Ellép mellettünk a világ internethasználatban

A Taylor Nelson Sofres (TNS) Global e-commerce 2002-es jelentése szerint az internethasználat versenyében a felnőtt népesség 63 százalékos arányával Dánia átvette a vezetést az egy százalékkal alacsonyabb internetpenetrációt elérő második helyezett USA-tól. A vizsgált országok átlagértékéhez (34 százalék) az utolsó helyezettek között találhatjuk 10 százalékos "eredménnyel" Magyarországot, két százalékkal lemaradva Romániától, alig megelőzve Bulgáriát, Indonéziát és az utolsó Ukrajnát. Magyarország a két éve is tíz százalékos internetes lefedettségét nem tudta bővíteni, míg az ugyanekkor a középmezőnyben szereplő, akkor már 22 százalékos Csehország mára 28 százalékosra tudta növelni ezt az arányt.

Elmaradt a várt növekedés

A 2000-es vizsgálatkor még csupán minden tizedik internetező vásárolt havi rendszerességgel a világhálón keresztül, ez az arány egy évvel később már 15 százalék volt, ami viszont az azóta eltelt évben nem nőtt, annak ellenére, hogy két éve még azt jósolta a vizsgálat: az internethasználat bővülésével világszerte egyértelműen növekedni fog az aktív vásárlók aránya. A jövőbeni biztató fejlődést vélték felismerni abban, hogy 2000-ben az összes felhasználó 14 százaléka jelezte, hogy a közeljövőben kipróbálja az online vásárlást - ezzel a vásárlók megduplázása várható.

Egyre több francia vásárol a neten

A friss vizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy nemcsak a várt növekedés maradt el, hanem a vásárlók száma - az internetelérés bővülése ellenére - állandósult, azaz az e-kereskedők nem tudták meggyőzni a felhasználókat az online vásárlás előnyeiről. Az online vásárlók aránya Dél-Koreában, Franciaországban és Norvégiában nőtt a legjobban, míg a legnagyobb csökkenést Ukrajnában, Ausztráliában, a Cseh Köztársaságban és Finnországban mérték az előző évi adatokhoz képest.

A vizsgálat eredményéből kitűnik, hogy szoros összefüggés van az internet elterjedtsége és az online vásárlások között, legalábbis ezt a következtetést vonhatjuk le abból, ha összehasonlítjuk az egyes országokban az internet elterjedtségét az interneten vásárlók arányával. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy minél több felhasználója van a világhálónak, annál nagyobb arányban találhatók köztük tapasztalt internetezők, akik bátrabban próbálják ki az új kereskedelmi formát - írja a millenniumi jelentés. Mára inkább az újoncokra lehet jellemző a netes vásárlási formák kipróbálása, míg a tapasztaltabbak a terjedő bankkártyacsalások és a növekvő hackertevékenység miatt egyre kevésbé választják az online pénzköltést.

Bolti vásárlást generál az internet

Az internet úgynevezett offline vásárlásokat is generál (jelenleg 15 százalékos arányban), melynek során az interneten megszerzett információk alapján hagyományos módon történik meg a kiválasztott termék megvétele. A vizsgálat szerint Magyarországon az internetelterjedtség nagyon alacsony, és a növekedési arány is lassú, bár a 15 és 29 éves felhasználók aránya dinamikusan növekszik. A számokból az is kiderül, hogy az otthonról netezők aránya kisebb idehaza, mint a világban. Az internetelérés költségei csökkennek, de - a távközlés liberalizációjával párhuzamosan - számos kedvezményes lehetőség megszűnt.

Sok magyar informálódik online

Magyarország viszont több területen is az élre ugrott a statisztikában. A magyar szörfözők 45 százaléka használta már az internetet termékekről és szolgáltatásokról szóló információk beszerzésére (bár csak három százalékuk vásárolt online). A vásárlást tervezők, majd azt elhalasztó bizonytalankodók aránya elérte a 33 százalékot, ami ugyanúgy világcsúcs, mint az, hogy a magyar netezők hatvan százaléka tervez online vásárlást a közeljövőben. A jelentés megállapítása szerint erősen nő a bankkártyák használata, azonban a kártyahasználat népszerűsége még midig nagyon alacsony, ami visszafogja az online shoppingolást.