Az egyházi e-pontokon a házirend 'szűri' a tiltott tartalmakat

"A mobiltelefon még a huszadik század vívmánya, a huszonegyedik századé már sokkal inkább az információ" - nyitotta meg Kovács Kálmán miniszter az e-magyarország program lehetőségeit és céljait összefoglaló beszédét, hétfőn, amikor a kezdeményezésben résztvevő egyházak képviselőivel találkozott a Millenáris Parkban. A magyar információs korszak eljöveteléről 2003 végéről származó kutatási adatokat idézett a miniszter, amelyek szerint "látványos növekedés történt az internetben", miután egyfelől 51 százalékkal nőtt az otthoni felhasználók aránya, másfelől mivel Magyarország a régióban is jelentősen kiemelkedik azzal, hogy "több szélessávú internet van, mint a visegrádi négyeknél".

Kovács szerint a sikerek ellenére nagy problémát jelent, hogy hatalmas különbségek vannak mind területi, mint társadalmi tekintetben. Az internetezők 75 százaléka a legtehetősebb rétegből kerül ki, míg a kispénzű alsó szegmens, amely körülbelül hatmillió embert jelent, szinte egyáltalán nem használja az információs kor vívmányait.

Jelentős társadalmi különbségek

Ezeket a különbségeket hivatott orvosolni a minisztérium által indított E-magyarország program, amelynek egyik eleme, hogy az iskolák, önkormányzatok, könyvtárak, teleházak és kisposták mellett az egyházakat is bekapcsolják a közhálóba, vagyis Kovács Kálmán szavaival élve, a "XXI. század közkútjába."

Ahogy arról már korábban beszámoltunk a Hírközlési Minisztérium támogatásával az első pályázati körben 240 parókia, egyházközség és plébánia juthatott internethozzáféréshez. A nyertesek listáján többségében református és evangélikus közösségek szerepelnek, a legnagyobb hazai felekezet, a katolikus egyház kevéssé aktivizálta magát az e-pontok állami támogatására tett ajánlatra.

Csekély katolikus érdeklődés

Eddig 160 református, 36 evangélikus és csupán 10 katolikus "fennhatóságú" e-pont jött létre, amely Dr. Veres András katolikus püspök szerint elsősorban azért történt így, mert túlságosan kötöttek a minisztérium által szabott keretek. "A katolikus egyház lelkipásztori ínségben szenved, így eleve kevés azoknak a helyeknek a száma, ahol e-magyarország pontot lehetne létrehozni. Abban az esetben tud több katolikus helyi közösség bekapcsolódni a szolgáltatásba, ha a minisztérium biztosítja a kötetlenebb nyitvatartás lehetőségét", fogalmazott Veres András. A program heti 16 órás nyitvatartást ír elő, amely a püspök szerint azért oldható meg nehezen, mert sok helyen a plébános nem a településen lakik, így nem tudja megoldani a felügyeletet.

A másik két történelmi egyház, a református és az evangélikus felekezet képviselői aktív részvételről és számos internettel kapcsolatos kezdeményezésről számoltak be. Bölcskei Gusztáv, püspök, a Református Pöspöki Zsinat elnöke az egyház missziójának nevezte a felekkel történő kapcsolattartást. Az internetet egy olyan lehetőségnek tartja, amely egyfelől kaput nyit a közösség felé, illetve az emberek után nyúl.

Pornográf tartalom az egyházi e-pontokon

"Ha nincs szemét az utcán, akkor nem is szemetelünk", vagyis aki bemegy egy egyházi felügyeletű e-magyarország pontra, az nem tölt le vagy nézeget nem odaillő tartalmakat, fogalmazott Kovács Kálmán. Mohácsi Béla, az IHM helyettes államtitkára az Index kérdésére elmondta, nem szerepel a program irányelvei között az egyházi e-pontokon található hozzáférés, például a pornográf vagy erőszakos tartalmak szűrése.

Minden egyházi e-pont maga dönti el, hogy házirendjében hogyan utal a tiltott tartalmakra. Bogdányi Gábor, az evangélikus egyház képviseletében elmondta, az általuk működtetett közel negyven e-ponton a házirend mind az erőszakos, mind a pornográf tartalmak nézegetését tiltja, illetve az erőszakos játékokat is. A református egyház képviselője pedig a közös használatú számítógéptermekre hivatkozott, amelyekben nehéz egyedül lenni, de ettől függetlenül "sem állhat elő olyan helyzet, hogy valaki egy egyházi ponton ilyen tartalmat nézzen".