További Szoftver cikkek
Nem tudni, vajon Thomas Penfield Jackson bíró ennyire kedveli-e Kaffkát, vagy csak az évszázad cyberperének 76 tárgyalási napja viselte meg a kelleténél jobban, mindenesetre legutóbbi határozatával sikerült szokatlan abszurditást csempésznie a Microsoft és az amerikai Igazságügyi Minisztérium illetékeseinek az életébe.
Jackson ugyanis október 19-én úgy döntött, hogy a per lezárásának kezdetét jelentő ténymegállapító döntéseit pénteken fogja meghozni. Csak azt nem árulta el, melyik pénteken. Ezt az apróságot leszámítva viszont rendkívül aprólékosan kidolgozták a döntés közzétételének részleteit. Egy péntek délután pontban 4 óra 30 perckor a bíróság tájékoztatni fogja a feleket, hogy két óra múlva meghozza döntését. Ezt a tájékoztatást a sajtónak is eljuttatják, és a felek is nyilvánosságra hozhatják. Pontban 6.30-kor a per résztvevőit tájékoztatják a ténymegállapító döntésekről, amelyekből egy elektronikus példányt is kapnak, hogy ha akarják, azonnal a sajtó rendelkezésére bocsáthassák. Most már csak türelmesen ki kell böjtölni azt a bizonyos pénteket, amikor mindez be is következik.
A ténymegállapító döntés tulajdonképpen a per végének a kezdete. Eddig volt ugyebár a tárgyalás, ahol a két fél vádjai és állításai álltak szemben egymással, és mind a felperes - az Igazságügyi Minisztérium és 19 szövetségi állam - mind az alperes - a Microsoft - felvonultathatta saját tanúit és bizonyítékait, hogy az állításokat bizonyítsa. Jelen perben például a minisztérium azt állítja, hogy a Microsoft az operációs rendszerek területén monopolhelyzetet élvez, és ezzel visszaélve akart más területeken - például a böngészők piacán - is monopolhelyzetbe kerülni. A mostani döntésben Jackson bíró kimondhatja például azt, hogy a felvonultatott bizonyítékok alapján szerinte a Microsoft monopólium-e, avagy sem.
A per ezzel azonban még nem ér véget, bár a döntés kétségtelenül előrevetíti a végkimenetelt. A bíró által megállapított tények ismeretében a felek javaslatot tehetnek a tények jogi értelmezésére, vagyis a per sztárügyvédjei kapnak még egy utolsó szereplési lehetőséget. A javaslatok meghallgatása után a bíró végül meghozza majd a pert valóban lezáró döntését, amely már azt fogja kimondani, hogy a Microsoft tevékenységével megsértette-e a törvényt, és ha igen, akkor ezért milyen büntetést kell rá kiszabni. A mindenkit leginkább izgató bűnös vagy nem bűnös kérdésére azonban várhatóan csak jövőre kapunk majd választ, ha egyáltalán eljut addig a per.
| Microsoft-lobby | ||
|
A nagy péntekre való várakozás egyhangúságát a Microsoft egy kis lobbyzással próbálja megtörni. Korábban arra tettek kísérletet, hogy megakadályozzák az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes tevékenységére szánt költségvetésének emelését, ez azonban látványos bukással végződött és számos szenátor haragját váltotta ki. Többször kérték már a számítástechnikai ipar prominens személyiségeit is, hogy álljanak ki az "innováció szabadsága" mellett, de erre a célra most külön hálózatot is létrehoztak, az akcióval pedig egy olyan réteget céloznak meg, amelyik biztosan fogékony lesz a Microsoft érvelésére: a Microsoft részvényeseit. A mintegy 2 millió részvényes számára kiküldött éves jelentés mellé a Microsoft mellékelt egy kis kártyát is, amelyen bárki csatlakozhat az Innováció Szabadsága Hálózathoz (Freedom to Innovate Network). A felhívás - anélkül, hogy egyszer is utalna a perre - arra figyelmeztet, hogy kormányzati beavatkozás veszélyezteti a fejlesztés szabadságát, és az egész számítástechnikai iparág jövőjét veszélybe sodorja, ezért arra buzdítják a hálózat tagjait, hogy írjanak képviselőjüknek, a Kongresszusnak, illetve lakóhelyükön fejtsék ki véleményüket. Az elmúlt évek során sok millióan profitáltak a Microsoft részvényeinek látványos árfolyam-növekedésén, a per elvesztése viszont akár hasonlóan látványos árfolyameséshez is vezethet. A főleg az internet segítségével szervezett hálózathoz már legalább 50 ezren csatlakoztak. A Microsoft szövetkezett a Független Vállalkozások Nemzeti Szövetségével is, amely a maga 600 ezer tagjával az egyik leghatásosabb lobbyszervezet. Saját lobbystákat vett fel szinte valamennyi szövetségi állam fővárosában, és komoly összegekkel támogatta mind a Republikánus, mind a Demokrata Pártot. És ha azt gondolnánk, hogy mindez diszkréten, a színfalak mögött zajlik, nagyon tévedünk. A fejlett lobbykultúrával rendelkező Egyesült Államokban a Microsoft büszkén vállalja, hogy hangját a törvényhozásban is hallatni kívánja. Sőt, szerintük az ipar többi cége sem különb, hiszen a Microsoft álláspontja szerint az egész Antitröszt-per egy a cég ellen folyó, jól szervezett lobbyhadjárat eredménye, amely mögött a konkurencia, az AOL-Netscape, a Sun, az Oracle és az IBM állnak. |
||
A ténymegállapító döntésekkel ugyanis Jackson bíró akarva akaratlan kénytelen véleményt nyilvánítani. A minisztérium érvelésének legerősebb pontja a Microsoft monopolhelyzete, és az azzal való visszaélés, a tisztességtelen piaci magatartás. Ha Jackson monopóliumnak ítéli meg a Microsoftot, akkor a cégnek igen kevés esélye maradna a per megnyerésére, ha viszont azt mondja ki, hogy nem monopólium, akkor az gyakorlatilag egyenértékű volna a vád bukásával. A bíró még számos másik kérdésben is nyilatkozni fog mostani döntésével, így aztán az sem kizárható, hogy a tények ismeretében a felek hajlandóak lesznek peren kívül megegyezni még a végső döntés meghozatala előtt. Erre egyébként már többször bátorította őket Jackson, de miután mindkét fél elég erősnek érezte a pozícióját, az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre.
Egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy jó pár hétre előre minden érintett szabaddá tette a péntek délutánjait, és izgatottan várják, hogy 4.30-kor megcsörrenjen a telefon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
