Judit
2 °C
7 °C

Mi köze a gyöngykagylónak a modern építészethez?

46516140 1239141629558026 7767237111144513536 o
2018.11.27. 15:44

November 22-én, az idei SCIndikátor elődöntőn harminc lelkes fiatal mutatta be kutatását a szakmai zsűri előtt. A tengerbiológiától az asztrofizikáig számos jövőbe mutató kezdeményezéssel ismerkedhetett meg a közönség a tudománykommunikációs program elődöntőjén. Az est végén megválasztották azt a 14 kutatót, akik továbbjutotttak a három hónapos, ingyenes mentorprogramba.

A feldolgozott témák igen változatosak voltak. Hogyan lehet megelőzni a gyerekkori elhízást? Lehet-e a növényi alapú, lebomló műanyag a plasztik hulladékszennyezés megoldása? Hogyan pontosítható a csillagászat új érzékszerve gravitációs hullámok használatával? Az alábbiakban bemutatjuk a 14 legjobb, a döntőbe került projektet.

Vida Ágnes, SZTE, BSc: Hétköznapok hálózatai a matematikában

Kutatási témám a vállalat-elhelyezési feladatok megoldásának érzékenységvizsgálata a gráf változásaira. Ez olyan problémákat fog össze, melyekben már van egy hálózatunk – például egy város –, és ebben történik valamilyen változás, például egy útlezárás. Ilyenkor az életben bosszankodhatunk, amiért kerülő úton kell mennünk. Kutatásaim során ezt a bosszúságot próbálom a minimálisra csökkenteni különböző matematikai modelleket vizsgálva, amik – ha a példánál maradunk – a várost és annak útjait jelképezik. Attól függően, hogy milyen jelentős változás történt a modell (vagyis a gráf) jellemzőiben, meg lehet mondani, hogy erre a változásra mennyire volt érzékeny az eredeti modell.

Németh Richárd, ELTE, BSc: Tengerbiológia közérthetően

A Földünk legnagyobb részén tengerek, óceánok találhatók, de ezek nagy része máig feltáratlan. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy amit ismerünk és felfedeztünk, nem kap elég hangsúlyt. Magyarországon alig az emberek pár százaléka tudja, hogy mit csinál, aki tengerbiológiával foglalkozik. Kutatásom a szárnyascsigákkal foglalkozik, melyben az ember által okozott környezeti hatásokat vizsgálom. Szeretném, hogy az emberek többet megtudjanak erről a világról és hogy felmérjék tengereink és óceánjaink védelmének fontosságát.

Lévay Krisztina, BME, PhD: Zöld jövőkép: növényi alapú lebomló műanyag

A műanyagszennyezés áttörte a társadalmi ingerküszöböt. Minden jel arra utal, hogy a lebomló műanyagok megjelenése fogja forradalmasítani a műanyagipart. Az egyszer használatos hagyományos műanyagok legzöldebb alternatívája a biológiailag lebomló PLA, azaz politejsav. A PLA természetes alapú, megújuló erőforrásból, elsősorban keményítőtartalmú kukoricából előállított tejsav-polimerizátum. A PLA életciklusa végén biomassza, víz és szén-dioxid keletkezik. Ez egy lényegesen környezetbarátabb, mint a hagyományos műanyagok bomlásával felszabaduló üvegházhatást fokozó gázok. Természetes körülmények között a PLA bomlási ideje akár 1000 év is lehet, de az általunk fejlesztett komposztálási technológiával a folyamat időtartama 1 hónap alá csökkenthető. Maga az eljárás teljesen önfenntartó, zöld energiával működik, és a folyamat során keletkező szén-dioxid mértéke is nullához közeli értékre szorítható. A technológiai folyamat mérete növelhető és automatikus vezérlésű program szerint működik. Teljes ökoszisztémát kínálunk, ami nemcsak a PLA előállítására, hanem a hulladék kezelésére is kiterjed.

Weintraut Rita, Pécsi Tudományegyetem, PhD: Gyógyíthatatlan betegséggel élni

A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, aminek következtében az agyi és gerincvelői idegsejtek védőburka megbomlik, így rontja az idegsejtek közötti kommunikációt. Ez a tünetek széles skáláját okozhatja. Előfordulhatnak fizikai, mentális és pszichiátriai problémák is, úgy mint a végtagok zsibbadása, részleges vagy teljes vakság, kettős látás, egyensúlyzavar, végtagbénulás, kóros fáradékonyság, szorongásos zavarok, depresszió, alvászavar, kognitív zavarok, vagy tolókocsiba kényszerülés. Az Elfogadás és Elköteleződés Terápia a mindfulness módszerével segít elfogadni azt, amin nem lehet változtatni, viszont feltárja azokat a lehetőségeket, amiben az egyén fejlődhet és ami mellett elköteleződhet. A terápia egyéni pszichés jóllétre, szellemi funkcióira és kóros fáradékonyságra gyakorolt hatását kutatom, illetve arra a kérdésre keresem a választ, hogy a jelen-lét lassítja-e a betegséglefolyást, javíthatja-e a fizikai tüneteket.

B. Varga Emese, Újvidéki Egyetem, BSc: Biomimetika az építészetben: A jövő épületei

A biomimetika egy olyan tudományág amely a természetben meglévő jelenségeket, elveket igyekszik megérteni, és alkalmazni őket a különböző műszaki tudományokban. A gyöngykagyló kagylója eltér az egyszerű osztrigáétól, mivel védenie kell a benne lapuló gyöngyöt. Redős szerkezetet épít magának, így kevés anyag használatával nagy távot tud átépíteni, ami megfelelően erős ahhoz, hogy a benne lévő kincs biztonságban legyen. Ennek a redős szerkezetnek a lemásolásával olyan önhordozó pavilonokat, épületeket tudunk tervezni, ahol egyáltalán nincs szükség semmilyen támogató elemre, így egy innovatív, építészeti módszert tudunk bevezetni, ami lehetőséget nyújt még sosem látott formák tervezésére.

Horváth Ivett Szalóme, DE, BSc: Gyógytornász szemmel az írásoktatás világában

Sikeresen elvégeztem az első évemet gyógytornászhallgatóként, majd a következő nyáron egy másodikos kislánynak segítettem a tanulásban. Alig hittem a szememnek, mikor láttam, ahogy görcsös, feszült kezekkel, de a legnagyobb elhatározással lendül bele az írásba. A papíron viszont csak csúnya, kusza, alaktalan betűk maradtak. A mindennapos gyakorlások nem hoztak látványos eredményt, csak sorozatos csalódást és az önbizalom fokozatos csökkenését. Az írás utálata napról napra fokozódott, ezért egy pedagógushoz fordultam tanácsért. Hamar kiderült, hogy ez nem egyedi eset, hiszen számukra köztudott tény, hogy „a mai gyerekek egyre csúnyábban írnak”. Erre az eseményre épül a kutatásom, melynél gyógytornászszemlélettel közelítjük meg a problémát.

Vajda Kitti, BME, MSc: 68-ból 1: Nem értem őket

Az autizmus spektrumzavar, neurotipikus fejlődés és multidimenzionális spektrum megfoghatatlannak tűnik? Az autizmussal élő emberek agya eltérően működik, másként láthatják a világot és így, másként is viselkedhetnek. A megértést, elfogadást segíti, hogyha tudjuk, mi hogyan működik az agyműködés terén. A program során sajátélményű játékokon keresztül teremtünk mesterségesen olyan helyzeteket, melyben a közönség megtapasztalhatja, hogy milyen lehet autizmussal élőnek lenni. Foglalkozunk az érzelemfelismeréssel, a bejövő ingerek szűrésének nehézségével, az észleléssel, kommunikációval és tervezéssel. A tréningen értelmet nyernek az olyan kifejezések, mint a naiv tudatelmélet, a gyenge centrális koherencia és a végrehajtó működések. Egy másként működő elme megismerése, megértése, és ezáltal az elfogadás válik itt lehetővé.

Steinmann Vilmos, ELTE, MSc: Nyomozás a marsi víz után

A Mars, nagyon hasonlít a Földre, de hiába épül föl ugyanolyan anyagokból, mégis más. A műholdak és marsjárók mérési adatai azt bizonyítják, hogy nem csak régen, hanem most is van valamennyi víz a bolygó felszíne alatt – igaz, nem úgy, mint ahogy azt sokan elképzelik. Akik ezt kutatják, tudják és látják, és ami a legfontosabb, elhiszik, hogy van. De vajon a laikusok elhiszik mindezt? Valószínűleg nem – ezért fontos számokkal és tesztekkel bizonyítani a marsi víz jelenlétét, illetve azt, hogy régen, és kis mértékben most is a víz alakítja a bolygó felszínét.

Erdei Gergő, SOTE, PhD: Gyerekkori elhízás – Nem mindegy hol élsz!

Amikor már 8 évesen be bírtam nyomni a harmadik töltött káposztát és az után még érdekelt, hogy mi a desszert, már akkor lehetett látni, hogy kamasz koromra több hurkám lesz, mint sikeres randim. De amikor kitaláltam, hogy ez így nem mehet tovább, és fogytam egy csomót, meg elkezdtem sportolni, felfigyeltem rá, hogy nem mindegy, hogy mit eszek, és az sem, hogy mennyit. Most azt vizsgálom, hogy mit lehet azért tenni, hogy más gyerek ne essen abba a csapdába, mint én. Nem azzal foglalkozom, hogy mit lehet a kövér gyerekekkel tenni, hanem azzal, hogy mit tehetünk azért, hogy ne váljanak azzá.

Vékony Kata, ELTE, MSc: Labdabolond és haspók kutyák – jóból is megárt a sok

Napjainkban igen népszerűek és elterjedtek az ún. pozitív kutyakiképzési módszerek, melyek során a trénerek valamilyen tárgyi jutalmat is használnak az elismerés eszközeként, ami általában élelem vagy valamilyen játék. A pozitív megerősítésen alapuló módszerek előnyét a büntetést alkalmazó módszerekkel szemben korábbi tudományos eredmények is bizonyítják.

Mivel a jutalmazó módszerek széles körben elterjedtek, állatjólléti szempontból is fontos, hogy megismerjük a kutyák ezekre mutatott reakcióit, és az egyedi különbségeket, mégsincs olyan módszer, ami megbízhatóan leírná a kutyák közti egyedi különbségeket a jutalom-érzékenységben. Szeretnénk annak a gazdák és a kiképzők által megfigyelt jelenség végére járni; hogy egyes kutyák szeretnek labdázni, mások nem. De ott vannak azok is, akik gyakorlatilag megőrülnek a labdáért, a labdától, végkimerülésig képesek labdázni, az amúgy szocializált kutyusok összevesznek a többiekkel, ha labda van a dologban. Ugyanez igaz a jutalomfalatra is: van, akit könnyű tanítani jutalomfalattal, van, akit annyira nem érdekel a kaja, és ott vannak azok a kutyusok, akik mindent megesznek. Habzsolnak, kirámolják a kukát, hisztiznek a kajáért, és vajszívű gazdi mellett bizony el is híznak. Kíváncsiak vagyunk, mitől alakulhat ez ki, mik a kockázatai és vajon van-e tényleges párhuzam a kutyák viselkedése az emberekre jellemző függőségek között.

Putti Krisztián, BME, MSc: Nukleáris üzemanyagciklus modellek fejlesztése – a jövő megoldása?

A világ energiafogyasztása a népességnövekedés, a gazdasági növekedés és számos egyéb tényező hatására minden évben nő. Egy fenntartható és környezetkímélő jövő kialakításához teljesíteni kell a klímapolitikai célokat, melyben az atomenergiának kulcsszerepe lesz, mivel szén-dioxid mentes technológia lévén nem járul hozzá a globális felmelegedéshez. A kutatásomban olyan számítógépes megoldások alkalmazhatóságával foglalkozom, amikkel a korábbiaknál sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet atomerőművek üzemanyagával kapcsolatos folyamatok számításait elvégezni. Ezek segítségével óriási mértékben csökkenhet az atomerőművek veszélyes hulladékának a mennyisége, ráadásul a Földön meglévő üzemanyag készleteket is hatékonyabban tudjuk kiaknázni. Emiatt még növekvő felhasználás esetén is évszázadokra elegendők lesznek a Föld tartalékai, és biztonságosan kielégíthetők a világ energiaszükségletei.

Dálya Gergely, ELTE, PhD: A csillagászat új érzékszerve

A csillagászok kezdetben egyszerű távcsövekkel, később rádióantennákkal is vizsgálták az univerzumot. Ma földi és űrtávcsövek sokasága gyűjti az adatokat a látható fény, az infravörös vagy épp a röntgensugárzás segítségével. Ezek ugyanannak a jelenségnek, az elektromágneses hullámoknak a különböző energiájú megjelenési formái. De mi lenne, ha valami ettől teljesen eltérő jelenséggel is feltérképezhetnénk az univerzumot? Olyan égitesteket is megláthatnánk, amiket máshogyan nem; mintha új érzékszerveket kapna az emberiség a világ megismerésére. Ezzel foglalkozik az utóbbi néhány év új csillagászati irányzata, a többcsatornás csillagászat, ami már most hatalmas eredményeket tud felmutatni. Gravitációs hullámok, neutrínók és kozmikus részecskék segítenek nekünk a világegyetem legnagyobb rejtélyeinek megválaszolásában, ezek együttes észlelése azonban komoly kihívás. Egy világméretű kutatói összefogásban dolgozom ezen új tudományág hajnalán.

Sánta-Bell Evelin, BME, PhD: Fehérjetisztítási módszerek fejlesztése

Munkám során a fehérjék, azon belül is enzimek tisztításával és szelektív enzimrögzítéssel foglalkozom. Képzeljük el, hogy a testünket alkotó sejtek gyárak, a fehérjék a munkások, akik ezekben a gyárakban dolgoznak. Vegyünk most egy kevésbé összetett szervezetet, egy egysejtű baktériumot. Őt egyetlen egy ilyen gyár és munkásai alkotják. Kutatásom során üzletet kötök baktériumokkal: én adok nekik enni, ők pedig olyan fehérjéket is gyártanak, amire nekik valójában nincs szükségük a gyár működéséhez, viszont én szeretném őket felhasználni. Az üzlet része, hogy a baktérium meg is jelöli őket mondjuk egy csillaggal. Egy idő után a gyár leáll, és kiözönlenek a munkások. Ez a gyakorlatban egy vizes oldatot jelent ahol rengeteg különböző fehérje van, köztük azok is melyek, nekem kellenek. Ebből a komplex rendszerből kell kifognom azokat a fehérjéket, amelyeken a csillag jelölés van. Kutatásomban erre a tisztítási folyamatra igyekszem minél változatosabb és gazdaságosabb módszereket kifejleszteni és vizsgálni. Az előállított és megtisztított fehérjéket egy új feladat során alkalmazom, ami lehet aminosavak, különböző gyógyszer hatóanyagok vagy éppen biodízel előállítása.

Kis Dávid, PPKE, MSc: Hogyan beszélgetnek a rákos sejtek?

Munkám során a sejtek közötti kommunikációt vizsgálom. Arra vagyok kíváncsi, hogy a daganatos megbetegedéseket okozó rákos sejtek milyen különleges üzeneteket küldenek borítékba csomagolva egészséges sejteknek. A rossz információt tartalmazó, tehát káros üzenetek tartalma, címzésük és a címzett sejt reakciói is mind-mind érdekelnek. Célunk a szervezetre rossz hatással bíró csomagok kiszűrése és betegségek kialakulásában betöltött szerepük vizsgálata. A káros üzenetek sikeres megjelölése és kimutatása új korszakot nyithat a daganatos megbetegedések diagnosztikájában. Illetve kutatási témámba tartozik a jó hatással bíró „levelek” (amelyeket egészséges sejtek küldenek) jövőbeni gyógyszerként alkalmazhatóságuk felderítése is.

(Borítókép: Potyó Imre / SCIndikátor)