A csokibékák nem ugrálnak

Jó sok évvel a Commodore 64-es korszak lezárulta után, néhány hónapja újra felfedeztem a számítógépes játékok varázsát. Mivel a témában teljesen járatlan voltam, az egy Civilizationt leszámítva, nálam tapasztaltabb ismerősök segítségét kértem. A kezdeti kudarcokat követően, amikor is autós meg lövöldözős játékokkal próbáltak rémisztgetni, kollégám a kezembe nyomta a Harry Potter második részét: mászkálós, feladatmegoldós, nem túl bonyolult és még lőni sem kell.

És tényleg. Korábban nem értettem, hogyan lehet hajnalig a gép előtt ülni, és szétverni a billentyűzetet, ha nem sikerül bevenni a kanyart. Most már igen.

Szerepzavar

Éppen ezért türelmetlenül vártam a harmadik részét a Harry Potter sorozatnak, és amint a szerkesztőségünkbe került, lecsaptam rá. Kicsit ugyan féltem attól, hogy a nem a mai játékokra tervezett otthoni gépemen nem fog futni a játék, de kisebb problémáktól eltekintve nem volt gond. A játék leírása előtt az utolsó technikai részlet, az Azkabani fogoly ugyanolyan jól kezelhető, mint az előző, még a kezdők is mindenféle különösebb nehézség nélkül is jól elboldogulnak vele.

Az előző részhez képest a legszembetűnőbb különbség, hogy ezúttal nem csak Harryként játszhatjuk végig a játékot, hanem belebújhatunk Hermione és Ron bőrébe is. Az együttműködés szép példájaként ők hárman közösen nyírják ki a feléledő csontvázakat, akik hosszú lábszárcsontokat hajigálnak felénk. Kissé bosszantó, hogy az eminens Hermione néha elbambul - mintha éppen nem is lennénk életveszélyben -, és kissé késve kezd el varázsolni. De tudjuk be ezt annak, hogy fáradt a sok tanulástól.

Ha már a mágiánál tartunk, hogy túléljük a kalandokat, a második részben tanult varázsigéket is használni kell, ezek újabbakkal kiegészülve már egészen felkészült varázslóvá teszi Harryéket. Vajon az utolsó, nyolcadik játékban hány varázsszót kell ismerni ahhoz, hogy sikeresen vegyük az akadályokat?

Óriáspók vs. dementorok

Különbség még az előző részekhez képest, hogy kevésbé félelmetes szörnyekkel kell megküzdeni. Mivel betegesen rettegek a pókoktól, a legnagyobb öröm az volt, hogy itt nem kell óriáspókokkal harcolni. Kezdő játékosi pályafutásomat igencsak visszavetette a második részben az a pálya, amikor Hagrid házikedvencével - egy hatalmas pókkal - és népes családjával kellett megküzdenem. Utána napokig rémálmaim voltak.

Ezúttal tüzet okádó szalamandrák, és az azkabani dementorok állják utunkat, ez utóbbiak a boldogságot szívják ki belőlünk, ha nem vigyázunk. Kedvenceim azonban azok a manószerű lények voltak, akik robbanó szaloncukrot dobáltak Harry felé. Aki persze okosan visszahajigálta ezeket, így a gonosz manók váltak füstté.

Olcsó trükkök

A feszültséget a késztők olcsó trükkökkel próbálják fokozni. Legjobb példája ennek amikor földalatti folyosókban mászkálunk, B-kategóriás tinihorrorokra emlékeztető hangokat hallhatunk. Alapszabály: a Roxfort alatti pince és barlangrendszerekben mindig csobog a víz, és egy távolban dolgozó kovács kopácsolását is hallhatjuk.

Az Azkabani fogolyban sokkal több a felfedezendő titok. Aki gyorsan túl akar lenni a játékon, az egyrészt minek vágott bele, másrészt kimarad a legérdekesebb kalandokból. Vagyis abból, hogy kamrákba és titkos járatokba bujkálva találjuk meg a kincseket, melyek ezúttal a tökpite, a kondéros keksz és persze az előző részekből is ismert Bogoly Berti féle mindeízű drazsé. Ezeket később a Weasley-ikrek titkos boltjában varázslókártyákra és jelszavakra lehet cserélni.

A csokibéka

De hogy teljes legyen a kavar, a három szereplőn kívül nyulat és sárkányt is irányíthatunk, persze csak miután Hermoine megtanulta az ehhez szükséges varázslatot. Bevallom, a repülés volt a legnehezebb. Egyrészt csapkodni kell a szárnyakkal, ami az egyik billentyű ütemes leütésével lehet elérni, másrészt irányítani is kell a sárkányt és a griffet.

Egyszóval, ahogy az eddigiekből is kitűnik, éjszakákat töltöttem a számítógép előtt. A vége ugyan csalódást okozott, mert kicsit elnagyoltnak tűnik, mintha a készítők kifogytak volna az ötletekből.

Ja, és a legfontosabb: a csokibékák nem ugrálnak!

Harry Potter és az azkabani fogoly, Electronic Arts, 2004