A vállalat két kategóriára osztja a részvényeket: a bárki által megvásárolható Class A részvényekhez egyetlen szavazat jár, míg a nyilvánosan nem elérhető Class B részvények tulajdonosai tíz szavazatot kapnak. A kettős részvénystruktúra miatt az alapítók akkor is a kezükben tarthatják a vállalat irányítását, ha a részvények ötven százalékánál kevesebb van a birtokukban.
Másképp gondolkodnak
Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója úgy döntött: nem állnak be a tőzsdei cégek által meghatározott sorba, és a Wall Street elemzői tőlük nem kapnak előrejelzéseket. Szerintük roppant káros, hogy vállalatok többsége az elemzői előrejelzéseknek próbál megfelelni és elfogadják a kisebb, de biztosabban megjósolható bevételeket ahelyett, hogy nagyobb és kevésbé megjósolható bevételek megszerzésére törekednének.
A Google a részvényeket ráadásul nem a hagyományos módon, azaz befektetési bankok közreműködésével fogják eljuttatni az ügyfelekhez, hanem nyilvános aukción. Így nemcsak a bankok kedvezményezett pénzes ügyfelei szerezhetik meg jó áron a részvényeket, hanem bárki más is, viszont az aukció győztesei könnyen vesztessé válhatnak, ha túl magas licittel nyerik el a vásárlási jogot.
Matekos humor
A hagyományokkal szembemenő Google-alapítók a részvénykibocsátás során különös humorérzéküket is megvillantották a nagyközönség előtt, ugyanis pontosan 2 718 281 828 dollár értékű részvényt akarnak kibocsátani - a matematikusok bizonyára azonnal felismerték benne a természetes logaritmus alapszámát, az e-t.