél-Amerikában tartózkodik és onnan Indonéziába telefonál. Az ilyenkor fizetett percdíj magában foglalja az amerikai szolgáltató hívásindítási díját, a hívást Magyarországra továbbító nemzetközi hívás díját, a Magyarországról Indonéziába induló nemzetközi hívás díját, végül pedig az esetleges indonéziai mobilvégződtetési díjat. Vagyis a roamingdíjak nem légből kapott számhalmazok, hanem ugyanolyan üzleti kalkulációk eredményei, mint a belföldi tarifák.
A T-Mobile véleménye szerint a roamingdíj csökkentés elérhető az EU szabályozó beavatkozása nélkül, mert a piac működik, nemcsak az EU országokban, hanem az EU-n kívül is. A legnagyobb magyar mobilcég az elmúlt években is számos kedvezőbb megoldást, ajánlatot vezetett be a piacon. A T-Mobile véleménye szerint üzleti megállapodásokkal kell elérni a roamingdíj csökkenését. Ez a csak EU-országokra kiterjedő szabályozás nem megfelelően szolgálja ezt a célt.
Mennyi most az annyi?
Jelenleg a magyar felhasználó a mobilcégek honlapján keresztül tájékozódhat a roaming percdíjakról. Rendszerint az is kideríthető, hogy melyik országban melyik szolgáltató hálózatát érdemes használni. A Pannon például zónákra épülő roamingdíjszabást alkalmaz: az egész világon mindössze három díjzóna érvényes, amelyeken belül szolgáltatótól függetlenül ugyanazok az árak.
A Pannon esetében a legalacsonyabb fogadási díj 115, a legmagasabb 210 forint. Híváskezdeményezés esetén a legmagasabbak azon hívások díjai, amelyek nem Magyarországra és nem is abba az országba irányulnak, ahol a felhasználó éppen tartózkodik. Ezek díja az 1-es zónában (ahova a gyakran hívott és látogatott országok szinte mindegyike tartozik) 310, a 3-asban 690 forint.
A T-Mobile szerint az egyszerűsített előfizetői roamingdíjai nem teszik szükségessé az előfizető számára a szolgáltatók közötti díjeltérések figyelését, a legdrágább díjú szolgáltatók, szolgáltatások miatti extra kifizetések nem hárulnak az előfizetőre.
A Vodafone tavaly vezette be a Vodafone Passport tarifát, amelynek keretében a külföldön indított és fogadott hívásokért egyszeri 199 forintos kapcsolási díjat, majd az itthon szokásos percdíjat számolják fel, közölte a mobilcég sajtóosztálya.
Mit fizet a látogató?
A külföldi felhasználóknak Magyarországon felszámított díjakról a Vodafone nem nyilatkozott. A Pannon is csak annyit közölt, hogy a külföldi mobilszolgáltatóknak nyújtott nagykereskedelmi díjai európai szinten versenyképesek, ami lehetővé teszi a külföldi szolgáltatónak, hogy ugyancsak versenyképes árakat szabjon meg idelátogató felhasználójának.
Minden szolgáltató saját előfizetői számára maga alakítja ki a kiskereskedelmi roamingdíjakat, emlékeztetett a legnagyobb hazai szolgáltató. A T-Mobile ezzel együtt is azt feltételezi, hogy a külföldi szolgáltató olyan díjakat állapít meg, ami fedezetet nyújt a nekik történő kifizetésekre és saját költségeinek fedezetére is.
Ország szerint ebben jelentős eltérések lesznek: miközben az Orange és a Vodafone felhasználói profitálhatnak a csökkenő roamingdíjakból, a távoli országok felhasználói lényegesen többet fizetnek. A brazil szurkolók például akár percenként 3,5 euróért cseveghetnak az otthoniakkal. Ilyen feltételek mellett nem is rossz ötlet számukra a vb 4 hetére német kártyás előfizetést vásárolni, illetve alternatív VoIP-alkalmazásokra áttérni.