
Ausztráliát a bozóttüzekre találták ki

További Tech-Tudomány cikkek
-
Új funkció érkezhet az Instagramra, de sokaknál már kiverte a biztosítékot
- Vajon elveszi a munkáját az első itthon is kapható humanoid robot?
- Hamarosan fizetőssé válik a Reddit egy része
- Világhódításra indul a Meta, a Föld leghosszabb kábelét készülnek éppen megépíteni
- Közelebb van a bolygóközi utazás, mint gondolnánk
Index - Külföld - Összeállt Ausztráliában az 500 ezer hektáros gigatűzfészek, 220 ezer embert evakuálnak
Egyesült az eddigi három külön nagy tűzfészek.
Ausztráliában olyan erdők is a tűz martalékaivá lesznek nap mint nap, amelyek normális körülmények között csak ezer évente égnek le, mert szinte sosem száradnak ki annyira, hogy tüzet tudjanak fogni. Legalábbis eddig szinte sosem száradtak ki. Már pusztán ez is azt jelzi, hogy itt nem normális, rendszeresen ismétlődő jelenségről van szó. Ezt csak súlyosbítja az, hogy az idei tűzszezon jelentősen korábban kezdődött, és a tetőzése sem érkezett még el.
A közvetlen kiváltó ok nyilvánvalóan az aktuális időjárási helyzet, a már évek óta tartó aszály, illetve a forróság. Ez különösen a keleti, sűrű vegetációval borított területeken szokatlan. Ugyanakkor tágabb időléptékben az is nyilvánvaló, hogy Ausztrália klímája változik, mégpedig a globális éghajlatváltozásnál is nagyobb mértékben. Az elmúlt száz évben egy-másfél fokot emelkedett a hőmérséklet, a délkeleti, sűrűn lakott területeken pedig kis mértékben csökken a csapadék
- mondta el az Indexnek Kröel-Dulay György. De az intenzívebbé váló tüzekhez nem is szükséges az feltétlenül, hogy a csapadék sokéves átlaga csökkenjen. Ehhez elegendő az, ha az eloszlása szélsőségesen egyenetlenné válik. Hiába zúdul re rengeteg eső az egyik évben, ha ezt több aszályos év követi, az nagyban segíti a tüzeket.
A tüzet okozó eső
Sőt, valójában - kontraintuitív módon - az időszaki nagy esők kedveznek a tüzeknek. Amikor sok eső esik, hirtelen sokszorosára nő a növényi produkció. Gyorsan nagy mennyiségű növényi anyag keletkezik, ami aztán a szárazság idején gyorsan kiszárad, és gyújtósként funkcionál, még nagyobb tüzeket téve lehetővé. Bár egy eseményt értékelve sosem jelenthetjük ki, hogy az direktben a klímaváltozás következtében jött létre, a probléma mértékének, gyakoriságának időbeli változása alapján kijelenthető, hogy az ausztrál helyzet súlyosságához a klímaváltozás erősen hozzájárul.
Ausztrália belső sivatagos vidékére azért nem jellemzők a nagy kiterjedésű erdőtüzek, mert nincs olyan összefüggő növényzet, amely táplálni tudná a tüzet. Ott is rendszeresen gyulladnak fel bozótfoltok, például villámcsapás következtében, de – mivel nincs összefüggő növénytakaró -, ezek szinte azonnal ki is hunynak. Azok az ökoszisztémák a leghajlamosabbak kigyulladni, ahol markáns csapadékos és száraz évszakok váltják egymást: például Görögországban, Spanyolországban a mediterrán klíma miatt gyakoriak az ilyen tűzvészek.

Mi lesz az összegyűjtött 10 milliárd forintnyi adománnyal?
Az ausztrál bozóttüzekkel most küzdenek a helyiek, de az adakozók pénze lehet, hogy csak áprilisban ér oda. Humorista, meztelen képeket ígérő Insta-modell és rengeteg sztár is gyűjt.
A bozóttűzszkeptikusok - és az ausztrál kormány ezek közé tartozik, bírálják is szükséges pénzügyi és tárgyi források biztosításának lassúsága miatt -, rendszeresen azzal érvelnek, hogy erdőtüzek mindig is voltak Ausztráliában, és a természet mindig regenerálódott ezek után. Ugyanakkor a természet regenerálódási képességének is megvan a határa, és ezt nagyban befolyásolja a következő évek időjárása.
A társulások jelentősen különböznek egymástól helyreállási sebességükben, és éppen ezért aggasztó, hogy most a nagy méretű fák alkotta erdők is leégtek. A helyükön (legalábbis első körben) nem ugyanolyan erdők létesülnek néhány éven belül. Helyettük gyorsabban helyreálló füves puszták vagy bozótosok jelenhetnek meg.
A gyakoribb és nagyobb tüzek hatására komoly a veszélye annak, hogy teljesen átalakulnak egyes ausztrál ökoszisztémák. A különböző növényzettípusok más mértékben viselik el a tüzet, és azok, amelyek gyorsabban magukra találnak, gyakran még könnyebben égnek. Vagyis a növényzet helyreállása után még gyakoribbak lehetnek a bozóttüzek. Észak-Amerikából is vannak arra példák, hogy a átalakult növényzet negatív irányba módosította az erdőtüzek dinamikáját, egyre gyakoribb tüzeket okozva.
A tűz közvetlen veszélyein túl a növényzetben megkötött szén szén-dioxiddá alakulása csak tovább erősíti azt a klímaváltozást, amelyet közvetetten felelőssé tehetünk a tüzek szélsőségessé válásáért. Az ausztrál környezetvédelmi hivatal jelentése szerint eddig 400 millió tonna szén égett el, és került az atmoszférába szén-dioxidként.
Ez Ausztrália tavalyi 540 millió tonnás emberi eredetű kibocsátásának majdnem háromnegyede.
Természetesen az emberi tevékenység emissziója idén sem marad el. Nagyon valószínű, hogy a bozóttüzek hatására Ausztrália idei kibocsátása legalább a duplája lesz a 2019-esnek.

"Kiszámolták, hogy ha a boreális erdők (tajga) elégnének, az megfelelne 2-3 évnyi emberi eredetű széndioxid-kibocsátásnak. A klímaváltozási predikciókban sajnos az erdőtüzek kibocsátásával is egyre erősödő mértékben számolni kell, így a klímaváltozás egyes következményei önmagukat erősítik, például az üvegházhatás erősítése révén" - folytatja az ökológus.
Regeneráció, de máshogy
Ugyanakkor abban is bízhatunk, hogy a nagy tűzvész elvonultával, az ökoszisztéma regenerációjának idején a növényzet szénelnyelőként fog működni. A tűz után felszabaduló élőhely, illetve a megfogyatkozó vegetáció által kevésbé felhasznált források kedveznek a gyors növekedésnek. Így a növényi produkció - kedvező időjárás esetén - megemelkedhet, és elnyelheti a többletként felszabadult szén-dioxid egy részét. Ha azonban nem képes az eredetihez hasonló erdő felnőni, akkor az ökoszisztémában tartósan megkötött szén összességében csökkenni fog.
A bozóttüzeket az teszi az emberek számára különösen veszélyessé, hogy az ember ott szeret letelepedni, ahol a növényzeti és éghajlati viszonyok leginkább kedveznek a tüzeknek. Viszont az utóbbi évek tüzeinek keserű tapasztalatai arra kényszeríthetik az ausztrál lakosságot, hogy alapvetően változtassanak életformájukon. Csakhogy ezek a változások sokszor szöges ellentétben állnak azzal, amit legtöbben természetközeli (vagyis kívánatos) életstílusnak tartunk.

Az emberi települések, épületek megvédésének leghatékonyabb módja - legyen ez bármennyire is vérlázító első hallásra - a lokális erdőirtás. Az ausztrál fotók tanúsága szerint az a ház, amelynek tulajdonosa kiirtotta az erdőt 100 méteres sugárban, nem égett le, hiszen nem tudott a fákról átterjedni rá a tűz.
Hiába vonzódik az ember a fás területekhez (amelyek különösen a perzselő ausztrál nyárban nyújthatnak felüdülést), nehezen lehet majd elkerülni a települések környékén létesítendő fátlan - (sőt, adott esetben még az aljnövényzettől is megfosztott - pufferzónák létesítését. A települések várhatóan kompaktabbakká válnak majd, és az erdőben elszórt, védhetetlen tanyák eltűnhetnek.
Ez újabb példája annak, ahogy a tevékenységünk következtében átalakuló időjárás olyan védekező lépésekre kényszeríti az embert, amitől még rosszabb lesz az élete.
A klímaváltozás egyes régiókban kedvez az erdőtüzeknek, ugyanakkor a tűzveszélyesség a gazdálkodással is befolyásolható. Nagyon fontos például, hogy mennyi holt növényi anyag található az erdőben. Az elhalt fák, aljnövényzet a tűz legfontosabb üzemanyaga, így tűzveszélyes ökoszisztémákban felmerülhet ezek csökkentése.
És ennek, hangozzék bármily meglepően is, a leghatékonyabb módszere a tervezett tűzgyújtás. A szándékosan gyújtott tüzek Ausztráliában már az őslakosok kultúrájának is részét képezték, bár ők inkább a termőterület felszabadításának céljából égették a bozótot. A szakemberek a mostani tüzek tapasztalatait kielemezve sokat fognak tanulni abból, hogy mit és hogyan kellett volna leégetni, megelőző céllal.

Index - Külföld - Újabb tűzoltó halt meg az ausztrál tűzvészben
A férfi halálával 27-re emelkedett a szeptember óta tomboló bozóttüzek halálos áldozatainak száma. Az áldozatok közül négyen tűzoltók voltak.
Szándékos, kontrollált égetések eddig is folytak Ausztráliában és Kaliforniában is, hogy ezzel csökkentsék a későbbi kontrollálhatatlan tüzek esélyét. A klímaváltozás ugyanakkor ezt a gyakorlatot is nehezítheti. A tűzszezon kiterjedésével beszűkülnek azok az időablakok, amikor a tűzoltóság számára lehetséges a biztonságos tűzgyújtás.
Nem a koala a legnagyobb áldozat
Index - Külföld - Már legalább egymilliárd állat halt meg az ausztrál bozóttűzben
És ez csak a nagyobb állatok – emlősök, madarak, hüllők – száma.
A növényzet elpusztulásával-átalakulásával óhatatlan módon meg fog változni Ausztrália sok tekintetben egyedi állatvilága is. A híradásokban az ikonikus ausztrál állatok, legfőképpen a kissé esetlennek tűnő koalák szerepelnek, amelyek megégett példányait önkéntesek mentik, sokszor saját testi épségük kockáztatásával. Ugyanakkor a koalákat jelenleg nem fenyegeti a kihalás, sőt egészen elterjedtek Kelet-Ausztrália-szerte.
Van azonban rengeteg olyan kis testű erszényes, amelyek már a tűz előtt is a kihalás szélén egyensúlyoztak. Ezek az 50 millió éves izoláció hatására védtelenek voltak az európai gyarmatosítók által behurcolt ragadozókra, legfőképpen a házimacskára és a rókára. Így populációik egyébként is sérülékenyek és elszigeteltek;
közülük sok mára már ki is halt.
Könnyen előfordulhat, hogy egyetlen erdőállomány elpusztulása egy egész állatfaj kihalását okozza. Az ausztrál konzervációbiológusok sok esetben belátták, hogy a nyílt, erdőtüzektől és behurcolt fajoktól veszélyeztetett szárazföldön egyszerűen képtelenség megóvni néhány különösen megfogyatkozott fajt. Ezért többeket a ragadozóktól megtisztított, part menti szigetekre telepítettek át, ahol nagyobb esélyük van a túlélésre.

Kröel-Dulay György szerint nagyon fontos kérdés, hogy hogyan fog a katasztrófára reagálni az ausztrál kormány, amely eddig nem igazán volt partner a globális klímavédelmi erőfeszítésekben.
Most az a ritka helyzet állt elő, amikor egy gazdag, és a környezetszennyező emberi tevékenységek hasznát élvező ország került bajba a globális éghajlatváltozás miatt. Ausztáliában évtizedek óta nem volt recesszió, amely részben a bányászat és a nehézipar termelésének következménye. Most azonban közvetetten ezek miatt is alakult ki katasztrófahelyzet. Általában a védtelen, szegény országokat sújthatja leginkább a klímaváltozás – mint például a csendes-óceáni szigetek vagy afrikai és dél-ázsiai, földművelésből élő közösségek -, amelyek maguk nem sokban járultak hozzá a kialakulásához. Ebben az esetben nem ez a helyzet.
Borítókép: A pusztítás nyomai a tűzvész után a Kenguru-szigeten fekvő Flinders Chase Nemzeti Parkban 2020. január 7-én. MTI/EPA/AAP/David Mariuz

Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Tech-Tudomány
Önnek is bíróság előtt lenne a helye, ha titokban elolvasta párja levelezését
A féltékenység nem mentség – véli a szakértő.
február 16., 12:42
- Tech-Tudomány
Világhódításra indul a Meta, a Föld leghosszabb kábelét készülnek éppen megépíteni
Az egész bolygót körbeéri majd az új kábel.
tegnap, 06:37
- Tech-Tudomány
A stressz vezethet az Alzheimer-kórhoz?
Egy új elmélet egyesíti, amit eddig a betegségről tudunk.
február 17., 09:35
- Mindeközben
Bochkor Gábor ritkán látott, 18 éves lányával pózolt a vörös szőnyegen, ez aztán az apa-lánya pillanat
1 órája
- Mindeközben
Fejes Tamás szerint fontos az apai szigor, ezt az egy dolgot például soha nem engedné meg gyermekeinek
tegnap, 21:38
- Mindeközben
Bogdányi Titanilla úgy emelgeti a 10 kilós súlyzókat, mintha tollpihék lennének
tegnap, 20:21
- Címlapon
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai
A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.
33 perce
- Címlapon
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot
Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.
47 perce
- Tech-Tudomány
Közelebb van a bolygóközi utazás, mint gondolnánk
Plazmameghajtással egy hónap alatt elérhetik a Marsot.
február 17., 20:50
- Tech-Tudomány
Jól teljesít a Juice szonda magyar egysége
Az európai eszköz 2031-ben kezdi vizsgálni a Jupiter holdjait.
február 17., 12:58
- Tech-Tudomány
Megvennék az Intel chipgyártását
A szebb időket látott vállalat a hatvanas évek végén kezdte a félvezetőgyártást.
február 17., 09:37
- Tech-Tudomány
Új aranyláz kezdődhet egy felfedezés nyomán
Kulcsszerepe van a kénnek abban, hogy a nemesfém a felszín közelében megjelenik.
február 12., 06:09
- Tech-Tudomány
Hamarosan fizetőssé válik a Reddit egy része
Még 2025-ben érkezik az új funkció.
tegnap, 10:46
- Tech-Tudomány
Működik is, meg nem is a Meta gondolatírógépe
Speciális szoba és mozdulatlan fej kell hozzá.
február 12., 19:09
- Mindeközben
Torghelle Sándor vallomása: „Harmincszorosát kerestem kint, Angliában, mint itthon”
tegnap, 18:04
- Mindeközben
Rúzsa Magdi komoly döntést hozott meg gyerekeivel kapcsolatban: „Van, aki tiszta hülyének néz emiatt”
tegnap, 16:46
- Tech-Tudomány
Mesterséges intelligencia frissítheti a Chrome böngésző jelszavait
Szól, hogy ellopták a jelszót, és segít újat beállítani.
február 12., 20:45
- Tech-Tudomány
Ultranagy energiájú szellem járta be a Földközi-tengert
A ritka eseményt egy épülő olasz detektor érzékelői fogták.
február 14., 10:02
- Tech-Tudomány
Csaknem egy hónap után ismét le lehet tölteni a TikTokot az Egyesült Államokban
Lépett az Apple és a Google.
február 14., 12:31
- Tech-Tudomány
Újabb felfedezés történt a világegyetemben
A legnagyobb egy galaxiscsoportokból álló, 1,3 milliárd fényév hosszú felhő.
február 15., 20:38
- Tech-Tudomány
Új Beats fülhallgatót mutatott be az Apple
2019 óta vártunk az új Powerbeats Próra.
február 12., 09:49
- Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt
Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.
8 perce
- Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát
Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.
tegnap, 14:03
- Tech-Tudomány
Már a NASA is megerősítette, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe
Az űrügynökség szerint a becsapódás esélye tovább növekedhet.
február 13., 13:36