További Mobil cikkek
nemo123: Tisztelt Straub úr! Ön hol húzná meg a határt az idegen tőkés érdeke (pl. DT, Ameritech) és a nemzeti érdek között?
Straub Elek: Nagyon nehéz egy ilyen kérdésre röviden válaszolni, a munkám során alapvetően a Matáv érdekeit képviselem, és meggyőződésem, hogy a Matáv érdekei és a magyar gazdaság érdekei nagyon nagy mértékben egybeesnek. Az "idegen tőkés érdek" kifejezést nem tudom értelmezni, hiszen a Matávnak vannak ugyanúgy magyar tulajdonosai is, mint külföldiek. Tulajdonosi érdek az van, és annak érvényesitése természetesen a vállalatvezetés és igy az én feladatom is.
nemo123: Igaz-e, hogy a havi bruttó fizetése 7 millió Ft körüli, és Matáv-részvénye kb 6000 db van?
Nem egészen igazak a számok, de nem hiszem, hogy a fizetésemről és a részvényeimről itt kellene részletesen beszámolnom. Ezek egyébként a Matáv tőzsdei jelentéseiben szerepelnek.
felyxke: Egy interjúban azt mondta György Péter: a Matáv egy nemzeti cég! Kérdezném, hogy önöknek mit jelent a nemzeti elnevezés?
Nehéz értelmezni, mitől nemzeti egy cég, én a következő kritériumokat használom: magyar emberek dolgoznak benne, magyar kormánynak fizetnek adót, magyar ügyfeleket szolgálnak ki, magyarul beszélnek, stb. Mindezek alapján nyilvánvalóan magyar cég a Matáv, tehát egyetértek György Péterrel ebben.
silas: Mi a véleménye önnek arról, hogy a DT a magyar előfizetőkből kisajtolt pénzből vette meg a macedón telefontársaságot, és ezt a pénzt a macedón kormány fegyverekre költötte. Nem okoz ez önnek lekiismereti problémát? Tud ön még tükörbe nézni?
Én másképp látom a Matáv külföldi terjeszkedését, ez egy természetes lépés egy vállalat életében amely a hazai piacon megfelelő eredményeket ért el - ami az ezzel kapcsolatos érzelmeket illeti, azok furcsán ellentmondásosak, mert ugye gyakran halljuk, hogy mit keres itt az idegen tőke - lásd az előző választ - ilyen alapon örülnünk kellene, ha a magyar tőke megy a környező országokba. Hogy a macedón kormány mire költötte a pénzt, azt nem tudom, de nem valószínű, hogy az egyetlen céljuk fegyvervásárlás lett volna, hiszen akkor ezt a konfliktust még senki nem látta előre.
Traveller: Milyen érzés az ország leggyűlöltebb vállalatának élén állni?
Sajnálom, hogy ön gyűlöli a Matávot, azonban rendszeresen végzett felméréseink szerint ön szerencsére erős kisebbségben van. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem figyelnénk oda azokra az okokra, amelyek miatt a Matávot bírálják. Egyébként szívesen állok a Matáv élén.
sz_andras: Nem értem a percdíjak megosztása körüli aggodalmat. Itt Dániában az internetszolgaltatók (ISP) nagybani áron veszik a telefonperceket milliószamra a Tele Danmarktól (az itteni Matáv), és ezt megfelelő felárral adják tovább a felhasználónak. A tarifa az egesz ország területén egységes, 1 telefonperc nagybani ára csúcsidőben a számlázott érték kb. 30%-a. A Tele Danmark még így is zsírosra keresi magát! Az adminisztrativ vízfej hiánya előnyös az ISP számára, így kisebb haszonkulccsal dolgozik, mint a Tele Danmark, így árai versenyképesek. Műszakilag ez úgy van megoldva, hogy az ISP-nek négyjegyű előválasztószáma van, mely automatikusan leállítja a Tele Danmark számlálóját, és a TELJES internetes telefonfogyasztás az ISP-nek fizetendő számlán jelenik meg. Maga az internet-hozzáférés vagy ingyenes vagy jelképes összegbe kerül.
Többen felvetik a telefontarifák megosztásának kérdését. Az ön által leírt dániai példa pontosan az, amit mi is támogatunk. Ez nem megosztás, hanem egy, az üzleti életben megszokott nagykereskedői-kiskereskedői kapcsolat, amelyhez hasonló ajánlata a Matávnak ma is van, és minden bizonnyal az ISP-k meg is fognak jelenni ezzel a szolgáltatással. Csak emlékeztetnék mindenkit arra, ez az a modell, ami ellen néhány ISP viszont tiltakozott, sőt a versenyhivatalnál fel is jelentettek bennünket.
A mi ajánlatunk, hogy nagyban, telefonperceket eladunk az ISP-nek, a nagybani eladás miatt a dániaihoz hasonló kedvezményt ajánlunk. A számlát az ISP állítaná ki, egyben az internetszolgáltatás árával. Tehát semmi különbség a dániai helyzethez képest. Ugyanakkor ezt mi a törvénytervezetből, ami bevételmegosztásról beszél, nem tudtuk kiolvasni.
Bretwalda: Ha jól értem, az az elképzelésük, hogy a Matáv nagyker áron átadja az internet-telefon perceket az internetszolgáltatóknak, azok pedig kiszámlázzák a teljes internetezési költséget (telefondíj+dialup) a felhasználóknak. Ez több szempontból is tönkretenné a kis és közepes méretű internetszolgáltatókat: ennyi számla kiállítása, új szoftverek, reklamáció, stb emelné a költségeket, amit - ugye - a felhasználók fizetnének meg. Ezt a számlázást fordítva a Matáv minimális fejlesztéssel meg tudná oldani: ti. csak a barna számhoz rendelt percek után kellene teríteni a szolgáltatóknak, ami azért lényegesen egyszerűbb feladat. Másrészt mi a vihart tud tenni egy internetszolgáltató, ha százezres nemfizetés esete forog fenn (telefondíjjal együtt ez nem olyan nagy mutatvány...) Mert a telefont nem kapcsolhatja ki, szóval irány az ügyvéd, bíróság, és valószínűleg sose látja a pénzét. Kíváncsi vagyok, hogy mi az ön véleménye ezekről a felvetésekről?
Az általam leírt módszer természetesen nem lehet az egyetlen, aki valamilyen okból ezt nem kívánja vállalni, az nem vállalja. Ez egy ajánlata a Matávnak, amely egyébként teljes mértékben elfogadott nemzetközileg, sőt sokan nagyon kedvezőnek tartják.
Azt csak bátortalanul kérdezném meg, hogy ha az ügyfél nem akar fizetni, akkor az miért jobb, ha a Matávnak nem fizet? A fizetési modellben adott kedvezmény egy része természetesen az esetleges behajthatatlan kintlevőségek fedezetére szolgál.
beavis butthead: Néhány hónapja azt nyilatkozta, hogy várhatóan nem hívják le egyszerre a teljes Westel-opciót a Deutsche Telekomtól, azért, hogy megmaradjon a Westel adókedvezménye. Azóta nem sokat hallottunk a kérdésről. Van-e már végleges döntés? Egyes elemzők szerint jó volna, ha pont kerülne az ügy végére, akkor talán az árfolyam is valamelyest magához térne.
A Westel-opciót mindenképpen lehívjuk, amint azt többször elmondtam. Az ezzel kapcsolatos lépésekről a döntést szeptember végéig kell, és fogjuk is meghozni. Nagy örömmel látnám, ha ettől valamelyest magához térne az árfolyam is :-)
htmm: Miért váltott a Matáv-design? Nekem a régi sokkal jobban tetszett, és el sem tudom képzelni, mennyi pénzbe került ez. Most meg ez az Axelero. Olyan emberről nem hallottam, akinek tetszik a neve. Viszont a reklámjaik szépek.
Egy vállalatnak a külső megjelenése és neve, illetve azok megváltoztatása egy eszköz annak kifejezésére, hogy a vállalat mit akar, merre megy, vagy éppen mit változtat a tartalomban is. Ilyen megfontolásból módositottuk a Matáv logóját, vagy változott az Axelero neve. A költségekre vonatkozóan érdemes hangsúlyozni, hogy ezek többletköltséget nem jelentenek, hiszen igy is, úgy is komoly reklámköltés folyik. Ez szinte egy alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk a cég jelenlétét. Most ez az új logóval vagy az új névvel történik.
Ami a konkrét választásokat illeti, azokat széles körben, különböző csoportokban ellenőriztük, megvizsgáltuk, és nyilván a többségnek tetszettek, ezért választottuk a sok különböző megoldás közül az ismerteket.
thomast01: Mi a véleménye arról, hogy az év menedzsere díjat olyan valaki kapja, aki monopolpiacon vezeti a legnagyobb szabad cashflowval (legtöbb pénzzel) rendelkező vállalatot? Milyen kihívásokkal szembesült ön? Mennyiben érzi jogosnak a díjat annak tükrében, hogy a vállalata piaci megítélése (részvényárfolyam) drasztikusan romlott,annyira, hogy dollárban a kibocsátási árfolyam alatt van?
A Matávot 1995 óta vezetem, amely évben még veszteséges volt, és szabad cash-flowja is csak két éve van. Úgy gondolom, hogy az elismerést ezért a fejlődésért kaptam. Az év managere kitüntetést pedig 2000-ben kaptam, amikor a Matáv árfolyama lényegesen magasabb volt. Az idei évi teljesítményünk az első negyedévben sajnos gyengébb, várjuk ki, hogy mi lesz az év hátralévő részében.
Tycho Brache: A részvényesek nem szóltak semmit, amikor a távközlési törvény egyértelmű tiltása és a világos kormányzati gazdaságpolitikai szándék ellenére bent maradtak a kábeltévés piacon? Ráadásul ehhez a Hungária Biztosítóval paktáltak le, és kijátszották a törvényt. Illenek a kisipari trükkök az ország legnagyobb cégéhez?
A Matáv száz százalékban megfelel a távközlési törvény előírásainak, ami a kábeltelevíziós szabályokat illeti. Ezt természetesen megvizsgálták a hatóságok, és ugyanerre a véleményre jutottak. Ugyanakkor a korlátozás természetesen érint bennünket, és ezért valóban lelassult a Matáv kábeltelevíziós fejlesztése. A most Parlamentben lévő törvény tervezete 2004 január elsejétől feloldani kívánja ezt a korlátozást, ennek alapján természetesen felül fogjuk vizsgálni a stratégiánkat.
kabala: Kérem, adjon reális választ a Mindenkinek átalány és a 150 Ft-os kedvezmény sorsát illetően!
Aki figyelte az új hírközlési törvény tárgyalását, az érti, hogy miért nem tud ma a Matáv még hosszú távra szóló, végleges álláspontot kialakítani a tarifakedvezményekben. Szándékunk az, hogy a törvény szabályait figyelembevéve, de a mai átlagos szintet fenntartva biztosítsunk internetes kedvezményeket. Változtatni csak akkor fogunk a mai konstrukciókon, ha ez a tövény előírásai miatt elkerülhetetlen.
Példaképpen szeretném említeni a tarifamegosztás kérdését, ennek konkrét megvalósításától nagymértékben függhet az, hogy milyenek lesznek a tarifák - gondoljunk arra, hogy vajon az ISP-k a 150 forintból kívánnak-e részesedni, amikor tarifamegosztásról beszélnek.
A Mindenkinek csomag és a 150 forintos kedvezmény marad. Amennyiben az új törvény olyan előírásokat tartalmaz, amelyek miatt ezt át kellene gondolni, erre a nyár folyamán kerülhet majd sor, és ha változtatni kell, azt időben, megfelelően kommunikálni fogjuk. Szeretnék mindenkit biztositani arról, hogy ha ilyen változtatásra esetleg sor kerül külső okok miatt, az internetezés költségei akkor sem fognak emelkedni, legfeljebb más konstrukcióban kell fizetni érte.
Akik azt várják el, hogy most örökreszóló kötelezettséget vállaljak bizonyos tarifamegoldások fenntartása mellett, azok lehetetlent várnak el tőlem. Ez nem a bizonytalankodás jele, nem az ügyfelek áltatása, hanem annak a következménye, hogy ha a feltételek megváltoznak, akkor arra nekünk reagálnunk kell, a tarifák módosításával is.
Ilyen feltételek lehetnek: a törvényes előírások megváltozása, a piaci versenyhelyzet lényeges megváltozása, a többségi ügyféligények módosulása, a Matáv anyagi helyzetének megváltozása, stb. Ha ilyen és hasonló körülményekben tehát lényegi változás áll be, akkor valóban lehetséges a jelenlegi konstrukciók módosítása.
Nézzünk egy kicsit körül a gazdasági élet más területein: a gazdasági helyzet gyors változásai, az infláció, a piaci verseny egyetlen vállalatnak sem teszik lehetővé azt, hogy örökre szóló kötelezettségeket vállaljon az árait, üzleti ajánlatait illetően. Nincs is erre példa, hosszabb távon minden vállalat fenntartja magának a jogot, hogy rugalmasan reagáljon a külső tényezők változására. Kérem tehát, hogy ezt a jogot a Matávtól se vitassa el senki.
Brúsz: Ön, mint vállalatvezető, ügyfélként kötne-e szerződést egy szolgáltatóval úgy, hogy ön két évre kötelezettséget vállal a szolgáltatás igénybevételére és rendszeres fizetésére, de a szolgáltató nem lenne hajlandó előre közölni, hogy mekkora összeg fog szerepelni a számláin?
A kérdéses árakat nem a Matáv határozza meg, hanem hatósági árak, ezért nehezen, vagy egyáltalán nem tudnánk rá a következő két évre kötelezettséget vállalni. Ugyanakkor megértem a kérdező dilemmáját, bizonyos kockázatot valóban vállal a kétéves szerződés megkötésével. El kell döntenie, hogy ez a kockázat mekkora, azaz valószínűsíthető-e, hogy a Matáv emelni fogja a tarifákat annyira, hogy ezáltal már nem éri meg az a kedvezmény, amelyet nyilván most kap.
Összefoglalva tehát, mind a két fél kockázatot vállal, a Matáv azt, hogy őt kiszolgálja, akkor is, ha az már többe kerül nekünk, mint amennyit terveztünk, mert a hatósági ár lefelé változik, és viszont.
Brúsz: Kedves Straub úr, válaszát, amelyben a hatósági árral magyarázza azt, hogy a Matáv semmiféle, még hozzávetőleges iránymutatást sem hajlandó adni arra, hogy miként alakulnak majd a szolgáltatási díjak és konstrukciók, nem tudom elfogadni, hiszen az átalánydíjas megoldás (amivel tulajdonképpen összekötötték az ISDN-akcióikat, és rávették az előfizetőket az ISDN-beruházásra) és az átalánydíj eltörlése között telefonszámlában mérve nagyságrendi eltérés van. Én úgy gondolom, a MATÁV adhatott volna egy ajánlatot, amitől felfelé akkor térhetne el, ha a hatóság őt erre kötelezné, így viszont az előfizetőnek halvány fogalma sem lehet arról, hogy mondjuk jövőre kábé mennyit fizet a Matávnak.
Sem jogilag, sem üzletpolitikailag a Matáv nem teheti meg, és ezért nem is fogja megtenni azt, hogy a vállalt kötelezettségeket (kedvezményeket) megszüntesse, vagy legalábbis hasonló értékűvel ne pótolja. Ezt a helyzetet a közvélemény elfogadni látszik, hiszen továbbra is a tavalyihoz hasonló ütemben vásárolnak előfizetőink ISDN-vonalakat.
timartom: A szüleim egy kis Szabolcs megyei faluban laknak, ahol az elhíresült "vezeték nélküli" (Motorola, Nokia) hálózat működik. Illetve nem működik. A rendszer gyenge átviteli sebessége miatt a fax nem működik, az internet pedig csak álom. Kérdésem: várható-e, hogy a közeljövőben (persze egy kis túlzással) ezt a működésképtelen hálózatot lecserélik?
Jelen pillanatban a Matávnak 2,7 millió vonala van, amelyből ma már kevesebb mint ötvenezer RLL-es. Ezenkívül még körülbelül ötvenezer GSM-alapú készülék is működik, de ezen már elfogadható szinten lehet kommunikálni. Az RLL-vonalakat legkésőbb jövő év végéig megszüntetjük.
PaciPista: Úgy hallottam, rövidesen eltörlik a kapcsolási díjat. Mi igaz ebből?
A kapcsolási díj az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, és valóban az a szándékunk, hogy 2002. január elsejétől megszüntessük. Itt is hozzá kell tenni azonban, hogy hatósági dijról van szó, a végső szót a hatóság mondja ki.
kéjudit: Cégük és a matávkábel TV, valamint az Axelero monopolhelyzetet élvez azon a területen, ahol lakom. Több mint 2 éve várok a kábeltévés internetre. Még válaszra sem méltatnak, csak a kérdőíveket küldik ki, hogy szeretnék-e csatlakozni. Vajon milyen megfontolásból hirdetik közösen az ADSL-szolgáltatást az Axeleróval, amikor megrendelésem után visszaírnak, hogy műszakilag nem lehet teljesíteni a megrendelésemet.
Az ADSL bevezetése lépésről lépésre megvalósul, ma már Budapest nagyobb része le van fedve, néhány műszakilag nehezebben megoldható terület kivételével év végére befejeződik. Megindul a nagyobb városokban is a szolgáltatás, elsőként Székesfehérváron, és 2002 végére a nagyobb városok többségében a szolgáltatás már elérhető lesz. Az ADSL bevezetését műszaki és anyagi okokból egyaránt csak lépésről lépésre lehet időzíteni. Ez a világon mindenütt így történt.
dongenaro: Hogyan létezik az, hogy az önök üzletkötője, aki engem telefonon többször is felhívott, ez év május 10-e körül megpróbálta nekem eladni az ISDN-2 csomagot, azt hazudván, hogy erre alkalmazható a már használt "Mindenkinek" csomag is? E hívás után másnap jöttem rá, hogy tele van azzal a sajtó, hogy önök egy kb 3.75 forintos percdíjat akarnak bevezetni, júniustól. Az önök üzletkötője ezt ÉRDEKES módon elfelejtette közölni... Nem ALJAS dolog ez, Straub úr?
Az ISDN-előfizetéseknek két kategóriája volt, az egyik, amelyben a szerződésben rögzítettünk kedvezményt, ezek természetesen minden körülmények között a vállalt időre érvényben maradnak. Akiknek a szerződésében ilyen vállalást a Matáv nem tett, de a helyzet olyan, hogy jogosan számítottak valamilyen tarifakedvezményre, akkor azok számára is valamilyen formában az elvárható kedvezményt biztosítani fogjuk. Ha egyáltalán felmerül az, hogy a meglévő kedvezményeket meg kell változtatni.
Egy kicsit időzítsük is a dolgokat, az idei évből már eltelt 5 hónap, a kedvezmény még mindig érvényben van, feltehetően így lesz ez a következő hónapokban is. A kérdező az ISDN-szerződést feltehetően nem mostanában kötötte, hanem már hónapokkal ezelőtt, tehát lassan a két év amúgy is letelik.
Kazi: A következő dolog történt velem: az egyik hónapban két darab Matáv-számlát kaptam, ugyanis kiderült, hogy a havi alapdíjat nekem a Matáv utólag számlázza. Amikor a telefonos ügyfélszolgálaton reklamáltam, kiderült, - a hölgy elmondása szerint - az üzleti szabályzatban az vagyon leírva, hogy az alapdíjat előre kell fizetnem. Miután elnézést kértem a hölgytől, hogy önök rosszul számláznak nekem, világossá vált számomra, hiába reklamálok, hogy talán ezt velem is egyeztethették volna, hogy na mit szólok hozzá, vagy netalántán megkérdezték volna, hogy mely hónapban akarnék áttérni a helyes számlázási módra az önök hibája folytán. Azt látom, arra esély sincs, hogy elnézést kérjenek, fel sem merült ez senkiben. Mit kíván tenni, hogy ez a magatartás, szemlélet, ha eltűnni nem is tud, de legalább valamelyest mérséklődjön az ön cégénél?
Először is elnézést kérek mindazoktól, akiknek a számlákkal problémájuk van, a leírt példák zöme olyan, ahol ugyan volt számlázási hiba, de a Matáv azokat korrigálta. A hibák aránya munkánk eredményeképpen folyamatosan csökken, jelen pillanatban ezer számlára 0,48 reklamáció jut, amely elfogadható nemzetközi szint. Természetesen a felmerülő hibákat folyamatosan elemezzük, és ennek alapján lehet hasonlókat a jövőben elkerülni.
net-boy: Megmondaná, miért van az, hogy az ember a problémáival hiába fordul az 1212-hoz, ott úgyis csak 'tüneti kezelést kap', de érdemben nem foglalkoznak a problémájával, lett légyen az túlszámlázási gond, technikai probléma vagy szinte bármi egyéb? A fogyasztónak miért nincs ellenőrzési lehetősége a fogyasztásmérés és számlázás folyamata felett?
A telefonos ügyfélszolgálat évente 5,2 millió ügyet intéz, és ezeknek 2 százaléka csupán olyan, ami 30 napnál több időt vesz igénybe. Az ügyfelek 70 százaléka első telefonra, további 20 százaléka második hívásra elintézi, amit kívánt. Ezen adatok alapján a havonta végzett ügyfélelégedettségi vizsgálatok igen magas értéket mutatnak, az ügyfeleknek körülbelül hetven százaléka nagyon elégedett a telefonos ügyfélszolgálat munkájával.
A számla tartalmát természetesen lehet ellenőrizni, ezt a célt szolgálja a számlarészletezés, amelyet reklamáció esetén az ügyfélnek ingyen kiadunk. A hívásrészletezés teljeskörű, minden számlához történő kiadását az ügyfeleink nem igénylik, megsokszorozná a kinyomtatandó papírmennyiséget. A számlához való internetes hozzáférés megoldásán dolgozunk, ugyanakkor ennél figyelembe kell venni, hogy rendkívül magas biztonsági követelmények vannak, hiszen mások hívásadatainak megismerése komoly jogi problémákat vethet fel.
Parafahugo: Jó ötletnek tartom a CD-n is kérhető telefonkönyvet, sajnos egyelőre csak nagyfogyasztók választhatják. Mikor tervezik mindenki számára felajánlani a választás lehetőségét?
A telefonkönyv mindenkinek jár. Nem lehet előírni a kötelező visszaszolgáltatást, mert sokan ragaszkodnak a régi telefonkönyvhöz is. Jelenleg azok választhatnak CD-t, akiknek legalább 10 telefonkönyv járna - ennek egyszerűen anyagi okai vannak, de a kérdést folyamatosan vizsgáljuk, és lehet, hogy ezen a költségek csökkenése esetén változtatni lehet.
Robogó: Nem lehetne-e a sávszélesség arányában megszabni az internetezés díjait? (Ezt úgy értem, hogy tegyük fel az ADSL Otthon esetében 384 kbit/s sebességért kell fizetni 12.900 Ft -ot egy hónapban, akkor egy kapcsolt vonal esetében, ami 33,6 kbit/s sebességű (mert az 56kbit/s csak kamu)körülbelül 1200 Ft/hó -t az éjjel-nappali korlátlan elérésért?)
Az ADSL és a kábeltévé, illetve a kapcsolt telefonvonali szolgáltatás mögött lévő költségek teljesen mások. Úgy is fogalmazhatok, hogy míg az ADSL az internetre van kitalálva, a hagyományos telefonnak csak egy megerőszakolása az internetelérés. Így a költségek sem lehetnek optimálisak. Magyarán a telefonrendszer magasabb költségei ezt a fajta árazást nem teszik lehetővé.
Köszönöm szépen az eddigi beszélgetést, most abbahagynám a válaszadást azzal, hogy a hétvégén, ha jönnek további kérdések, akkor azokat a jövő héten, téma szerint csoportosítva megválaszolom.
|