Az Aimster az America Online Instant Messenger programjára építve fájlcserét tesz lehetővé a felhasználók között. A Gnutella-technológiát használó program engedélyezéséről vagy tiltásáról még nem döntött az AOL.
Ha internetes tartalomról van szó, akkor ma minden a felhasználók közti közvetlen fájlcserebere, a szigorúan ellenőrzött szervereket megkerülhetővé tévő ,,peer-to-peer" szoftverek körül forog. A Napster és számos klónja a pornótól az orvostudományig, a zenétől az internetes keresésig forradalmasitotta az információcserét.
A fájlcsere egy peer-to-peer dolog. A peer-to-peer (vagy p2p) magyar jelentése ,,egyenlő-az-egyenlővel", ami konkrétan arra utal, hogy egy ilyen rendszerben az egyéni felhasználó (pl.: Tányér Rebeka, Nyíregyháza) számítógépe egy másik egyéni felhasználó (pl.: Yun Park Wok, Brisbane) számítógépével kommunikál - ez az ami miatt a fájlcsere, csakugyan csere-bere, és nem szimpi letöltés.
MP3-nak álcázott ZIP-ek
Néhány egyszerű trükk segitségével az eredetileg MP3-csereberére szánt rendszeren szinte bármi terjeszthető és sokszorositható. A legegyszerűbb trükk az, hogy a Napster bármit továbbít, aminek mp3-ra végződik a fájlneve, átnevezni meg nem nagy kunszt. Akinek mégsem menne a dolog tökéletesen, az letöltheti a Wrapster nevezetű kiegészítőt, aminek segítségével bármilyen fájlból mp3-nak látszó állomány gyártható, amit aztán szépen közzé lehet tenni, legyen az akár videó, kép, vagy éppen szöveg.
Manapság már nem nehéz egy filmet fellelni a Napster hálózatán belül, de megtalálhatóak a különböző népszerű könyvek is, például Stephen King online kiadott munkái (természetesen feltörve), vagy éppenséggel Harry Potter legújabb kalandjai, ugyanúgy, mint a nagy népszerűségnek örvendő Galaxis Útikalauz Stopposoknak. Mindezek mp3-nak álcázott zip-ek.
A német rendőrség is vizsgálatot inditott, amelyben azt szeretnék kideríteni, hogy lehetséges-e Napsteren keresztül gyermekpornót csereberélni. A válasz igen, sajnos lehetséges olyan filmeket letölteni, amelyben fiatalkorúak üzekednek, illetve ilyen képgyűjtemények is fellelhetőek, mp3-nak álcázva. Az esetenként akár 70 megás videók tárolása és letöltése törvényellenes, és jogosan büntethető is, feltéve ha a delikvens az országhatáron belül tartózkodik - amennyiben más államban, országban, földrészen van, úgy az ottani hatóságoknak adják át az ügyet.
A p2p rendszer használatakor a felhasználó a merevlemezen kijelöl egy olyan könyvtárat, amelyet meg kíván osztani a közösséggel, cserében elérhet és letölthet bármit, ami a közösség hasonlóképp megosztott könyvtáraiban talál.
Családregény
Shawn Fanningnek nehéz gyerekkora volt, mert szegény ámde nagy családban nőtt fel, és apját sosem látta, mert az az adott házibuli után hazament a város gazdag negyedébe és mindent elfelejtett. Ez egyébként ebben a formában nem igaz, mert tizennyolc éves korában Fanning mégis találkozott apjával, akiről kiderült, hogy szoftvercége van, igaz addigra Shawn már a szoftvervilág legnagyobb arcai közé tartozott.
Na de vissza a nehéz gyerekkorhoz. Shawn Fanning a Carnegie Melon Universityre szeretett volna járni, de nem vették fel, úgyhogy a Northeasternre ment. 1998-at írunk ekkor, ekkor indult be igazán az a dolog, ami a jobb és rosszabb egyetemek hallgatóit válogatás nélkül összefűzte, nevezzük mp3-láznak. Az mp3-láz lényege, az volt hogy apuka három évtizeden át szorgos munkával, kutakodással, feketepiaci aranytranzakciók bevetésével összegyűjtött felbecsülhetetlen eszmei értékű lemezgyűjteményét egy hosszasabb hétvégi utánjárással be lehetett szerezni digitalizált formában. A fájlcsere ekkor kézen közön át kiírt CD-ROM-okon, sötétben bujkáló FTP-ken, kérészéletű weboldalakon folyt.
Shawn Fanning nyakig benne volt az mp3-lázban, de vélhetően fárasztotta a konspiráció, ezért 1998 őszén egy hét tanulmányi szüntetet (lógást) szentelt egy ötlete megvalósításának, amely egy olyan program volt, amely lehetővé tette, hogy a felhasználók lássák az egymás gépein elhelyezett mp3 fájlokat, és letölthessék azokat. Ez lett a Napster.
A forradalom akkor ősszel tört ki, miután Fanning megmutatta barátainak a progit. A barátok nem tudták tartani a szájukat, így pár nap alatt tizenötezer példányt töltöttek le belőle. A Napster azóta is ilyen tempóban folytatja diadalútját, anélkül hogy egy centet is reklámra kellett volna költeniük. Jelenleg negyvenmillió felhasználónál tartanak.
A történet 1999 decemberében folytatódik, amikor a fájlcserélő rendszernek már több, mint kétmillió felhasználója volt, és az öt legnagyobb lemezkiadó alkotta szövetség, a RIAA tisztségviselői a sajtó kérdéseire illedelmes baromságokat válaszoltak, miközben magukban átkozódtak, amiért a számukra idegen számítógépes világhálózat körüli ellenszenves felhajtás céljaira immár láthatóan őket is fel akarja használni a média. A felköhögött whisky csak akkor csapódott a falra, amikor promócióról felhívott számítógépes kollégák elbeszélésének hatására összeállt a kép. A lényeg, hogy az első békés nyilatkozatok után alig három héttel jött ki a közlemény, arról, hogy a RIAA Napstert, kérve, hogy a fájlcsere azonnal szűnjön meg.
Osztódás
Shawn Fanning Ifjabb közellenség
A felhasználó szempontjából a több mint egy éve folyó Napster-pernek, ha volt valaha egyáltalán gyakorlati jelentősége, rég elenyészett. Már maga a kérdés, hogy a fájlcsere törvényellenes-e vagy sem, szinte megoldhatatlan kérdés elé állítja a törvényalkotást. Ennek egyik oka, hogy az internet határtalan, a törvény, (amely kimondhatná, hogy a fájlcsere lopás), pedig országhoz kötött. A másik ok, hogy ma már nem a Napster az egyetlen fájlcserélő szoftver, több mint száz különféle célra szolgáló klónja született - eredményes üldözésük alighanem az évszázad végéig tartó, sok utazással járó munka lesz.
Ezt belátva a BMG tulajdonos Bertelsmann szövetségre lépett a népszerűsége csúcspontján álló Napsterrel, amely már afelé mutat, hogy a baljós konfrontáció kooperációra váltható az ellenérdekelt digitális zenei fájlcserélők és a zeneipar között. A Napster új partnerével egyenesen halad a fizetős szolgáltatás bevezetése felé, amely kizárt, hogy lelkes fogadtatásra talál a felhasználók között.
Klasszikusok félidőben
A Napster akár a kultúrát is terjesztheti, hangoskönyvek formájában. A régi szép mesekazettákat idéző mp3-ak szép számban fellelhetőek, és kevéske angolnyelv tudással élvezhetőek is. Megtalálhatóak többek között a Harry Potter könyvek, vagy éppen a Tolkien örökbecsű műve, a gyűrűk Ura. A hátulütő persze itt is megvan, hiszen a zenék között vannak ,,trójai falovak" is, egyes együttesek olyan módon szeretnének bosszút állni a felhasználókon, hogy saját számaikat terjesztik, némi extrém hangmintát mellékelve. Elképzelhető, hogy a vadiúj vadimenő zene csupán tizenöt másodpercig tart, majd utána bőgőmajmok koncertjét hallgathatjuk, vagy éppen Dr T patagóniai beszédét 50%-os gyorsításban. A másik mellékszál az ideológiai dolgok terjesztése. Az érdeklődő felhasználó ugyanis találhat régi náci indulókat, beszédeket és uszító szövegeket. Ezek után szintén nyomoznak, terjesztésük, letöltésük törvénybe ütközik.
A Napster-klónok sorában az első, a tesó, a Gnutella. A Gnutellát az America Online tulajdonába került legendásan rebellis programozócsapat, a Nullsoft készítette. (Mint ismert a Winamp mp3 lejátszó is az ő művük.) A Gnutellát az AOL órákon belül levetette, de a szellemet már nem lehetett visszagyömöszölni a tubusba.
A Gnutella egyik fő előnye, hogy a Napsterrel szemben nem rendelkezik központi szerverrel, amely összekötné a felhasználók tömegét. Az egyenlő felek ehelyett a hozzájuk legközelebb eső gépeken keresztül látják az összes többit, és fordítva. A Gnutella decentralizáltságnak előnye, hogy illegalizálása ultranehéz, mert míg egy központi szerver egy közepes szekercével könnyen leállítható, ebben a rendszerben a telepített programokat és azok tulajdonosait egyenként kell likvidálni.
Arra, hogy a verhetetlennek tűnő fájlcserélők között sincs minden kerítés füstöltkolbászból, megfelelő példa a Scour szomorú bukása. A Scour mögött az az elgondolás állt, hogy a vállalat eleve azoknak adja el magát, akiknek a zenéit rendszerén cserélgetik a júzerek. Emellett egy olyan vonzó dizájnú és tartalommal teli oldalt készítettek neki, amivel egy új MTV-vé válhattak volna.
A leendő befektetők azonban pénzeszsákok helyett pert akasztottak a nyakukba, amelyek hatására a Scour elkerülhetetlenül csődbe ment.
Új generáció
M$ Napster
Megszokott jelenség, hogy a Microsoft igyekszik minden sikeres trendet lenyúlni, hogy aztán saját, a többivel nem igazán kompatibilis verziójával teritse be a piacot - nincs ez másképp a Napsterrel sem.
A Farsite-ot nagy cégeknek és egyetemeknek szánják, ahol minimum ,,105 számítógép, 1010 számú file-t oszt meg, ami nagyjából 1016 byte-ot számlál. Namost a standard júzer máris a fejéhez kap, hogy mi a túrót akarnak itt, hát kaszálni. Ha sikerül egyeduralkodóvá tenni a Farsite-ot, akkor azt könnyen meg is lehet ,,adóztatni". Ez esetben gyakorlatilag a felhasználón kívül mindenki jól jár. A Microsoft szerencsére nem fenyegeti a Napster-t, van annak elég baja így is. Először is azért, mert a Microsoft fejlesztőinek eltart még egy ideig egy félig meddig működő szoftvert összekalapálni, másodszor pedig a Farsite sokkal inkább a power user-eknek készült, főleg rendszergazdák számára - bár kérdéses, hogy melyik rendszergazda futtat önszántából Windowst.
Akadnak mások is, akik szeretnének még időben beszállni: az IBM szintén dolgozik egy saját P2P szoftverén OceanStore néven. Hogy mennyire komolyan is gondolják a dolgot, arra magyarázat lehet, hogy az IBM alapból 10 milliárd számítógéppel számol 1023 byte adattal.
Titkos üregekben továbbra is készülnek a programok, amelyek az elemzések szerint idén a fájlcserélők egy újabb generációját jelentik.
A Gnutellát programozó csapat gPulp néven egy új keresőt készít, amellyel már minden fájltípus kezelésére képes lesz, és képes lesz folytatni a megszakadt letöltéseket. Az internetes keresők több mint egy éve tartó szenvedésének megrövidítését szolgálja a Pointera, a fájlcserén alapuló internet-kereső, amely automatikus telepítés során igen hamar háromszázmillió PC böngésző történelmét (history) fogja magába szippantani (ha komoly, amit az oldalukon írtak).
Szintén szakosodott fájlcserélő a CareScience, amelyen az orvosok kaphatják meg ingyen és gyorsan a legfrissebb kutatási eredményeket és dokumenteket, illetve ilyen a svéd székhelyű Leechnet, amely pornográfia csere-berélésére alkalmas.
Semmi hatalmat senkinek
Ian Clarke Szabadság fejlesztés alatt
A Freenet névtelenül egymáshoz kapcsolódó gépek hálózatából jön létre: a felhasználók gépeit azonosító IP-címeket és a fájlokat is titkosítja.. A rendszer önkényes törvényeivel leginkább egy anarchista multiplexhez hasonlítható: mindenki annyit tesz a közösbe, amennyi erejébõl és sávszélességébõl telik, de megfelelõ irányú keresgéléssel szinte mindent meg lehet (majd) találni benne.
A Freenet rendszerébe a fájlokat be kell küldeni, amiket a Freenet különbözõ szervereken helyez el. A hálózat szervereit a felhasználói adják, akik azonban nem tudják, éppen milyen fájlok tárolására szolgál számítógépük. A hálózat kiértékeli, melyik információt hol keresik többen, és aszerint rendszerezi azokat. A rendszer a felhasználók és a küldött fájlok teljes anonimitása mellett gyakorlatilag azt is megakadályozza, hogy a hálózatba került fájlt eltávolítsák onnan. A Freenet apró darabokra szedi szét a mozgásban lévõ, kódolt adathalmazokat, ráadásul ezek az adattöredékek egyszerre több szerveren is megjelennek elõre nem meghatározható módon.