Tipikus visszaélési formák

- Konkrétan mi minősül árukapcsolásnak?

- Az árukapcsolás egy elég általános kérdés, a versenytörvény az erőfölénnyel való visszaélés konkrét esetei közé sorolja. "Az áru szolgáltatását, átvételét, más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződéskötési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyaihoz". Tehát nem önmagában tilos az árukapcsolás, hanem első feltételként olyan cég kerülhet az érdeklődési körünkbe, amely erőfölényben van az érintett piacon. A második feltétel az, hogy ez a szokásos szerződési gyakorlathoz ne igazodjon. Olyan termékeknél, mint a kábeles internetszolgáltatás ez elég érdekes probléma, hiszen itt elég nehéz felmérni, hogy mi a szokásos szerződéskötési gyakorlat, mert nincs története.

- Tehát például a szegedi esetnél nem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy ez árukapcsolás.

Dr. Szántó Tibor a Gazdasági Versenyhivatal Infokommunikációs Irodájának vezetője

- Ezt most így semmiképpen nem mondanám, elsősorban azt kellene megnézni, hogy a két cég, a Tiszanet és a SZKTV milyen viszonyban van egymással, illetve, hogy létezik-e erőfölényes pozíció az érintett piacon. A versenytörvény az irányítást többféle szempontból is megközelíti, nem csak a tulajdonviszony hányadát veszi figyelembe. Amennyiben a két vállalatnak van valamilyen megállapodása, az attól függetlenül beleütközhet a versenytörvénybe, hogy a két vállalkozás független egymástól vagy sem.

- Ha felmerül az árukapcsolás gyanúja, kihez és hogyan fordulhat a előfizető?

- Indíthatunk hivatalból is eljárást, de bejelentésre is. Ha bejelentés érkezik, azt nekünk 60 napon belül ki kell vizsgálnunk. A törvény megadja, hogy milyen szempontok szerint kell a panaszt kivizsgálni: az adott magatartás a versenytörvénybe ütközik-e, a hivatal hatáskörébe tartozik-e ennek megítélése, illetve a közérdek védelme felveti-e annak az igényét, hogy a hivatal eljárást indítson.

- Nevezhető-e árukapcsolásnak a Szegedi Kábeltévé eljárása? Ők ebben az esetben a hálózat fenntartási díjaira hivatkoztak, megteheti-e ezt egy szolgáltató?

- Több kérdés felmerülhet a szegedi ügyben, például hogy annak idején milyen feltételekkel kötötték meg a szerződést, mi az, amire felhívták a fogyasztók figyelmét, mennyire tudatosították bennük azt, hogy a kábeles előfizetéshez milyen viszonya van az internetszolgáltatásnak. Tudják-e igazolni azt, hogy műszakilag valóban lehetetlen elkülöníteni az internet- és a műsorszolgáltatást, és ha igen, akkor miért nem eleve így hirdették meg a szolgáltatásukat. Felmerül továbbá, hogy az SZKTV régóta csillagpontos rendszeren szolgáltat, és műsorcsomagokat képes árusítani, akkor miért nem a legalacsonyabb díjú csomagra kell előfizetni az internetezőknek. Én nem szeretném minősíteni ezt az esetet, mivel nem folyik eljárás, de amennyiben folyna is, hivatalosan az eljárás végéig az esetet nem lehet minősíteni.

- Korábban a UPC-t is érte hasonló vád, a kábeles internetelőfizetéssel kapcsolatban. A UPC azonban biztosította előfizetőit, hogy nem kell televíziós csomagra előfizetni annak, aki csak internetezni szeretne.

- A UPC-vel kapcsolatban még informálisan sem érkezett ilyen panasz, és pontosan ezért nem is tudom, hogy volt-e ilyen, vagy sem. Ezért mi nem is kezdtünk el foglalkozni a UPC internetszolgáltatásával.

- Szankcionálható-e az az eset, amikor a szolgáltató a szerződésben meghatározottnál nagyobb áremelést hajt végre?

- Itt azt kell elkülöníteni, hogy a szerződés mennyire konkrétan határozza meg az áremelés mértékét, és van-e lehetőség egyoldalú módosításra. Ezt általában a szolgáltatók a szerződésben kikötik, bár a mi megközelítésünk szerint sok esetben jogsértőnek számít. Ha a szerződésben lefektetettnek nem felel meg a szolgáltató áremelése, akkor az egy szerződéses jogvita, és a bíróságokra tartozik. A másik lehetőség az az, hogy a szerződés nagy mozgásteret ad a szolgáltatóknak az áremelés mértékét tekintve, és ezen a mozgástéren belül is megsérthetik a versenytörvényt. Tehát a versenytörvényt attól függetlenül is megsértheti valaki, hogy a szerződést megsértette-e vagy sem. Ez a két jogrend egymással párhuzamosan létezik, az egyik a magánfelek szerződéskötését vizsgálja, míg a másik a verseny szabadságát védi. Azt mondja a törvény, hogy tilos a tisztességtelen vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni. Az indokoltság tekintetében pedig azt kell mérlegelni, hogy a vállalkozás ráfordításai és az elvárható nyereség, ami általánosan az ágazatban megállapítható, indokolja-e az emelés mértékét.

- Törvényt sértett e a Matáv, amikor január 15-én előzetes bejelentés nélkül megszüntette a Mindenkinek tarifacsomag értékesítését?

- Önmagában nem valószínű, hogy az ártörvény rendelkezéseit megsértette azzal, hogy a Matáv megszüntette a korábbi kedvezményes ajánlatot, hiszen a Matávot senki sem kötelezte arra, hogy ilyen tarifacsomagot kialakítson. Erről szintén nem mondanék inkább semmit, mert túl sok kérdést kellene megvizsgálni ahhoz, hogy nyilatkozni lehessen.

- Mi a véleménye arról, hogy a Matáv ISDN melletti egyik fő érv a Mindenkinek csomag volt, mindkét csatornára, ez nyártól megszűnik, miközben a "mindenkinek" csomagot erősen favorizáló reklámhadjárattal 2 éves ISDN-szerződés aláírására vették rá az előfizetőket?

- Az egész tavalyi évben érezhető volt, hogy a Matáv igyekezett nyomni az ISDN-t. Hogy ez egy tudatos magatartás volt-e, nem tudható, habár a kérdésben egy kicsit már prejudikálva van. Amennyiben igazak azok a feltételek, amelyek a kérdésben megfogalmazódtak, akkor erőteljesebb a gyanú arra, hogy ez valamiféle jogsértés felé vezet. Mindkét esetre, a szegedi kábeltévére, és az ADSL-ISDN-re azt tudom mondani, hogy a hivatal nem indított eljárást, de mindkét eset elég érdekes.

- Mi a véleménye arról, hogy a MatávNet az ADSL-szolgáltatás beindításakor azt állította, hogy ISDN-vonalra van szükség a szolgáltatás eléréséhez?

- Ez akkor ütközik a versenytörvénybe, ha bebizonyosodik hogy az ADSL rovására az ISDN-t próbálta előtérbe helyezni a Matáv, miközben az ADSL-t már a tavalyi évben kereskedelmi szinten lett volna képes ajánlani. Tehát ha volt hozzá műszaki felkészültsége, és főleg volt megfelelő kereslet a piacon, létezik olyan kitétel is az erőfölénnyel való visszaélés speciális esetei között, hogy tilos a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni. Hogy ez bizonyítható-e, és elegendő adat áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a hivatal eljárást kezdeményezzen, én most még kétlem.

- A telnet Magyarország internetszolgáltató szerint a Matáv által kínált ADSL-viszonteladói megoldás többe kerül, mint amennyit a MatávNet a végfelhasználóktól kér a szolgáltatásért. Adhatja-e a Matáv a leányvállalatának, a MatávNetnek alacsonyabb áron az ADSL-vonalat, mint a konkurens internetszolgáltatóknak?

- Ez mindenképpen egy érzékeny kérdés. Ha a Matáv készített nagykereskedelmi ajánlatot, amelyből kiderül, hogy a Matáv indokolatlan költségeket terhel azokra a vállalkozásokra, amelyek itt közvetítőként lépnek fel, akkor ez a világ kulturált felén visszaélésnek minősül. Nem ismerem annyira az ügyet, hogy egyértelműen nyilatkozzak, de azt lehet mondani, hogy ez egy tipikus visszaélési forma. Van a Matáv és a Matávnet, a Matáv rendelkezik az infrastruktúrával, a Matávnet pedig ezen szeretne ADSL-szolgáltatást nyújtani, és ezen internet-hozzáférést biztosítani. És vannak más szolgáltatók, akik nem csak dial-up internet-hozzáférést akarnak biztosítani, hanem szeretnének ADSL-t is szolgáltatni, ezt azonban csak a Matávon vagy a Matáneten keresztül tehetik meg. Magyarul van a Matáv a piacon és van a Matávnet, meg vannak a többiek. A Matáv és a Matávnet egy csoport, akik a többieket kizárják, vagy hátrányos helyzetbe hozzák. Ez egy tipikus visszaéléses helyzet az egész világon.

- Ha egy rivális internetszolgáltató képviselője besétálna és feljelentené a Matávot, akkor elképzelhető, hogy eljárás indulna az ügyben?

- Annak rendje és módja szerint. Megvizsgálnánk az alapkérdéseket, például, hogy a versenytörvénybe ütközhet-e. Mint mondtam, ez egy tipikus visszaélési forma. A hivatal hatáskörébe tartozik-e? Igen, mert az erőfölényes ügyeket nekünk kell elbírálnunk. A közérdek védelme felveti-e az igényét? Természetesen felveti, hiszen nagy számú előfizetőről van szó, akik esetében az a kérdés, hogy kizárólag a Matávtól tudják ezt a szolgáltatást igénybe venni vagy esetleg más alternatív szolgáltatóktól is.