Minden negyedik amerikai felnőtt játszik konzolos vagy pécés videojátékokkal, és ezek 45 százaléka a neten is játszik, derül ki az Associated Press, az AOL és az Ipsos nagyszabású felméréséből, amelynek eredményeit kedden tették közzé. A játékkal töltött idő azonban meg sem közelíti a tévénézéssel töltött órák számát: az amerikai felnőttek 32 százaléka kevesebb mint egy órát tölt videojátékokkal, és csak tizedük nevezhető hardcore gamernek - ők azok, aki hetente 10 vagy több órát töltenek a számítógép vagy a konzol előtt.
Az AC Nielsen egy néhány éves felmérése szerint ugyanakkor tévézéssel az átlagamerikai több mint három órát tölt naponta, igaz, ebben benne vannak a gyerekek is. A mostani statisztika alapján elképzelhető, hogy a videojátékok elvesznek valamennyi időt a televíziótól, bár a kétfajta időtöltés nagyságrendileg összevethetetlen, és a játékosok jó része tévét is alig néz: 85 százalékuk kevesebb mint 25 órát tölt a televízió előtt hetente, és ezzel jóval alatta marad az amerikai felnőttek átlagának.
Az online játék nem feltétlenül jelent társaságot, a netes játékosok 63 százaléka magában - mondjuk úgy: a mesterséges intelligencia ellen -. nyomja, és csak kevesebb mint harmaduk játszik valaki mással a neten. A barátkozó kedv még az utóbbiakra sem jellemző, hiszen 81 százalékuk nem alakított ki tartós kapcsolatot vagy barátságot játék közben.
Hódit a bürogame
A pasziánsz, az aknakereső és a többi sunyi irodai alkalmazás sikerének ismeretében nem nagy meglepetés, hogy a felnőtt amerikai videojátékosok nagy része (csaknem harminc százaléka) nem Quake-kel, hanem kártya- és táblajátékokkal múlatja az időt. Stratégiai játékkal 17, akcióval 16 százalékuk játszik, a sport és a kaland részesedése 13, illetve 12 százalék, a kifejezetten lövöldözős (shooter) műfajt 7 százalék műveli, szimulációval pedig száz amerikai játékos közül csak négy foglalkozik.
A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a videojáték nem számít költséges szórakozásnak. A játékosok több mint negyede tavaly egy centet sem költött játékra, további 30 százalékuk pedig kevesebb, mint 100 dollárt (20 000 forint) fizetett ki játékszoftverért (ez két új dobozos játék ára). Mindössze 5 százalék azok aránya, akik tavaly több mint 1000 dollárt fizettek ki videojátékokért.
A telefonos felmérést háromezres mintán végezték 2006 április közepén és végén. A statisztikai hibahatár a teljes minta esetében ± 2 %, a játékosok esetében ± 3 %.