Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Ezért veszélyesek a Mátrai Erőműnél felbukkant gázok

HUSZ9157
2019.11.26. 18:52 Módosítva: 2019.11.30. 21:46
A katasztrófavédelem szerint nincs mitől tartani a Mátrai Erőműben történt gázszivárgás után. A közeli Bene-patak színváltozásáról még nem tudni, mi lehet, bár a helyieknek van egy elképzelése. Mit érdemes tudni ezekről a gázokról, és mennyire kell tartani tőlük?

Update: A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a foszfin szagtalan. Ezt javítottuk, mivel valójában igen kellemetlen szaga van.

Az elmúlt hetek egyik fontos hazai híre volt, hogy mérgező gázok lengik körül a Mátrai Erőművet, amikért vagy az erőmű, vagy a területén található búzafeldolgozó, a Viresol Kft. lehet a ludas (mindkettő többségi tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.). A Katasztrófavédelem reakciója a híresen mérgező gázokra nagyjából annyi volt, hogy büdös, büdös, de nem lesz senkinek semmi baja, tessék megnyugodni.

Az Átlátszó megszerezte az erőmű egy belső közleményét, amiben azt írták, hogy a szennyezés az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai vízből ered, ami a víztározóból az erőmű melletti pótvízmedencébe folyik. Onnan egy szivattyúházon keresztül átkerül a füstgáz-kéntelenítő berendezésébe. A bűzt a dolgozók először a pótvízmedencénél érzékelték, ahonnan aztán szétterjedt a gyár teljes területén.

Az erőmű saját mérőeszközei kén-hidrogént és nitrogén-monoxidot találtak az egészséges mértéknél jóval magasabb koncentrációban, míg a Katasztrófavédelem mobillaborja foszfor-hidrogént, azaz foszfint talált a levegőben. Ugyan valamelyikből több, valamelyikből kevesebb is elég hozzá, és nem mindegy, meddig szívja őket az ember, de mindhárom gáz belégzése súlyosan egészségkárosító, sőt, akár halálos lehet.

Na de mi fán terem a nitrogén-monoxid, mi bajunk lehet a kén-hidrogéntől, és mi köze a foszfinnak bármihez?

Nagy mennyiségben méreg, kicsiben orvosság

A nitrogén-monoxid – váratlan módon – egy nitrogén- és egy oxigénmolekula szerelemgyereke, és a természetben például villámcsapások hatására alakul ki, amikor a villám körüli forróságban a légkörben lévő nitrogén és oxigén egymásra találnak. Annak ellenére, hogy egy nagyon mérgező anyagról van szó, az emlősök testében neurotranszmitterként funkcionál, azaz közvetítő szerepe van a sejtek közötti kommunikációban.

Ezen kívül fontos szerepet játszik az emberi faj fennmaradásában is, mivel az erekcióhoz szükség van nitrogén-monoxidra. Ha a testben felmerül, hogy eljött az idő, nitrogén-monoxid szabadul fel az öv alatti területen, ami ellazítja a pénisz barlangos testében található simaizomsejteket, ami lehetővé teszi, hogy a vér szabadon áramolhasson a szivacsos szövetbe, ami a férfiasság felemelkedéséhez vezet. A vegyület hatásának erősítését célozza a Viagra is.

Ugyan a nitrogén-monoxid magas koncentrációban veszélyes, értágító hatása miatt néha kezelnek vele olyan újszülötteket, akiknek a tüdőereiben túl magas a vérnyomás (azaz pulmonális hipertenziójuk van). Túl magas koncentrációban viszont a tüdőben (oxigénnel reagálva) nitrogén-dioxid képződik belőle, ami súlyos tüdőirritációt okoz, akár végzetes módon. Valószínűleg az erőmű munkásainak tüdeje is emiatt égett, ezért számoltak be köhögésről. Napi 8 órát még lehet dolgozni olyan környezetben, ahol a levegőben 25 ppm (parts per million) koncentrációjú a nitrogén-monoxid, de a 100 ppm már azonnali életveszélyt jelent. Az erőmű biztonsági igazgatója elismerte, hogy egyes veszélyes gázokból – hogy pontosan melyikből, azt nem tudni – mértek ugyan 270 ppm-es értéket is, de állítása szerint csak olyan területeken, amiket akkorra már kiürítettek.

A vegyület a kén-hidrogénhez és a foszfinhoz hasonlóan kialakulhat nagy mennyiségű szerves anyag oxigénhiányos környezetben való (anaerob) bomlása során, de szénerőművek melléktermékeként is, és erősen környezetszennyező.

A csendes gyilkosok

A záptojásszagért, ami a beszámolók szerint az egész környéket belengi, a szerves anyag bomlásakor keletkező kén-hidrogén a felelős. Ez a gáz erősen gyúlékony és nagyon mérgező – olyannyira, hogy a brit hadsereg az első világháborúban vegyi fegyverként is bevetetteA jelenlétét könnyű észrevenni (elég büdös), de magas koncentrációban a testünk megadja magát, és az ember hamar elveszti a szaglását. Tehát amíg a legtöbben érzik a tojásszagot, addig még nagyjából biztonságban vannak. Ha hirtelen eltűnik a szag, akkor lehet elkezdeni igazán aggódni.

A kén-hidrogén a levegőben való koncentrációjától függően először a szemet támadja, amit a szaglás követ. 320 ppm felett már tüdőödéma alakulhat ki, ami halálos is lehet. Ha valaki mégis túléli, arra 800 ppm-nél vár a következő próbatétel, mivel az ilyen magas koncentráció öt perc után már az emberek felére halálos. 1000 ppm felett pedig már akár egy belégzés is elég az azonnali eszmélet- és életvesztéshez. Az emberek pénzére is veszélyes a kén-hidrogén, mivel a hatására az aprópénz elszíneződik.

Az erőműben mért harmadik gáz, a foszfin vagy foszfor-hidrogén szintén kellemetlen szagú, és a korábbi két tettestársához hasonlóan rendkívül veszélyes gáz, 50 ppm-nél már rendkívül veszélyes. A belélegzésének tünete lehet rosszullét, hányás, hasmenés, szomjúság, légzési nehézség, izomfájdalom, hidegrázás, és akár tüdőödéma is. Kis színes, hogy a Breaking Bad című sorozat első részében Walter White, a drogfőző kémiatanár foszfint használt, hogy megölje Krazy-8-et és Emilio Koyamát.

Jól látható, hogy a dolgozók és a helyiek által említett tünetek (fejfájás, szédülés, szem- és tüdőirritáció, aprópénz elszíneződése) egyeznek a három gáz lehetséges hatásaival.

Nem tudni, mitől szürkült el a folyó

Azon kívül, hogy romlott tojás bukéja lengi be a környéket, a helyieket egy másik meglepetés is várta: egyik napról a másikra szürke lett a víztározóból futó Bene-patak, mintha koszos, szappanos mosóvíz lenne. Egyszer már történt hasonló eset, amikor nyáron az összes hal kipusztult a patakból, amiért a Viresol Kft. volt a felelős, ami szintén a víztározóba engedi az elvileg tisztított szennyvizét és a felfogott csapadékot. Vasárnapra pedig megjelent egy műanyag vezeték is, ami a 24 beszámolója szerint az erőműből szúrós szagú folyadékot szállít egy út menti kútba, ahonnan a víz egy Detk felé csordogáló kis érbe ömlik, ahol a beömlésnél kékesszürkére festi a vizet.

Beszéltünk egy szennyvíz-feldolgozási szakértővel, aki szerint amíg nem tudjuk, mi van a patakban vagy mi folyik ki a vezetékből, addig legfeljebb a sötétben tapogatózhatunk. Valószínű, hogy az erőműből vagy a finomítóból jön a víz, de felelőtlenség lenne az adatok nélkül kijelentéseket tenni. Arra azonban a szakértő is rámutatott (ahogy a helyiek is), hogy az erőmű 50 éve zakatol, és még semmi hasonló nem történt, viszont amióta ott a finomító, ez már a második patakszennyezés. Mindenképp többet tudunk majd, ha a Katasztrófavédelem vagy a Greenpeace közzé teszi a mérései eredményét.

(Borítókép: A Mátrai Erőmű. Fotó: Huszti István / Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.