Az elkövetkező években több száz milliárd forintot kell elköltenie az államnak a szélessávú közmű kiépítésére, valamint a közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésére, derül ki a Nemzeti Szélessávú Stratégia címet viselő tanulmányból, amelyet szerdán mutattak be
Az informatikai tárca szerdán bemutatta a Nemzeti Szélessávú Stratégiát, amelyet a Telkes Tanácsadó Rt által vezetett tanácsadói konzorcium készített el. A stratégia szerint a szélessávú közmű kiépítésére, illetve a közigazgatási, üzleti és kulturális tartalmak fejlesztésének a támogatására több száz milliárd forint fejlesztési forrást kell bevonni az elkövetkező években.
Pénzek forrásai
A Szélessávú Közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetési évben tizenhét-tizennyolc milliárd forint szükséges, írja a tanulmány. Ebből az összegből tíz-tizenegy milliárd forint részben az Informatikai Minisztérium költségvetésében, részben a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben található. Az adókedvezményekre szánt körülbelül ötmilliárd forint a központi költségvetést terheli. Az IHM 2006-os költségvetéséből további kétmilliárd forint a fejlesztéspolitikai eszközök finanszírozásához szükséges.
A 2007-2013-as fejlesztési periódusban a Szélessávú Közmű keretében javasolt programok forrásigénye összesen 290 milliárd forint, ami magában foglalja a várható magán, uniós és nemzeti finanszírozást is. A stratégia szerint a közoktatás emészti fel a legtöbb pénzt; az "Intelligens iskola" nevű program a Szélessávú Közmű finanszírozási igényének több mint hetven százalékát jelenti.
Sok széles sáv
A Nemzeti Szélessávú Stratégia szerint 2006 végén a háztartások negyven százalékában lesz legalább egy számítógép, egymillió háztartásban lesz internetelérés, és ezek hatvan százalékában szélessávú kapcsolat lesz. A becslés szerint az otthoni internet-ellátottság a jelenlegi tizenhét százalékról huszonhat százalékra nő.
A Telkes Tanácsadó Rt felmérése szerint a felnőtt lakosság 26 százaléka használta az elmúlt hat hónapban az internetet, ugyanez az arány a 14 évnél idősebb népességen belül 28,4 százalék. A megkérdezettek döntő többsége szerint a szélessáv gyorsabb terjedésének legfőbb korlátja a magas ár, és a szélessávú internetelérés legfőbb előnye valójában nem a sebesség, hanem az állandó, korlátlan, átalánydíjas kapcsolat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
