További Net cikkek
Közel háromszáz pályázó
Az első pályázati kiírást a közalapítvány 2001 márciusában jelentette be 650 millió forint összeggel, a pályázatok beadási határideje május vége volt. Mivel évek óta ez volt az első ilyen jellegű pályázat, igen nagy volt az érdeklődés. A 276 pályázó összesen mintegy 4,5 milliárd forintot igényelt volna - mondta el Czinege Imre, a Apertus Közalapítvány elnöke.
A hétszeres túljelentkezés miatt a több fordulóban vizsgálódó bírálóbizottság nagyon jó pályázatokat is kénytelen volt visszautasítani, még a keret túllépése mellett is. A pályázók köre felölelte a teljes magyar képzési palettát. Oktatási intézmények, oktatási vállalkozások és gazdálkodó szervezetek egyaránt fontosnak tartották a részvételt. A pályázatok tartalmát tekintve minden oktatási terület képviselve volt, a képzési szintek az ismeretbővítő tanfolyamoktól kezdve a felsőoktatásig minden lépcsőt tartalmaztak.
A pályamunkát benyújtók között meglepő módon 92 volt a gazdasági társaság. 63 felsőoktatási, 30 közoktatási intézmény illetve 28 alapítvány és egyesület képviseltette magát. A legtöbb pályázat - összesen 167 - a fővárost is magában foglaló közép-magyarországi régióból érkezett, míg a legkisebb érdeklődés a dél-dunántúli régióban volt tapasztalható, innen mindössze 7 pályázat érkezett.
Magas színvonalú pályázatok
A pályázók a felhívásnak megfelelően jól elkülönítették a tartalmi fejlesztéseket a technikai megvalósítástól. A bírálók egyhangú véleménye volt egyébként, hogy ma már kialakult Magyarországon egy olyan fejlesztői kör, mely képes magas színvonalú tananyagokat létrehozni és alkalmazni - mondta Czinege Imre.
A pályázat által támogatott fejlesztések több szinten támogatják a hazai információs társadalom kiépítését, és megalapozzák a magyar e-learning fejlesztői közösséget - jelentette ki Gál András Levente, az OM közigazgatási államtitkára.
Az EU pártolja az e-oktatást
Az OM elképzeléseiben az e-learning kiemelt szerepet kap, hiszen kiderült, hogy az EU kifejezetten támogatja az e-tananyagok és oktatási koncepciók fejlesztését. Ez a terület Nyugat-Európában is csak most alakul ki, a legnagyobb távoktató intézmények alig 10 százalékban alkalmazzák.
Magyarországon is cél immár a világszínvonalú tananyagfejlesztés. A felnőttképzési törvény jelenleg tárgyalt változata, illetve a nemrégiben elfogadott felsőoktatási törvény már egyértelműen segíti az elektronikus tananyagokra alapuló oktatást.
Az e-tananyag fejlesztésének költségeiről szólva Czinege Imre elmondta: a jelenlegi feltételek mellett egy heti 2+2 órás tárgy jobbára csak szöveget és egyszerű ábrát tartalmazó éves segédlete 3 millió forintból megírható. Komolyabb ábrákkal és animációkkal ez az összeg egymillió forinttal megnőhet, a mérnöki tudományok komplex tananyaga, videobejátszásokkal, virtuális terekkel pedig elérheti az ötmillió forintot.
Olcsóbb a digitális tankönyv
Amikor az adatbázis létrejön, segítségével az oktató is színessé teheti az előadásait, sőt az anyag hagyományos tankönyv formájában is kiadható. A papíralapú adathordozókkal összevetve a CD-lemezre írt segédlet jóval olcsóbb lehet, a hallgatók jóformán a nyersanyag árán, néhány száz forintért megkaphatják.
Természetesen az e-tananyag is jogdíjas termék, sokszorosítását csak az egyetem végezheti. Éveken belül az e-tananyagok konjunktúrája várható, ezért fontos a tankönyvírók és szerkesztők segítése, a hagyományos eszközök átfordítása elektronikus változatra.
A távoktatásban az informatikai megoldások új pedagógiai kihívásokat is gerjesztenek. Kísérleti programok keretében már folyik hallgatói konzultáció csevegőszoba (chat) útján.
A most lezárult pályázat nyomán még a nyáron megkötik az első támogatói szerződéseket. Az Apertus Közalapítvány várhatóan ősszel is kiír majd egy pályázatot, melynek beadási határideje az év vége lehet.