Nálunk tovább tárolják a mobilhívások adatait

Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény előírásai szerint 36 hónapig tárolják a mobiltelefonos hívások adatait, magukat a beszélgetéseket azonban nem rögzítik, közölte Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő politikai államtitkár pénteken egy reggeli televíziós műsorban.

Tóth András minderről annak kapcsán beszélt, hogy a tavalyi madridi és az idei londoni merényletek után előkészületben van a kommunikációs adatok őrzésének és tárolásának egységesítése az Európai Unióban.

Ki, mikor, kivel beszél

Mint mondta, ez azon adatokat érinti majd, amelyeket a szolgáltató amúgy is minden esetben rögzít. Az illető személyére, a beszélgetés idejére és időtartamára vonatkozó adatok visszakereshetőségét kell majd biztosítania a szolgáltatónak, a beszélgetés tartalmát azonban nem rögzítik.

"A jogszabályi környezet Magyarországon adott, a szolgáltatók erre felkészültek, ehhez szükséges tárolókapacitással rendelkeznek, (...) az a rend, amely ennek az üzembiztos és jogilag megalapozott gyakorlatát biztosítja, szintén kialakult, tehát Magyarországon ebben a vonatkozásban a döntés után teendő nem lesz" - mondta Tóth András.

Mindenhol növelni kell

Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság titkos előterjesztésében a felhasználó mozgásának utólagos rekonstruálását is fontosnak tartja. Lapunk arról is beszámolt, hogy bizonyos jelek alapján úgy tűnik, ez ma már szintén megoldott Magyarországon.

Egyelőre nem tudni, az uniós előírások mennyi ideig követelik meg majd az adatok visszatartását. Az előkészítő munkában jelenleg hattól 48 hónapig terjedő intervallumról van szó, fejtegette pénteken reggel az államtitkár. Mint korábban az Index megírta, korábban Németországban komoly felzúdulást okozott, hogy a 90 napos tárolási határidőt fél, esetleg egy évre növelnék.

Fontos lehet még a típus is

Tóth András elmondta: a londoni és madridi merényletek bebizonyították, hogy a kommunikációs adatok alapján visszakereshető, ki, kivel, milyen kapcsolatot tartott. Hozzátette: a mobiltelefon robbantások aktivizálásra alkalmas technikai eszköz, ezért is lehet fontos információ a hatóságok számára, hogy kinél milyen készülék volt, hol és mire használta.

Az államtitkár szerint az Európai Unióban sokféle gyakorlat létezik. Van olyan ország, ahol nincs ilyen adatrögzítésre lehetőség, Magyarországon a 2003-ban megszületett elektronikus hírközlési törvény 36 hónapot ír elő az adatok megőrzésére. Az országban a hivatalos szervek alkalmazzák ezt a lehetőséget kábítószercsempészek és a szervezett bűnözés felderítésénél.

A szigorú törvényi előírások pontosan meghatározzák, kinek, milyen esetben, milyen körülmények között van joga ilyen adatot kérni és szolgáltatni - hangsúlyozta az államtitkár.