További Üzlet cikkek
Tizenegy
év után, két évvel megbízatása
lejárta előtt mondott le elődje, Straub Elek. A
vezércsere elemzők szerint egyértelműen a
montenegrói számlázási botrányra
vezethető vissza. Erről néhány mondatos
sajtóközleményeken kívül hivatalos tájékoztatás nem jelent meg.
Összefoglalná, hogy mi történt?
Maga
a vizsgálat még mindig tart, hivatalosan nincs vége,
és nem is tudom előrejelezni, hogy mikor fejeződik be.
Pár dolgot azonban már el lehet mondani. Montenegróban
néhány szerződés bizonyos szempontból
megkérdőjelezhető volt, amelyek
a Magyar Telekom forgalmához mérten ugyan nem, de
montenegrói szinten nagy anyagi jelentőségűek
voltak. Ha azonban csak ennyi lett volna, a sztori Magyar Telekom
szinten nem lett volna érdekes. Miért lett mégis fontos? Reflektorfénybe kerültek
a vállalat belső folyamatai, és kiderült,
hogy az eljárási rend néhány ponton
hiányos. Nem volt teljesen világos, milyen kérdésekben
kinek kell döntenie és aztán felelősséget
vállalnia. Tavaly egész évben azon kellett
dolgoznunk, hogy a megfelelő belső szabályokat
tökéletesítsük. A könyvvizsgáló
ezek hiányában eleinte nem hagyhatta jóvá
beszámolónkat. Nem volt könnyű dolog, ráadásul
gyorsan kellett megcsinálni.
Fotó: Barakonyi Szabolcs
A korábbi években nem zavarta a könyvvizsgálót, hogy hiányoznak ezek az eljárások?
Nem volt kérdéses ügy. Mondhatjuk azt, hogy a montenegrói eset szakítópróba volt, először a történelmünk során volt egy ügy, amely rávezette a figyelmünket egyes szabályok hiányosságaira.
Említette, hogy a
vizsgálat még mindig tart. Még mindig kérdéses,
hogy milyen rendszert kell bevezetni?
Nem, a könyvvizsgáló
aláírta a 2005-ös kimutatásainkat, és
innentől kezdve nincsenek kérdések a Magyar
Telekom folyamataival kapcsolatban. Ezzel túl vagyunk a
nehezén, de a vizsgálat tovább folyik, mert van
pár megválaszolatlan kérdés. Ezek azonban
már nem befolyásolják a Magyar Telekom
üzemeltetését vagy pozícióját.
Személyi
felelősségre vonás történt?
Megtörtént,
aminek meg kellett történnie, de nyugodtan mondhatom,
hogy bármilyen személyi változás volt, és
ettől kezdve bármilyen személyi változás
is lesz a cégnél, az nem a montenegrói üggyel
kapcsolatos.
Tehát volt egy másfél
éves vizsgálat, hiányzik másfél
milliárd forint, ugyanakkor az egész ügy kapcsán
nem állapítottak meg személyi
felelősséget.
Pénz nem hiányzik,
a kifizetetlen számlák jogcíme volt kérdéses.
Montenegróban pedig volt személyi változás,
Magyar Telekom-szinten ilyen következmény nem volt.
A társaság helyzete lehetővé teszi azt is, hogy tovább terjeszkedjenek. A montenegrói ügy viszont kínos emlék maradhat. Nem kaptak olyan jelzést a Deutsche Telekomtól, hogy nem kell több leány?
Fordított a helyzet, a
montenegrói tapasztalat inkább egy lecke, amelytől
erősebbek és okosabbak lettünk. Nem egy kellemes
emlék, de tanultunk belőle, és nem kaptunk
senkitől sem jelet, hogy ejnye-bejnye, ne terjeszkedjetek.
Folyamatosan készülünk a terjeszkedésre,
nemzetközileg is.
Látni célpontokat?
Sok mozgó célpont van. Nem akarom és nem tudom pontosan megnevezni a célpontokat, de vannak. Annyit elárulhatok, hogy nagyobb falatokat szeretnénk, mert ha összehasonlítunk két akvizíciót, annak legtöbb - az áron felül kalkulált - költsége ugyanannyi egy nagy céggel, mint egy kis céggel.
A térség, mint stratégia célterület, marad?
Nem látok okot arra, hogy ne maradjon.
Tehát nagyobb országok nagyobb cégei...
Erős a pénzügyi mérlegünk és elfogadható osztalékot tudunk fizetni, tehát meg tudunk emészteni egy nagyobb falatot. Sokkal nagyobbat, mint a Telekom Montenegro, de nem olyan nagyot, mint mondjuk a China Telekom.
Mi van az itthoni változások hátterében? Generációváltás?
Felszínre került pár vezető, akik eddig nem voltak reflektorfényben, de ez nem egy drámai változás. Ez egy folyamat, utódlás. Azok az emberek, akik most a helyükön vannak, többéves tapasztalattal rendelkeznek a cégben, és szerintem egy vállalatnál az a legegészségesebb, ha van egy folytonosság, ha az emberek, akik felsőbb posztra kerülnek, ismerik a vállalat működését.
Az új vezetőkkel új stratégia is alakul, változik a cég filozófiája?
Van pár változás, de a távközlési szektorban mindegyik cég bizonyos mértékig hasonló stratégiát követ. Ha összehasonlítjuk a saját stratégiai prioritásainkat a France Telekoméval vagy a spanyol Telefónicáéval, akkor látható lesz, hogy a listák nagyon hasonlóak. Leginkább a hangsúlyokban lehet különbséget látni.
Az elmúlt 2-3 év arról szólt, hogy bebizonyítsuk: tudunk versenyezni. A technológia és a szabályozás új piaci szereplők megjelenését tették lehetővé, ezért 2003-2004-ben gyorsan fokozódott a verseny, különösen a vezetékes telefonálás és a széles sávú internet piacán. Ezért teljesen új értékesítési csatornákat építettünk ki, intenzívebb lett a kapcsolatunk az ügyfelekkel. Szerintem sikerült stabilizálni a piaci pozíciónkat. Most a hatékonyságra kell koncentrálnunk. A Magyar Telekom most ötven külön jogi személyből áll, beleértve a leányvállalatokat és a társcégeket, ezt a struktúrát mindenképpen egyszerűsíteni kell. Bizonyos cégeknek a szabályozás miatt külön kell lenniük, de rengeteg lehetőség van az egyszerűsítésre.
Járhat ez leépítésekkel?
Már beszéltem az érdekképviseletekkel, és tényleg lehet, hogy lesz leépítés, de nem a fűnyíróelv alapján. Arra koncentrálunk, hogy jobbak legyenek a belső folyamataink, és szerintem jövőre, 2008 elején már érezhetők lehetnek az átstrukturálás első eredményei. Kiemelten fontosak az ügyfélszolgálati folyamatok, szeretném elérni, hogy ne szerepeljünk olyan gyakran a Tékozló Homárban. Amikor fokozódott a verseny, mi is ugyanúgy fokoztuk a tevékenységeinket, és ez feszültséget jelent. Most ötször-hatszor annyi ügyfélkapcsolatot kell kezelnünk, mint 2003-ban. Több szolgáltatást nyújtunk, több az értékesítési tevékenység, mindenből sokkal több van, és már nem annyira jó az az ügyfélszolgálati struktúra, amely annak idején jól működött. Személyes meggyőződésem, hogy lehet egyszerre érezhetően javítani az ügyfél által érezhető folyamatokat, és javítani a hatékonyságot.
Folyamatosan kapnak a telefoncégek
versenyhivatali bírságokat, a legtöbb eljárás
a reklámok, a fogyasztók megtévesztése
miatt indul. Úgy látszik, hogy nem figyelnek oda, vagy
szándékosan mennek szembe a szabályokkal.
Ennyire aprópénz a bírság? Megéri
bevállalni a sok tízmilliós bírságot,
ha jobb így a kampány?
Soha nem indítottunk
kampányt szándékosan abban a tudatban, hogy
bármilyen szabályt megszegünk. Minden termékben
van valami újdonság, ami korábban nem volt, amit
nagyon nehéz kommunikálni. Ha például
bevezetünk egy átalánydíjas díjcsomagot,
öt mondatban kell elmagyarázni a részleteket, vagy
kifutunk az időből. Hogyan kommunikáljuk az IPTV-t
úgy, hogy mindenki értse, miről van szó?
Ugyanakkor, aki kipróbálja a szolgáltatást,
azonnal megérti, hogy miről szól.
Szerettünk
volna IPTV-t, és még csak nem is az volt a gond, hogy
az alapjául szolgáló adsl nem rendelhető
telefon nélkül. Az ügyfélszolgálat
szerint meg kellett volna rendelni egy vezetékes telefont
ahhoz is, hogy felmérjék, egyáltalán
tudnak-e olyan sávszélességet biztosítani,
ami elegendő a digitális tévéhez.
Rengeteg
dolog változik, ebben a hónapban már lesz
telefonszolgáltatás nélküli adsl. Az esetek
túlnyomó részében minden rendben zajlik,
de mindig van egy pár kivétel. Ezeket a kivételeket
kell kiszűrni, mert az ilyen esetek mindig kikerülnek
a Homárra. Én is olvasom a Homárt, és
sokkal kevesebb szereplést akarok látni.
A Magyar Telekomnál van vezetékes szélessáv, mobil szélessáv, telefonszolgáltatás vezetéken és mobilon és interneten, valamint kábeltévé, online tévé és mobilos tévé. Mit várnak a T-csoport ügyfelei az új technológiáktól, hogyan lehet ezeket összekötni?
Húsba vágó kérdés. Kreatívnak kell lenni, ki kell találni, hogy ezekkel mihez lehet kezdeni a jövőben. Szerintem okosan össze lehet kötni ezeket a technológiákat. Vannak megfigyelhető trendek, világszerte népszerűek például a közösségépítő hálózatok. Mi a nemrég felvásárolt iwiw közösségi szájt segítségével meg tudjuk mutatni a Magyar Telekom cégcsoport értékét. El tudok képzelni például egy olyan jövőbeni szituációt, hogy valaki felvesz egy rövid videót a mobiltelefonjával, azt közvetlenül a mobilról - HSDPA-kapcsolaton - feltölti az iwiw-re, ahol a többi felhasználó megnézheti, beszélgethetnek róla, sőt akár egy beépített internetes telefonszolgáltatással fel is hívhatják egymást, vagy a videó készítőjét. És hol jobb megnézni ezeket az online videókat? Igazi tévén. Az IPTV szolgáltatással akár egy videómegosztó szájt is elérhetővé tehető. Így a nézőknek nem kell egy pécé előtt görnyedniük.
Egy ilyen rendszer nem készül el néhány hónap alatt.
Fokozatosan kell bevezetni az újdonságokat, hogy a végeredmény tényleg vonzó legyen. Fontos, hogy mindent a maga idejében vezessünk be, és ne rontsuk el. Nagyon fontos, hogy mit mondanak az emberek, hiszen ha jókat mondanak, akkor az álom, ha rosszakat, akkor rémálom, Tékozló Homár. Egy ideig nehéz megismertetni az emberekkel az IPTV előnyeit, de egy kritikus tömeg elérése után már rájönnek, miért jó. Kétségtelen, hogy most még az ismertetési fázisban vagyunk, de egy idő után elérjük a kitörési pontot, és akkor sutty, beindul minden. Franciaországban már elérték ezt a pontot. Jó pár hónapig vergődött a France Telecom, hogy az emberek fizessenek már elő a szolgáltatásra, két-három hónappal ezelőtt azonban jelentősen felgyorsult a növekedés, és most már közel félmillióan használják az IPTV-t.
Magyarországon adottak a műszaki feltételek az IPTV elterjedésére?
A meglévő vonalak nyolcvan százaléka alkalmas az IPTV-re, és a csupasz adsl is adhat egy lökést a dolognak, könnyebben elfogadják majd a szélessávú internetet, könnyebben tudjuk eladni az IPTV-t.