Ödön
1 °C
11 °C

Leáll a Dawn űrszonda

2018.10.25. 11:51

11 évig tartó útja után a végéhez közeledik a NASA Dawn űrszondájának küldetése. Az aszteroidaöv két legnagyobb tagját, a Vesta kisbolygót és a Ceres törpebolygót megközelítő szonda üzemanyaga várhatóan pár héten belül elfogy.

A felderítő egység – ami közelről mutatta meg nekünk, hogyan hat egy aszteroida formájára a víz jelenléte vagy hiánya – várhatóan még évtizedekig keringhet a Ceres körül, míg végül beleütközik.

A 2007-ben indult Dawn-szonda ionhajtóművei segítségével két planetáris test körül is keringést végzett – ez példátlan a NASA történetében. A szonda 2011-ben érkezett a tojásforma, 600 kilométer hosszú Vestához. Egy évig keringett körülötte, mielőtt négyéves útra indult a Cereshez.

A teljes kisbolygóöv tömegének 45%-át adó két égitestről kiderült, hogy teljesen különbözők. A száraz Vesta összetétele a kőzetbolygókéhoz hasonló, vasmaggal és száraz, kőzet borította felszínnel, szurdokokkal, kráterekkel, hegyekkel, valamint régi becsapódások és vulkanizmus nyomaival. A Dawn azt is megállapította, hogy a Földön talált meteoritok egyik osztálya a Vesta kisbolygóról származik. Carol Raymond, a Dawn-projekt vezető kutatója szerint a küldetés egyfajta fordított mintagyűjtő misszióvá alakult, miután ezt fölfedezték.

A távcsövekkel végzett vizsgálatok már korábban is kimutatták vízben gazdag ásványok jelenlétét a Ceresen, ami 900 kilométeres átmérője és gömbszerű alakja miatt került a törpebolygók közé bő tíz éve, az új égitesttípus definiálásakor. A Dawn fagyott óceán maradványait, valamint erősen kráterezett, agyagokból és sókból álló felszínt talált.

Ha a Ceres mai pályáján keletkezett volna, a fiatal Nap sugárzásának hatására minden víz elforrt volna a felszínéről. Emiatt azt gyanítják, hogy a kisbolygó a Jupiteren és a Szaturnuszon túl alakulhatott ki, majd a gázóriások korai gravitációs hatása miatt vándorolhatott a mai helyére. A Dawn egyik vizsgálata alátámasztotta ezt az elméletet, ugyanis ammóniát mutatott ki a felszínén, márpedig az illékony molekula csak a külső Naprendszerben alakulhatott ki.

A Dawn a Ceres mai geológiai aktivitására utaló jeleket is talált: egy vulkánhoz hasonló, 4 kilométer magas képződményt, amiből vízből, sókból és más anyagokból álló anyag szivárog. Későbbi megfigyelések során még 21 hasonló vulkán nyomait fedezték fel. Ezenkívül több mint 100 fényes, sókban gazdag foltot figyeltek meg rajta, ami alapján feltételezhető, hogy a felszín alatti jég itt-ott a felszínre kerülhet latyakos, sós-vizes oldat formában. Az egyik ilyen folt az Ernutet-kráterben szerves molekulák nyomait is mutatta – ezek gyakran előfordulnak a külső Naprendszerben, és nem feltétlenül jelentik az élet jeleit.

A sok felfedezés hatására a Ceres további kutatások kiemelt célpontjává vált; már készül is egy szóba jöhető NASA-leszállóegység fejlesztéséről szóló tanulmány.

Utolsó hónapjaiban a Dawn 35 kilométer magas pályán keringett a Ceres körül. Marc Rayman, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa szerint az űrszonda a leállása után akár 50 évig is a pályáján maradhat.

(Csillagászat.hu)