Tünde
11 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nem vagyok szakember, de...

Untitled-1
2020.04.01. 22:39

2020 van, közhely, hogy sokaknak a közösségi oldalak jelentik az első számú információforrást. Nem meglepő hát, hogy a koronavírus terjedésével együtt megjelentek a koronavírus-influenszerek is, vagyis azok a nem szakemberek, akik közegészségügyi kérdésekben foglalnak állást, mondanak véleményt, osztogatnak tanácsot, és ez rengeteg emberhez jut el.

Ez pedig amennyire hasznos tud lenni, sokszor legalább olyan veszélyes. Nem csak a hamis hírek, a rossz tanácsok, de a rémisztgetés vagy a helyzet elbagatellizálása is veszélyes ebben a helyzetben, és mindegyikre lehet példát látni a közösségi oldalakon. Szükség van az influenszerekre ebben a helyzetben, és szükség van arra, hogy minél több emberhez eljussanak a legfontosabb hírek, de nagyon óvatosan kell bánni az információforrásokkal.

Sem a pánikkeltés, sem a nyugtatás nem jó

A legfontosabb az elején azt tisztázni, hogy mindenkinek, aki a járvány kapcsán a közösségi médiában vagy bárhol posztol, felelőssége van abban, hogyan alakul a járványügyi helyzet. Sokan keresik és osztják meg az olyan bejegyzéseket, amiknek leginkább a megnyugtatás célja. Vagy éppen amik hajlamosak azt felhozni elsődleges érvként az aggodalom ellen, hogy ez a járvány csak az idősekre veszélyes, és sok embernél nem okoz súlyos tüneteket. Bár első körben jó ötletnek tűnik ez a megoldás, de a túlzott nyugtatás ugyanannyira veszélyes lehet mint a rémisztgetés.

Én magam is elgondolkodtam azon, hogy általában higgadt hozzászólásokkal próbálom elejét venni a pániknak, de eleinte meg sem fordult a fejemben, hogy lesznek olyanok, esetleg nem is kevesen, akik éppen hogy nem aggódnak eléggé. Attól még, hogy ez nem a pestis, nem a Fekete Halál, egyértelmű, hogy a ma élő generációk számára ez a járvány minden eddiginél súlyosabb, amivel találkozhattak, és mindent meg kell tennünk, hogy minél kevésbé terjedhessen a vírus, minél kisebb legyen a pusztítás

Minden adandó alkalommal el kell mondanunk, hogy minden egyéni döntés, felelős vagy felelőtlen viselkedés befolyásolni fogja, hányan betegszenek és halnak meg a járványban.

- mondta az Indexnek Müller Viktor, az ELTE Biológiai Intézetének tudományos munkatársa, aki kutatóként a HIV-fertőzéssel, darwini medicinával és az immunrendszer evolúciójával foglalkozik, és aki nem rég az Index élő adásának is a vendége volt. 

Az egész helyzet új, persze hogy vannak bizonytalanságok

El kell fogadni azt, hogy még nincsen meg minden kérdésre a válasz. A világ és a szakemberek folyamatosan, menet közben tanulnak. Még az ezzel foglalkozó kutatók, a tudományos élet szereplői, akik szilárd tudományos ismerettel rendelkeznek a témában, is beleütköznek interjúk során olyan kérdésekbe, amikre csak bizonytalan találgatással lehet reagálni.

Azt látom jobban, hogy a vírussal és a járványos terjedésével kapcsolatban milyen sok még a fontos, de nyitott kérdés, de nyilván ugyanennyi nyitott kérdés érinti a gazdasági hatásokat és a társadalom tűrőképességét. Ezért ha valaki mindenről határozott állításokat fogalmaz meg, az eleve gyanús.

A felhasználóknak érdemes szelektálni. A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatosan publikál nem csak járványügyi információkat, hanem a mindennapi élet számos területén alkalmazható és alkalmazandó útmutatókat is.

A mérvadó hírportálok és egyéb fő médiumok általában nagyon jó, megbízható adatokat és elemzéseket tesznek közzé. A megbízható információk itt is megjelennek, ami pedig csak Youtube -on vagy Facebook-posztokban fordul elő, és ellentmond ezeknek, azok jó eséllyel álhírek.

mondja Müller Viktor, aki közérthető információs forrásként javasolja az Egészségügyi Világszervezet, az európai Járványügyi Központ (ECDC) vagy a külföldi mérvadó médiumok olvasását azoknak, akik tudnak angolul, de azok is megnyugodhatnak, akik nem, ugyanis a lényeges információk a magyar médiába is gyorsan eljutnak.

Mindenki ezzel foglalkozik

Ha mindenhonnan a járványról hall az ember, az a szakemberek többsége szerint kimondottan jó, mert könnyebben átérzi mindenki, hogy a helyzet mennyire komoly, többen fogadják el és tartják be az intézkedéseket és tanácsokat, és ténylegesen megváltoztatják a viselkedésüket.

Az is kifejezetten hasznos, ha a néha nehezen érthető járványtani és tudományos eredmények közérthetően kommunikálva minél több emberhez jutnak el. Nagyon összetett, sokféle oldalról vizsgálható és vizsgálandó kérdésről van szó, amihez nem csak járványügyi szakértők, de társadalmi, gazdasági változásokat elemző szakemberek is hozzászólhatnak.

Vagy szakértők véleményét összegyúrják a könnyebb értelmezhetőség reményében, ahogy ezt tette Tomas Pueyo is, aki nem járványügyi szakember, nem is mondta soha, hogy értene a világjárványokhoz vagy a matematikai modellezéshez, mégis rengetegen megosztották az írását világszerte arról, hogy miért kell most cselekedni. (Mi is írtunk róla az Indexen). Az eredeti bejegyzést 37 millióan látták, és olyan emberek is megosztották, mint az amerikai elnökjelölt-jelölt Andrew Yang, a színész George Takei, Ev Williams, a Twitter társalapítója vagy éppen Margaret Atwood író. A tudományos életből is több nagy név méltatta az írást, pedig Pueyo azt mondta, ő első körben csak a barátai informálására kezdte el megosztani a híreket a koronavírusról. 

Pueyo mem tudós, nem kutató, hanem a Coure Hero alelnöke, ami egy olyan edukációs tartalommegosztó platform, ahol a diákok együtt dolgozhatnak egy beadandó dolgozaton vagy megoszthatják a jegyzeteiket. Valaki megkérdezte tőle, hogy lenne-e mód az eddig megosztott tartalmakat egybefonni, ebből lett a Medium cikk.

Amit én csináltam, az nem más, mint a szakértők véleményének összesítése

-mondta Pueyo, aki szerint minden következtetése nyers adatokból, és mások elemzéseiből származik. Bár amit ír, azt a tudományos szakma is elismerte, rájött, hogy a fordításokra is oda kell figyelnie. Több mint harminc nyelven jelent meg a cikk, és most Pueyo közösségi gyűjtésbe kezdett, hogy mindegyiket sikerüljön lektorálni, nehogy hibák legyenek bennük. Az szerinte is kifejezetten fontos, hogy minél gyorsabban jussanak el az információk az olvasókhoz, de az is lényeges, hogy az esetleges hibákat is hamar korrigálni lehessen.

"Nem tudom igaz-e, de elgondolkoztató, ezért megosztom"

De nem mindenki ennyire alapos. Ha valaki beüti a Twitteren a “nem vagyok járványügyi szakember / virológus / epidemiológus, de...” mondatrész angol megfelelőjét, ezrével özönlenek a találatok. Jól látszik, mennyi spekuláció terjed az új koronavírussal kapcsolatban, és hogy hirtelen mennyien lettek közegészségügyi szakértők. Hogy ez mennyi veszélyes tévhitet és álhírt szül, arról már mi is beszámoltunk, és azóta is naponta jönnek elő újabb,  sokak által megosztott, de a valóságot teljesen nélkülöző írások a közösségi oldalakon.

Vannak köztük üzleti hasznot remélő szereplők, akik "véletlenül" éppen azzal a dologgal kereskednek, amiről egy ismeretlen forrású szakvéleményre, vagy létező kutatások eredményeinek félremagyarázására támaszkodva azt állítják, hogy segítenek (lásd a C-vitamin esetét a járvány elleni harcban).

Mások így szeretnék növelni a követőik és az elérésük számát, ehhez azonnal reflektálnak az éppen aktuális közbeszéd fő témájára, ami jelenleg a koronavírus. Ezzel nincs is baj, ha megbízható, ellenőrzött, és alátámasztott, hiteles forrásokból tájékozódnak és azokat meg is osztják a bejegyzéseikben. Vagy éppen arra hívják fel a követőik figyelmét, hogy a hivatalos ajánlások mit tanácsolnak a jelenlegi helyzetre.

Vannak aztán azok a szereplők, akik hirtelen nagyobb népszerűséget remélnek, több követőt és több megosztást várnak, és ezért akár képesek gyökeresen új témára váltani, mint Tom Kawcyznski, akinek a podcastje nem olyan régen a fehér felsőbbrendűséget hirdette, most azonban átnyergelt vírusszakértőnek, és az Apple listáján az övé a második legnépszerűbb podcast az egészség és fitnesz témában. Vagy Yascha Mounk, aki eddig politikai megmondóember volt, de is áttért a koronavírus tematikára, és mindenhonnan összeollózott híreket oszt tovább a Twitter-oldalán. A valódi hírek mellett pedig van úgy, hogy becsúszik egy-két hamis is. Ilyenkor előfordul, hogy a megosztott hírt úgy kommentálja, hogy "nem tudja igaz-e, mindenesetre az ilyen elméletek visznek közelebb ahhoz, hogy meglegyen a megoldás". 

Ez az egyik legveszélyesebb taktika, mert akik ezt követik, hajlamosak arra, hogy pusztán segítő szándékból osszanak meg olyan valótlan híreket, mint hogy hidrogén-peroxidot kell inni, ha az embernek fáj a torka, hogy egy nagy levegő vételével ellenőrizhető ki koronavírusos, esetleg hogy a szauna megöli a vírust.

Ez a módszer a legalkalmasabb arra, hogy a veszélyes tanácsok mellett az összeesküvés-elméleteknek is táptalajt adjanak, vagyis ha valamit megoszt az ember, szánjon időt arra, hogy előtte több hiteles és hivatalos forrásból tájékozódik. Ha pedig bármilyen kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy hír igaz-e, akkor inkább ne ossza meg, még azzal a felütéssel sem, hogy nem tudja eldönteni, hihet-e annak, amit kiírt. 

Az információkhoz való hozzáférés szabadsága

Sokan az újonnan megjelenő népegészségügyi kérdésekben felszólalók közül azt mondják, hogy az elemzéseikre azért is szükség van, mert az átlagember nem fér hozzá a megfelelő információkhoz. Ez alatt még csak nem is az “amit a döntéshozók eltitkolnak” kezdetű bejegyzéseket kell érteni, hanem azt, hogy szakmai folyóiratokhoz, tudományos publikációkhoz nincs hozzáférése mindenkinek. Müller Viktor erről azt mondja, hogy a szabadon hozzáférhető médiumok között is bőven van olyan, amelyik hitelesen, gyorsan és érthetően tájékoztat. Sőt, az új vírussal és járvánnyal foglalkozó tudományos szakcikkek is túlnyomórészt azonnal és ingyenesen hozzáférhetők - erről a nagy kiadók a járvány elején villámgyorsan döntést hoztak.

Vincent Racaniello, Columbia egyetem professzora heti rendszerességgel készít podcastet a hét virológiai híreiből. Azt mondja, a tudományos életnek kell most lépnie, pontosan látszódik, hogy az embereket érdekli a téma, de nem akarják sok oldalas, nehezen érthető, és minden apró részletre kiterjedő tanulmányok tömegén átrágni magukat.

Az én podcastem is két órás, és nem hallgatja a kutya sem, mert túl hosszú

- jegyzi meg némi öniróniával, hogy miért is van szükség azokra, akik a kutatók eredményeit közérthetően juttatják el az emberekhez,

A széles körű beszélgetésnek tehát van értelme, de a széles körű nyilvánosság együtt jár azzal is, hogy az álhírek, a pontatlan, vagy akár szándékosan manipulatív hozzászólások is gyorsabban terjednek. Ilyenkor különösen fontos a tudomány hitele, aminek köszönhetően a tényleges szakértők szava mérvadó lehet a hírek közötti eligazodásban. Bízom benne, hogy ez a hitel megvan a hazai társadalomban, és látom azt, hogy a hazai kutatók között is óriási energiák mozdultak meg, rengetegen keresik, keressük a lehetőséget, hogy akár a járvány elleni tényleges munkából, akár a hiteles tájékoztatásból kivegyük a részünket

- foglalta össze Müller Viktor, hogy a magyar tudományos élet már elindult ezen az úton. 

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!