'A nyilvánosság alig értesül arról, amit csinálunk'

- Az Európai Unió lisszaboni értekezletén nemrégiben számos javaslat fogalmazódott meg az úgynevezett ,,e-Európa", az ,,elektronikus kontinens" megalapozására. Ezek között szerepelt az iskolai internetezés fejlesztése is. Mi az álláspontja ebben a kérdésben a magyar kormánynak?

Zöldné Roska Marietta A Miniszterelnöki Hivatal informatikai ügyekért felelős helyettes államtitkára

- A hazai informatika fejlődésének is kétségtelenül ez az egyik fő iránya. A lisszaboni csúcstalálkozóra Magyarország és Lengyelország szakértőit is meghívta a rendező Portugália. A magyar kormányt én képviselhettem, s elmondhatom, hogy valóban lényeges lépések történnek a következő években az európai oktatás-képzésben. Az EU ugyanis arról döntött, hogy 2000 és 2006 között, hét év alatt 3,5 milliárd eurót költ ilyen célokra, s ez jelentősen meghaladja a korábbi időszakban e területre fordított összegek nagyságát.

- Hazai informatikai szakmai szövetségek felvetették, hogy svéd mintára nálunk is államilag támogatott, olcsón személyi számítógépekkel kellene segíteni az internet és az informatika elterjedését. Mi erről az Ön véleménye?

- A lisszaboni találkozón elhangzott, hogy Európa egyik fő erőssége az Egyesült Államokkal szemben a mobiltelefónia. A mobilkészülékek elterjedtsége arra ösztönzi az európai politikusokat - és minket is -, hogy az internetezést ezekre az eszközökre is alapozva terjesszük el a kontinensen. A mobiltelefonokon kívül Európának ki kell használnia a digitális televíziózásból fakadó előnyöket. Ami pedig a svéd modellt illeti nem rendelkezem azokkal az adatokkal és számításokkal amelyek alapján véleményt mondhatnék. Amúgy nekem az izraeli megoldás tetszik a legjobban.

- Ami a digitalizálást illeti, nálunk régóta készítik elő az elektronikus aláírásról szóló jogszabályt. Hol tartanak ezek a munkálatok?

- Reményeim szerint már nyár előtt a kormány elé kerülhet a rendelettervezet, amelynek jelenleg a tárcaközi egyeztetése folyik. Ezt a jogszabályt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium készíti elő, de a munkában mi is (vagyis a Miniszterelnöki Hivatal, MEH) is részt veszünk.

- Viszonylag keveset tudni a MEH-ben folyó informatikai munkáról. Hogyan jellemezné a hivatal szakmai tevékenységét?

- Úgy tűnik, a nyilvánosság valóban alig értesül arról, amit csinálunk: 1998 szeptembere óta ugyanis számos problémával kellett megküzdenünk. Az előző kormány nem különített el egyetlen forintot sem például a 2000. évi dátumváltásra, így tavalyelőtt és tavaly szinte minden forrásunkat az átállásra kellett fordítanunk. Az utóbbi időszakban pedig a sorozatos rendkívüli kiadások, elsősorban az árvíz miatt nehéz rábírni a költségvetés tervezőit arra, hogy az általunk kívánatosnak tartott összegeket kalkulálják be a büdzsébe.

- Mekkora összegre tartana igényt a kormányzati informatika fejlesztéséhez?

- Szerintem 6-7 milliárdra lenne szükség, de hivatalos előterjesztéseinkben a hárommilliárd forintos összeggel is megelégednénk.

- Milyen projektek futnak jelenleg a helyettes államtitkárságon?

- Nagyon sok, amelyekből kettőt emelnék ki, mindkettő ITB projekt, de a szakmai vezetést mi végezzük: az egyik egy olyan kormányzati adatbázis létrehozása, amelyhez a polgárok, az önkormányzatok és a gazdaság szereplői egyaránt szabadon hozzáférhetnének. Ez a KIKERES nevű projekt ,amely egy módszeresen, tudományosan megalapozott internetes közigazgatási adatvagyonkataszter lesz, amely számos nemzetközi de jure vagy de facto szabványt alkalmaz és ezért a nemzetközi együttműködésbe is be tud majd kapcsolódni. A projekt vezetőjét szakértőként hívták meg a most induló hasonló európai projekthez Luxemburgba. Kiemelendő,hogy az országos kiterjedésű, elosztott működésű KIKERES-t egy a közigazgatás minden területét átfogni képes fogalomtár(tezaurusz) fogja támogatni. A már működő térinformatikai METATÉR adatbázis a KIKERES szakterületi alrendszereként fog működni.

- A másik a közigazgatás modernizálását szolgáló projekt a kormányzati elektronikus iratkezelő(KIR) projekt, amelyet először öt tárcánál vezetünk be, de már továbbiak is jelezték csatlakozási szándékukat.

- E két projekt is jelzi, hogy komolyan vesszük a ,,szolgáltató állam" gondolatát, amelyről - mint egy nyugati kollégám megfogalmazta - a legfejlettebb államokban is csak beszélnek, s kevés konkrét eredményt mutathatnak fel még a világ vezető gazdasági hatalmai is.

- Hamarosan - május elsején - hivatalba lép az új informatikai kormánybiztos. Milyen lesz a jelenlegi apparátus és az új tisztségviselő közötti munkamegosztás?

- A kormánybiztos az információs társadalom stratégiájáért és az ezzel kapcsolatos programokért lesz felelős, ebből következik, hogy szélesebb spektrumot kell majd figyelembe vennie, s ehhez a hagyományos államigazgatáson túl is kell majd tekintenie. Az elektronikus kormányzás megvalósítása továbbra is a mi feladatunk marad, természetesen Vele szorosan együttműködve .Végül engedjék meg, hogy elmondjam azt, amivel kezdenem kellett volna. Szerintem ugyanis a kormányzati informatikában szerepet vállaló vezetőknek négy tulajdonsággal kell rendelkezniük: elsőként a szoftverfejlesztési, másodszor pedig a projektvezetési gyakorlat feltétlenül szükséges ehhez. Ugyancsak lényeges a nemzetközi kormányzati tapasztalatok ismerete, valamint a közigazgatási gyakorlat és helyismeret..