Senki nem tudja, el lehet-e kapni kétszer a koronavírust

– tette fel valószínűleg a kérdést egy rakás ember az elmúlt pár hónapban. A közvélekedés szerint egyszeri megbetegedés után immunitás alakul ki az emberben (ahogyan ez egy csomó más betegségnél működik, és amire épül egy sor védőoltás is).

Azonban a képet jelentősen árnyalja, hogy több országból érkeztek olyan hírek, hogy valaki másodszor is elkapta az új típusú koronavírust.

Ha lehetséges lenne az újrafertőzés, az a járvány kezelését, illetve a védőoltás kifejlesztését is jelentősen megnehezítené, egyelőre azonban még korai lenne megrémülni emiatt, könnyen lehet ugyanis, hogy az ilyen esetek hátterében a tesztelés hibái állnak. Az új típusú koronavírusról még mindig nem tudunk túl sokat, az esetleges immunitással kapcsolatban is a sötétben tapogatóznak a kutatók, más vírusos fertőzések alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a SARS-CoV-2 sem fertőzi meg ugyanazt az embert. Vagy legalábbis nem egy járvány alatt.

Baljós hírek

Az újrafertőzésről szóló első hírek már akkor napvilágot láttak, amikor a járvány még csak Kínában tombolt, de nem kellett sokat várni arra, hogy máshol is feltűnjenek hasonló esetek. Az állítólagos újrafertőződés Kínán kívül egy japán nőnél jelentkezett először február végén, pár nappal később pedig egy dél-koreai nőről derült ki, hogy másodjára is elkapta a koronavírust. Japánban aztán múlt vasárnap egy idős férfinél mutatták ki megint a fertőzést, akit február közepén a Diamond Princess fedélzetén diagnosztizáltak a vírussal.

Kínában ennél is rosszabbnak tűnt a helyzet: egy februári cikk alapján Kuangtung tartományban a gyógyultak 14 százaléka nem sokkal később ismét megfertőződött és hasonlóan aggasztó volt az is, hogy egy február végén megjelent tanulmány alapján négy fertőzött vuhani egészségügyi dolgozóban

Ezek alapján jogosan merülhet fel az, hogy az új koronavírus képes a szinte azonnali újrafertőzésre, esetleg a vírus a lépfenéhez (anthrax) hasonlóan két fázisban lezajló betegséget okoz, ahol az első fázis végén úgy tűnik, mintha meggyógyult volna a beteg, kisvártatva azonban elkezdődik a második, erősebb fázis. Pánikba esni egyelőre nem kell, számos kutatásnak kell még születnie a témában, hogy pontosabb képet kapjunk az újrafertőzésekről. A kutatóknak mindenképpen érdemes megvizsgálniuk azt, hogy

• az elvégzett tesztek pontosak voltak-e, 
• hogy valóban újrafertőzésről, nem pedig egy elhúzódó fertőzésről van-e szó,
• emellett pedig azt is figyelembe kell venni, hogy az immunitás nemcsak a vírustól függ, hanem attól is, hogy az adott ember immunrendszere mennyire erős.

Hiányos a tudás

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a szervezetünk pontosan hogyan reagál erre a koronavírusra, ezért ezen a téren csak más koronavírusok vizsgálatával tudunk spekulálni, ezekkel kapcsolatban pedig jelenleg elég szegényes a tudásunk. A SARS-járványig a koronavírusokat leginkább a nátha egyik előidézőjeként ismertük, és bár a szakértők tisztában voltak azzal, hogy ezek újra és újra megfertőzhetik az embert, az okozott betegség annyira enyhe lefolyású, hogy nem volt prioritás a kutatásuk.

Ebből a szempontból jó hír, hogy a SARS-CoV-2–höz jelenlegi ismereteink szerint a SARS-vírus – illetve bizonyos mértékig a MERS – állnak közel. Ezeket a súlyos megbetegedést okozó vírusokat sokkal jobban ismeri az orvostudomány, jelenlegi ismereteink szerint pedig egyáltalán nem jellemző rájuk az azonnali újrafertőzés. 

Egy 2007-es kutatás szerint a SARS esetében durván két évig maradnak meg a szervezetben a SARS-specifikus antitestek, a MERS esetében pedig egy másik tanulmány szerint egy év alatt múlik el az immunitás. Az új koronavírus esetében egyelőre senki sem tudja, hogy meddig tarthat ez az időszak.

A tudományos irodalomban vannak bizonyítékok olyan állatokat – azon belül is denevéreket – fertőző koronavírusokra, amelyek képesek a folyamatos fertőzésre, de az újrafertőződés ebben az esetben elég valószínűtlen.

– mondta Mark Harris, a Leeds-i Egyetem virológusa.

Biztosat nem tudunk, reménykedni lehet

A legtöbb szakértő jelenleg egyetért abban, hogy ha valaki átesik a betegségen, annak vélhetően lesz valamilyen mértékű immunitása a vírusra, biztosat azonban senki sem tud mondani. Az immunitással kapcsolatban fontos lehet, hogy a SARS-CoV-2–nek hány mutációja terjed. Jelenleg két törzsről tudunk, amik a kutatók szerint minimális mértékben térnek el egymástól, de nincs kizárva, hogy a jövőben a vírus olyan mértékben mutálódik, hogy az immunrendszerünk már nem fogja felismerni azt – hasonlóan a minden évben vissza-visszatérő influenzavírusokhoz.

A náthát okozó koronavírusok jelenlegi ismereteink alapján ennyire nem változnak gyorsan – még a 30 évvel ezelőtti minták sem térnek el markánsan a vírus mai formájától –, a szakértők szerint azonban valamilyen mértékű mutáció ezekben is végbemegy.

Ha az emberek újra megfertőződhetnek a vírussal, vagy az képes jelentősen megváltozni, az teljesen átírhatja a vele szembeni harc forgatókönyvét. Emiatt a bizonytalanság miatt van az is, hogy a kutatók kézzel-lábbal tiltakoztak a nyájimmunitással való kísérletezés ellen, és ezért nem tudjuk azt sem, hogy mi lesz egy esetleges vakcinával - főleg akkor, ha a COVID-19 is szezonális betegséggé válik a jövőben.

A válasz az, hogy egyelőre nem tudunk semmi biztosat az újrafertőződésről, mert jelen állás szerint még nincs kész az ellenanyag-tesztünk a fertőzésre. Más vírusos fertőzésekből kiindulva ugyanakkor elég valószínű, hogy ha valaki megfertőződött, az általában immúnis lesz, és nem kapja el megint. Ez alól persze mindig lesznek kivételek, de jelenleg ez egy reális elvárás.

– foglalta össze a dolgot Jon Cohen, a Brighton & Sussex Medical School fertőző betegségekre specializálódott professzora.

Frissítés

Hétfőn több tudományos portál is írt egy, abioRxiv felületen közzétett, egyelőre szakmai ellenőrzésre váró friss kínai kutatásról, melyben rézuszmajmokon végzett kísérletek alapján szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az újrafertőzés miatt nem feltétlenül kell aggódni. A tanulmány elkészítése során négy majmot fertőztek meg az új típusú koronavírussal – egyiküket hét nappal később elaltatták, a másik háromnál pedig megvárták a tünetek megszűnését.

A három majomból kettőt aztán 29 nappal a gyógyulásuk után ismét kitettek a SARS-CoV-2 vírus ugyanakkora dózisának, a harmadikat pedig folyamatos megfigyelésnek vetették alá. Öt nappal később a kutatók mintákat vettek az újrafertőzött majmoktól, 

Az egyik fertőzött majmot elaltatták, a szövetvizsgálatok során pedig kiderült, hogy a vírus nem terjedt, a tüdőszövetekben pedig nem volt megfigyelhető kóros elváltozás, vagy vírusantigén. Összességében a vírusnak újra kitett majmok szervezete nem volt eltérő a vizsgált, ám nem újrafertőzött majométól, ami erősen utal arra, hogy az immunrendszerünk védettséget alakít ki az első fertőzés után. Az állítólagos újrafertőzések mögött így vélhetően más okok állhatnak.

(Borítókép:  Egy a vírussal fertőzött beteget szállítanak kórházba a Dél-korai Szöulban 2020 március 8-án. - fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!