Májusban életre kel a számítógép

Májusban meglátjuk, létezik-e olyan a szoftver, amely képes kiszámolni az élet értelmét, amiről eddig azt hittük, hogy 42.

A messiás, akire várakozva tekint a világ, egy brit fizikus, matematikus, programozó és vállalkozó. Stephen Wolfram március elején jelentette be a Wolfram Alphát, amit egyenesen "computational knowledge engine"-nek nevez, olyan szoftvernek, amely "kiszámolja az információt". A Wolfram Alpha megjelenését az alkotó májusra ígéri azzal, hogy ez nem egyszerű kereső lesz, hanem a 2001: Űrodüsszeiából ismert HAL 9000 vagy a Terminátorból ismert Skynet evilági megfelelője. Olyan számítógépes rendszer, amely emberi nyelven válaszol emberi nyelven feltett kérdésekre, és a bonyolult algoritmusok által megfogalmazott válaszokhoz a neten felhalmozott tudást használja fel. Volt már ilyen persze, az Ask Jeeves, amiből mostanra szimpla kereső lett Ask.com néven, de az vicc volt, ez meg most állítólag komoly.

Ötvenéves álom

Wolfram szerint ötven évvel ezelőtt mindenki arra számított, hogy a számítógépek hamarosan átlátják majd a világ összefüggéseit, az összes létező módszert, modellt és adatot, és joggal várták, hogy ha feltesznek a gépnek egy tényszerű kérdést, az megadja rá a választ. Nem így történt. Wolfram viszont nekiállt, hogy korábbi kutatási eredményeit és szoftveres tapasztalatát felhasználva megalkossa a mindentudó rendszert.

"Nem voltam biztos abban, hogy működni fog. De örömmel jelenthetem, hogy számos okos algoritmus, nyelvészeti felfedezés és valószínűleg komoly elméleti áttörés révén sikerült működésre bírnunk" - írta Wolfram a rendszerről a bemutató, március 5-én kelt posztban. Kicsit furcsa ugyanakkor, hogy a tudós nyilvánosan semmilyen konkrét részletet nem tárt még fel a forradalmi vállalkozásról, azon kívül, hogy nagyon izgalmas lesz, és hogy "új paradigmát teremt a számítógépek és a web használatában".

A kívülállók azonban legalábbis szkeptikusak. Stephen Wolfram az először 1988-ban kiadott Mathematica nevű szoftverről vált világhírűvé, és a számítógépes algebrában elért teljesítményért máig nagy tisztelet övezi (az elsősorban egyetemek és kutatók által használt Mathematica most a 7-es verziónál tart, az egyfelhasználós licenc 2000 fontba, nagyjából 700 000 forintba kerül.)

Wolfram más projektjei azonban meglehetősen ellentmondásosra sikerültek. 2002-es könyvét, az A New Kind of Science-t sokan kritizálták azért, mert hangzatos tételei ellenére - amelyek közül a legfontosabb, hogy a komputációs rendszerek és az egyszerű programok vizsgálata új, minden diszciplínában alkalmazható tudományfilozófiának ágyaz meg - kevés gyakorlati haszonnal jártak, annak ellenére, hogy a sajtó a maga idejében önfeledten ünnepelte a művet.

"Az NKS-forradalomról kiderült, hogy hasonlít a nem sokkal korábbi Segway-forradalomra: nagy médiafelhajtás, nagy szavak - főleg magától Wolframtól - arról, hogyan változik meg örökre a világ, aztán megjelenik valami, és csupán geek különlegességként él tovább" - írja az Ars Technica.

Fontosabb, mint a Google

Nova Spivack, a Twine közösségi információmegosztó szájtot jegyző Radar Networks vezetője viszont le van nyűgözve a Wolfram Alphától, ami szerinte legalább olyan fontos lehet, mint amilyen a Google. Spivacknak maga Wolfram mutatta be a rendszert, amely nem úgy válaszol a kérdésekre, hogy összevet már létező kérdéseket már létező válaszokkal, és nem is úgy, mint egy kereső, amelynek találatai esetleg tartalmazzák a választ.

A Wolfram Alpha, mint Spivack írja, megérti a kérdéseket, és kikalkulálja a megoldást. "Hol van Timbuktu?"; "Hány proton van egy hidrogénatomban?"; "Mennyi eső esett tavaly átlagosan Bostonban?". A rendszer ezzel együtt sem intelligens, nem HAL és nem Skynet, nincs véleménye és nem érez, nyugtat meg mindenkit Spivack. "Egy nagyon hatékony számológép, amely nem csak matematikai problémákat számol ki, hanem sok olyan kérdésre is választ ad, amelyekre létezik egyértelmű (kiszámítható) válasz."

De mennyi vajon, ha nem 42?