A privatizációs tender valószínűleg a Telekom Montenegro (TM) többségi, 60 százalékos részesedésére vonatkozik majd, és hasonló részesedést kínálnának a jelenleg még a TM százszázalékos tulajdonában lévő Monet mobilcégből is. A vezetékes társaság 195 ezer előfizetővel rendelkezik, hálózata fejlettnek számít, a vonalak 95 százaléka digitalizált. A 2003 februárjában létrejött Szerbia-Montenegró állam kisebbik tagja hatszázhúszezer lakosával nem mondható nagy piacnak, ám földrajzi elhelyezkedése miatt jól illeszkedne a szomszédos Macedóniában már pozíciókkal rendelkező Matáv terjeszkedési elképzeléseihez.
Távközlés helyett sztráda
A magyar társaság augusztusban hozta nyilvánosságra középtávú stratégiáját, amely a külföldi terjeszkedést jól körülhatárolt feltételek mellett történő délkelet-európai akvizícióban határozza meg. A leendő célpontnak bővülő piacon, jó növekedési kilátásokkal kell rendelkeznie, az adott piacon nagyon erős pozícióval. A cégben a Matáv többségi vagy legalább ellenőrző részesedést kell szerezzen. A stratégia szerint fontos, hogy a tranzakció ne rontsa az EBITDA-szintet, az ország- és szabályozói kockázat elfogadható szintű legyen és a vállalatnál nyíljon lehetőség átszervezésre.
A Matáv már akkor bejelentette, hogy első lépésként indul a Telekom Montenegro privatizációjában, ahol a MakTelnél szerzett tapasztalatait kamatoztatni tudja majd. Érdekesség, hogy a kormány döntése szerint a befolyó pénzt a fővárosból, Podgoricából északra induló autópálya építésére költik majd.