Judit
3 °C
7 °C

Jeladó kerülhet az eurós bankjegyekbe

2002.01.07. 12:43
Az Európai Központi Bank illetékesei a jelek szerint komolyan mérlegelik, hogy 2005-től az eurós bankjegyekbe jeladót építenek a jobb másolásvédelem érdekében. Ennek segítségével a megfelelő leolvasókkal jól kiszűrhetők lesznek a hamisítványok, viszont ugyanígy ellenőrizhetővé válik a bankjegyek útja is.
Az Európai Központi Bank (ECB) azt fontolgatja, hogy a hamisítások megelőzése és a pénzforgalom jobb ellenőrzése érdekében jeladót integrál az eurós bankjegyekbe. "Ezek természetesen csak előzetes elképzelések" - erősítette meg az EE Timesnek az ECB egyik szóvivője, és hasonló állásponton van több félvezetőgyártó is.

Mostanáig a műszaki problémák mellett a költségességük miatt nem szerelték fel a bankjegyeket jeladókkal, vagyis hurokantennával ellátott apró chipekkel (radio frequency identification tags - RFID). A miniatűr chipekben bizonyos információkat lehetne tárolni, és ezeket rádióhullámok útján fizikai vagy optikai érintkezés nélkül ki lehetne olvasni.

A "read-only" jeladók mellett léteznek új információkat rögzíteni képes változatok is. Ezek például azt rögzíthetnék, hogy egy ilyen különleges bankjegyet mikor adott tovább a gazdája. Ezekből az adatokból az egyes bankjegyek teljes története összeállítható lenne, amit az adócsalások leleplezéséhez, a feketemunkások és a pénzmosás leleplezéséhez használhatnának.

A rádiókapcsolat előnye, hogy nem kell megfelelő helyzetben leolvasóba tenni a pénzt, és a beágyazott jeladó is viszonylag érzéketlen a szennyeződésekkel szemben. A transzponder nem igényel saját energiaellátást, ezt az antennáján keresztül az adó elektromágneses impulzusaiból nyeri, így képes adatokat küldeni és fogadni.

Zsebbenyúlás előtt ellenőrzés?

Az egyik nagy európai napilap online kiadásában a hírt kommentálva az egyik olvasó felvetette, hogy a jeladók léte adott esetben a zsebtolvajok munkáját is megkönnyíti. Megfelelően átalakított olvasóberendezéssel feltűnés nélkül ellenőrizhetnék, hogy a körülöttük állók mennyi pénzt tartanak maguknál.

A saját áramforrás nélküli, rádióhullámmal leolvasható adattároló chipek elvét már hosszabb ideje alkalmazzák. Chipkártyákban, speciális csomagoló fóliákban, matricákon, érméken valamint utazókofferek és könyvtári könyvek megjelölésére használják. A jeladó minden esetben a szállítási útvonal nyomon követését, személyek vagy tárgyak azonosítását könnyíti meg.

Drága a chip és a leolvasó

Tavaly az RFID technológiák forgalma csaknem 900 millió dollár volt a világban, beleértve a hardvert és szoftvert illetve a logisztikai és biztonsági alkalmazások árukezelési és követési szolgáltatásait.

Ha viszont a hologramok, fémszálak, vízjelek és más biztonsági elemek mellett a bankjegyeken is kívánják alkalmazni a jeladót, ennek a jelenlegi változatoknál is kisebbnek, strapabíróbbnak és olcsóbbnak kell lennie.

Most még a miniatűr jeladók darabja negyed eurós összegbe kerül, ami több milliárd bankjegy esetében a kiadások érzékeny növekedését eredményezi. A költségek csökkentésére esetleg csak a nagy értékű címletekbe kerülhetne transzponder.

Mégsem csak az előállítás költségei nehezítik meg a chipes bankjegyek megjelenését. Szükség volna a megfelelő számú olvasó/író berendezésre is, amivel valós időben lehetne ellenőrizni a készpénzforgalmat.

Alkalmatlan a feltörhető algoritmus

Összesen 14 milliárd darab euróbankjegyet nyomtattak, ebből mintegy 10 milliárd került 2002. január elsején forgalomba. A napi gyakorlatban alig vizsgálják a bankjegyek valódiságát, és a jelenlegi biztonsági eljárásokkal az útjuk sem követhető igazán.

A pénz nem elektronikus, hanem kézzel fogható formája - függetlenül attól, hogy valódi vagy hamisítvány - a nehéz visszakövethetősége révén egyfajta biztonságot jelent. Egy jeladóval ellátva azonban ugyanúgy ellenőrizhető lehetne, mint a digitális pénz.

Gyűrhetőnek kell lennie

A bankjegyeket azonban a napi használat komolyan igénybe veszi, és ezt a jeladós változatoknak is ki kell állniuk. Természetesen nem hagyható el az elektronikus védelmük sem, nehogy letöröljék, tönkretegyék vagy felülírják a chipben elmentett információkat.

Döntő lesz az is, mekkora méretű RFID chipeket lesznek képesek előállítani a félvezetőgyártók. A Hitachi a nyárfolyamán jelentette be, hogy kifejlesztette a világ legkisebb RFID chipjét. Ez papírpénzek és papír alapú dokumentumok védelmére használható, hiszen a mérete 0,4 mm2, vastagsága 60 mikron. A chip ROM-ja 128 bitnyi titkosított információt képes tárolni.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?