Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Las Vegas, neonparadicsom

NAK 4395
2019.01.20. 22:05

A fejlett országokban a huszadik századi technológiai, társadalmi, gazdasági fejlődés egyik legerősebb utcaképformáló jellegzetessége volt a neonreklámok megjelenése és éjszakákat bevilágító tündöklése. Budapesten az I. és II. világháború között élték első virágkorukat, majd a hatvanas-hetvenes években szaporodtak el igazán a színes, gyakran animált fényreklámok, amik a szocialista társadalmi berendezkedésre, az államilag felülről vezérelt gazdaságra jellemzően nem annyira termékeket, márkákat, inkább szolgáltatásokat, boltokat, illetve nagyvállalatokat reklámoztak, valamint propagandacélokat szolgáltak.

Nyugaton ezzel szemben a kapitalizmus vegytiszta kisugárzását jelentették a neonreklámok, céljuk szinte mindig a közvetlen, tárgyias piaci kínálat megjelenítése, a lehető legkáprázatosabb, leglehengerlőbb, egyben legesztétikusabb módon. A neonkorszak leginkább az Egyesült Államok metropoliszaiban virágzott, az negyven-ötven-hatvan évvel ezelőtti New York például elképzelhetetlen lett volna a vibráló éjszakai fényei nélkül. De a neonvarázs esszenciája, a túladagolt vizuális pazarlás fővárosa Nevada állam legnépesebb városa, Las Vegas.

A sivatagból kinőtt, szállodáiról, kaszinóiról híres-hírhedt szórakoztatóipari központ szinte mindenki számára úgy ismert a filmekből, hírekből, mint ami egy kisváros éves áramfogyasztását felfalja egyetlen éjszaka alatt, hogy neonreklámjait, dekorációit etesse. A hotelek, motelek, éttermek, játéktermek portáljait díszítő mozgalmas fényfeliratok, animált figurák jó része ikonikussá vált, és a város jelképeinek számítanak még ma is.

A neonreklámok rajongójaként számomra valóságos paradicsomi élmény volt az idei Las Vegas-i konzumelektronikai show (azaz a 2019-es CES) mellett egy hosszú estét rászánni a város neonörökségére. A Las Vegas-i neonmúzeum (The Neon Museum) meglátogatása ebben kulcsfontosságú volt: a kilencvenes évek óta működő nonprofit intézmény az önkéntes felajánlásoknak hála egy sor értékes és szép neont mentett már meg, és közülük vagy tizenötöt restaurált és működtet most is.

A múzeum azonban nem csak megmutatja, hanem történeti kontextusba is helyezi a neonokat. Az udvarában kialakított szabadtéri kiállításon túravezetők elevenítik fel a város és a benne működő cégek történetét, összekötve a szerencsejátékok, a szervezett alvilág, a műszaki újítások, az építészet, a tipográfia és a grafikus dizájn történetét. Minden darabnak egyedi története van, többnyire ismertek a tervezőik, a gyártó cégek és a megrendelőik nevei is. (Érdekes például, hogy a neonreklámokat igazából csak bérelték a megrendelők, azok mindig a gyártók tulajdonában maradtak, akik a bérleti időszak lejártával leszerelték a már feleslegessé vált neoncégéreket, és helyükre újakat szereltek. A leszerelt példányok sivatagi telephelyeken, roncstelepeken végezték, a múzeum gyűjteményének egy részét ezekből sikerült megmenteni.)

A múzeum kurátorai azonban nemcsak a kerítésen belül tevékenykednek, civil összefogással gondját viselik a városban lévő, az elmúlt évtizedeket túlélt ikonikus neonoknak is. Ezeket ugyancsak restaurálták és állagukat folyamatosan megőrzik, hogy esténként továbbra is látványos ismertetőjegyei lehessenek a városnak, fontos és szép történelmi fénypontjai a folyamatosan változó, burjánzó Las Vegasnak. Az alábbi képek ízelítőt adnak a Las Vegas-i neonparadicsomból.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!