A Wurld Media egyébként nemcsak zenék terjesztésével foglalkozna, hanem mozifilmekkel és játékokkal is, mondta el a Wirednek Greg Kerber, a cég vezérigazgatója, aki abban bízik, hogy a Peer Impact lesz a digitalizált tartalmak közös beszerzési platformja.
Előnytelen ajánlat a p2p
Az új szolgáltatás sikerével kapcsolatban azonban nem mindenki ilyen optimista, Fred Von Lohnmann, az Electronic Frontier Foundation jogi szakértője például arra hívta fel a figyelmet, hogy a zeneiparnak jobb árakkal, nagyobb választékkal és kevesebb korlátozással kell előrukkolnia, ha el akarja hódítani az ingyenes fájlcserélő hálózatok, például a Kazaa felhasználóit. Lohnmann azt is elmondta, hogy négy évvel többen akartak hasonló szolgáltatást indítani, de akkor ez nem valósult meg.
A Peer Impact kínálatában jövő év tavaszán állítólag már egymillió jogtiszta illetve szabadon forgalmazható szám lesz, és a felhasználók majd egymás számítógépeiről tölthetnek le fájlokat. A számok ugyanúgy egy dollárba kerülnek, mint az iTunes és a Napster szájtján, de a Wurld Media átalánydíjas előfizetések bevezetését is tervezi.
Lohnmann szerint a felhasználók szempontjából egyáltalán nem előnyös a fájlcserélő szolgáltatás, hiszen egymás számítógépét terhelik, miközben ugyanannyit kell fizetniük, mint a hagyományos, saját tárhellyel és szélessávú vonalakkal rendelkező zeneboltokban. A szakértő szerint az jelentene igazi áttörést, ha a lemezkiadók nyílt hálózatokra, például a Weed vagy az Altnet rendszerére töltenék fel a fájljaikat.
Száznyolcvan fokos fordulat
A most bejelentett szerződés ugyanakkor azt mutatja, hogy a szórakoztatóipar egyre inkább együttműködik a p2p szolgáltatókkal ahelyett, hogy harcolna ellenük. A lemezkiadókat és filmgyártókat képviselő szervezetek az elmúlt években egyre agresszívebben léptek fel a fájlcserélők ellen, és perekkel próbálták elérni a hálózatok bezárását; a bíróságon többnyire arra hivatkoztak, hogy a szolgáltatók is felelőssé tehetőek a felhasználók szerzői jogsértéseiért, de a bírák elutasították ezeket az érveket. A szórakoztatóipar a törvényhozókra is nyomást gyakorolt, és megpróbálta bevezetni az Induce Act törvényt, mely szerint a technológiai vállalatok is felelőssé tehetőek a felhasználók törvénytelen magatartása miatt, de a tervezetet a szenátus októberben elvetette.