Kezünkben az új Office 2007

Erős kételyekkel vetettem bele magam az Office 2007 legfrissebb bétájának a tesztelésébe. Egyrészt, mert a Microsoft jó érzékkel éppen akkor küldte el postán a telepítő dvd-t, amikor szentül megfogadtam, hogy minden irodai munkát a weben végzek el. Másrészt meg azért, mert néhány kritikus elemző szerint gondot okoz majd a vállalatoknak az alkalmazottak továbbképzése, mivel a teljesen átalakult kezelőfelületen senki sem találja majd meg a legfontosabb eszközöket.

Godzilla beletaposott a vinyómba

Egészen addig egyszerűnek tűnt a telepítés, amíg csak az Office logója volt látható, a telepítendő változat kiválasztásánál azonban máris kisebb akadályba ütköztem. Mi a fene az az Office Groove? Esetleg legyen Office OneNote, vagy a komolyabb hangzású Office Project Professional kerüljön a gépemre? Végül lazán odaböktem a leginkább semmitmondó Professional Plus mellé, úgysincs szükségem semmi extrára. (Aztán persze hiányzott a csomagból a OneNote, szívesen kipróbáltam volna.)

A következő lépésnél majdnem leestem jól kipárnázott székemről. Kiderült, hogy a szoftverszörnyeteg ezerötszáz megabájtos lábnyomot szeretne hagyni a merevlemezemen, ami egészen pontosan a tárkapacitásom 2,5 százaléka. Bocsánat, amiért nem vásárolok évente nagyobb vincsesztert. Mellékesen megjegyzem, hogy az OpenOffice helyigénye majdnem egy nagyságrenddel kisebb.

Mindezek után meglepő volt, hogy az összes elérhető modult kiválasztva végül csupán 1685 megabájtra nőtt az Office 2007 tárhelyigénye, ráadásul kevesebb mint tíz perc alatt véget ért a másolgatás. A telepítés azonban itt még nem ért véget, ugyanis az utolsó pontban az online szolgáltatásokra lehetett volna regisztrálni. Ha működik. De nem működött. Talán az lehetett a gond, hogy a Firefox indult el alapértelmezett böngészőként, amiből hiányoznak a Microsoft kedvenc játékszerei, az ActiveX vezérlők.

Szerencsére a gyors teszthez kiváló alapanyagaim voltak: egy nemrég leadott szakdolgozat félkész mentései, amelyekben össze-vissza állnak a képek és a feliratok, ráadásul a húsz megabájtos dokumentum tele van beszúrt táblázattal, grafikonnal, és mindenféle formázási szabálynak meg kell megfelelni. Kis nehezítés, hogy fájljaim az ingyenes OpenOffice-ban és Microsoft Word 2003-ban is szerkesztve voltak, ráadásul a beszúrt táblázatok és diagramok az OpenOffice táblázatkezelőjéből származnak.

Szépség lett a szörnyetegből

Első lépésben próbáltam a Microsoft-guru által is sokszor emlegetett eszközszalagra koncentrálni, pontosabban arra, hogy tényleg könnyű-e használni. Kiválasztottam egy ronda részletet a dokumentumban, és addig játszadoztam a csilli-villi eszközökkel, amíg viszonylag szép nem lett. Töredelmesen be kell vallanom: néhány laza csuklómozdulat volt az egész, és ilyen jól kinéző szövegdobozt én még sohasem csináltam Wordben. Nem is tudom, hogy a Word korábbi változataiban hol vannak elrejtve ezek az eszközök, amelyek most szinte tálcán kínálták magukat. Persze nem volt minden tökéletes, például rendszeresen megakadtam egy-egy másodpercre, amikor egy táblázat beállítása után a betűtípusokat kerestem, ugyanis a „Home” eszközcsoport – ahol a legtöbbet használt eszközök vannak – valahogy mindig elkerülte a figyelmemet.

A dokumentumban turkálva annyit sikerült még kiderítenem, hogy nem egészen jó a más programokból beszúrt objektumok kezelése. Például bizonyos OpenOffice grafikonokat egyáltalán nem tudtam megnyitni, egy beszúrt táblázat meg állandóan eltűnt a benne lévő adatok szerkesztése után. Egyszer le is fagyott, de egy béta esetében ez semmit sem jelent, a Microsoft programozói még akár csodákat is művelhetnek a következő fél évben.

A Microsoftnak igaza volt, az eszközszalag csoportjainak elrendezése logikus. Emellett tényleg nagyon segíti a munkát, hogy a régi eszköztárak parányi ikonjai helyett látványos és jól feliratozott dobozokra lehet klikkolni, mint ahogy az is nagyon hasznos, hogy azonnal látszik a változtatás eredménye, amikor a stílusminták és betűtípusok között navigálunk. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az elemzőknek is igazuk volt, ugyanis több órányi használat után nagyon sok alapvető eszközt nem találok meg automatikusan.

Manager akarok lenni

Nincs mese, legalább egy könyvelőtanfolyamot el kell végeznem, hogy több időt tölthessek el az Excel táblázataival. A háromdimenziós grafikonok néhány klikkolással létrehozhatók, és a minták közül szinte lehetetlen kiválasztani a legszebbet. A cellákba épülő szemléltető adatsávok szintén gyönyörűek, sőt még praktikusak is, hiszen bármilyen hatalmas adattengerben rögtön kiszúrható, hogy hol lóg ki a lóláb. Persze az is lehet, hogy az egészet túlreagálom, és csak azért lelkesedem, mert egyébként nem kell egész nap ilyesmiket bámulnom.

A managerek azonban nemcsak táblázatokkal játszadoznak, hanem gyakran készítenek a mítingekre prezentésönt, azaz rendszeresen kéznél kell lennie a PowerPoint bemutatókészítőnek. Ez szintén tele van szép sablonokkal, és ennek köszönhetően elég gyorsan tudtam változatosnak mondható diákat készíteni. A valódi céges bemutatók készítése sem tarthat sokkal hosszabb ideig - kár, hogy egyelőre néhány egyszerűbb művelettől is kifagyott.

Nem végleges álláspont

Azt tehát már tudjuk, hogy az Office 2007-ben az eszközök szebbek, a munka meg valamivel gyorsabb lesz - annak, aki már ismeri a program minden egyes részletét. Már csak az a kérdés, hogy vajon mennyi pénzt ér meg egy nem túl igényes felhasználónak egy túl igényes programcsomag, különösen ha figyelembe vesszük, hogy számos ingyenes alternatíva létezik. Az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt lehet megtanulni a használatát.
Tesztünket folytatjuk.