Az MI és a 3d nyomtatás lassan nyugdíjazza a festőzseniket

Egy most fejlesztett rendszer mély tanulási algoritmusokkal és 3d nyomtatóval reprodukálhatja a világ leghíresebb festményeit. Az MIT számítástudománnyal és mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriuma, a CSAIL rendszerét kimondottan erre a célra tervezték.

A RePaint 3d nyomtatással és mélytanulásra képes algoritmusokkal az eredetivel megegyező minőségben ismerheti fel és nyomtathatja újra a kedvenc műalkotásainkat. Ebben még az olyan feltételek sem befolyásolják, mint a különböző bevilágítások vagy a festmény elhelyezése.

A RePainttel akár a saját otthonunk dekorálására is készíthetünk híres műalkotásokat, de arra is használható lehet, hogy megvédjék az eredeti, múzeumokban kiállított műveket azáltal, hogy egy, az eredetivel teljesen megegyező reprodukciót mutatnak be a látogatóknak.

Ha olyan színekkel reprodukálnál egy híres festményt, ahogy azt a galériában láttad, az az otthonodban máshogy nézhet ki. A mi rendszerünk felismeri a különböző fényviszonyokat, így jóval hitelesebb színreprodukcióra képes, mint bármelyik korábbi, ehhez hasonló technológia

– mondta Changil Kim, a rendszert bemutató tanulmány egyik szerzője.

A RePaint teszteléséhez a kutatók több olyan olajfestményt állítottak elő, amit a projekthez szerződtetett művész készített. A kutatók szerint a RePaint négyszer pontosabb színhűséggel dolgozott, mint a csúcstechnológiás fizikai modellezőeszközök.

Mivel a nyomtatás folyamata meglehetősen időigényes, a RePaint ma még csak egy névjegykártyányi festményt tud elkészíteni. A kutatók azonban úgy látják, hogy a jövőben a fejlettebb 3d nyomtatók ennél hatékonyabban reprodukálhatnak nagyobb festményeket is.

A RePaintnek megvannak a hátulütői is. A modern 2d nyomtatók alapvetően négy színből (cián, magenta, fekete, sárga) keverik ki a különböző árnyalatokat. Emiatt az olyan feladatok, mint a kék ég vagy egy lila ruha reprodukciója nem lehet egészen élethű.

Az MIT kutatói azonban egy olyan módszert (color contoning) alkalmaztak, ami 10 különböző színt tud nagyon vékony rétegekben egymásra helyezni. Ezt kombinálták egy évszázados eljárással, a féltónusos képalkotással: ilyenkor parányi tintapöttyöket helyeznek az előző festékrétegre a folyamatos fedés helyett. A két különböző eljárást egyesítve jóval magasabb színhűség érhető el. A mélytanulásra képes algoritmust arra használták, hogy meghatározza, hogy az egyes színárnyalatok eléréséhez milyen arányban kell kombinálni a különböző alapszíneket.

Az eljárás még mindig nem tökéletes. Mike Foshey, a projekten dolgozó mérnök szerint gondjaik akadtak az olyan színek reprodukciójával, mint például a kobaltkék, mivel korlátozott színkészletből dolgoznak. A jövőben szeretnék kibővíteni az alapszíneket, illetve egy kimondottan festményspecifikus algoritmust fejleszteni. A bővítésektől azt remélik, hogy az olyan apró részleteken is javíthatnak, mint a matt vagy a fényes festék fényvisszaverő hatásai.

(Fortune)