Ezek közül kerülhet ki az oltás, ami leszámol a járvánnyal

A koronavírus-világjárvány kordában tartására a fegyelmezett tesztelés és a közösségi érintkezés szigorú korlátozása tűnik jelenleg a legjobb receptnek, remélhetőleg sikerül így kezelhető üteműre lassítani, és szép lassan elfojtani a vírus terjedését. Hosszú távú megnyugvást azonban csak a védőoltás, illetve az annak segítségével kialakított nyájimmunitás nyújthat – ezzel csak az a gond, hogy az új koronavírus ellen még nem létezik védőoltás.

Legalábbis egyelőre, mert a tudósok világszerte több tucat kutatólaborban gőzerővel dolgoznak a vakcina kifejlesztésén, a munka gyakorlatilag abban a pillanatban elkezdődött, hogy Kínában azonosították az eddig ismeretlen vírust. A kutatók nemcsak a koronavírussal, hanem egymással is versenyt futnak, és a vakcinák minden korábbinál gyorsabb tempóban készülnek. A végleges, élesben és széles körben bevethető védőoltásig azonban jelen állás szerint még így is legalább egy-másfél évet kell várni.

A fejlesztések ugyanakkor ígéretesek, már több potenciális vakcinát elkezdtek embereken is tesztelni, és hamarosan még több jelölt ér a klinikai tesztek fázisába. Jelentős részükből soha nem lesz használható vakcina, de amelyikből igen, az hozzájárulhat majd ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra magunk mögött tudhassunk a mostani járványt okozó új koronavírus fenyegetését.

Kis vakcinaleltár

Olyan sokan dolgoznak valamilyen vakcinán, és az események olyan gyorsan haladnak, hogy lassan már követni is nehéz, mi történik oltásfronton. Ezért most összeszedtük az összes készülő vakcinajelöltet.

A tisztán látást nehezíti, hogy hivatalos, mindent magában foglaló adatbázis nem létezik a készülő vakcinákról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezet egy listát, amelynek a legfrissebb kiadása [pdf] április 4-i, de ez közel sem teljes. Ezen 63 vakcinát tartanak számon (bár maga a WHO 62-t ír, ne higgyen neki, megszámoltuk, 63 van rajta). Ennél létezik egy bővebb és frissebb lista: a Milken Intézet nevű amerikai nonprofit szervezet rendszeresen frissített összesítésben követi nyomon a koronavírus elleni vakcinák és gyógymódok fejlesztésének állását. Ennek a cikk írásakor legfrissebb, április 8-i kiadásában [pdf] 79 vakcina található (köztük a WHO által nyilvántartott 63-mal).

Ez olyan sok, hogy felsorolni is hosszú, úgyhogy először kiemeljük azt a 17-et, amelyek a legelőrébb járnak, mert már vagy elkezdték őket embereken tesztelni, vagy megvan, hogy mikor fogják. Aztán a típusuk szerint csoportosítva végignézzük a többi vakcinát is, hogy teljes képet kaphasson arról, a világ mely szegleteiben folyik a munka a koronavírus megállításáért, hol milyen módszerrel kísérleteznek, és melyik hogy áll.

De először röviden fussunk végig azon, milyen típusú vakcinák jöhetnek egyáltalán szóba, és milyen fázisokon kell átverekedniük magukat, hogy egyszer az orvosok kezében és a gyógyszertárak polcain köthessenek ki. (Ha mindez nem érdekli, görgessen le bátran a “Nézzük a vakcinákat! alcímű részhez.)

Oké, vakcina, na de milyen?

A vakcinák működésének a lényege, hogy ízelítőt adnak az immunrendszernek az adott kórokozóból, hogy ha élesben is találkozik vele, már felkészülten fogadja, és rögtön fel tudjon lépni ellene. Ez a cél azonban többféle módszerrel is elérhető. Itt most az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinajelöltek között előforduló típusokat vesszük végig.

A vakcina tartalmazhat

• élő, attenuált vírust: a vírusok még élnek, de annyira legyengítve kerülnek a vakcinába, hogy a szükséges immunválaszt még kiváltják, de komoly betegséget már nem okoznak (legalábbis egészséges immunrendszerűeknél);

• inaktivált vírust: a vakcinába elölt kórokozó kerül, így valamivel kevésbé hatékony, de a kockázata is kisebb, mint az élő vírusos vakcináké;

• a vírus egy alegységét: az oltásba nem a teljes vírust, csak egy immunreakció kiváltásáért felelős alegységét építik be, a koronavírus esetében jellemzően egy fehérjéjét;

• valamilyen virális vektort: a veszélyes vírus génjeit egy másik, önmagában ártalmatlan vírussal juttatják be a sejtekbe, hogy azok maguk termeljék ki az antigént (azaz a vírusnak azt az anyagát, amely a megfertőzött gazdatestben immunválaszt vált ki);

• vírusszerű részecskéket (VLP): olyan molekulák kerülnek a vakcinába, amelyek nagyon hasonlítanak a vírusra, csak nem fertőzőek, mert nincs bennük az ehhez szükséges genetikai örökítőanyag.

• DNS-t: nem magát az immunreakciót kiváltó antigént juttatják be, hanem egy olyan DNS-részletet, amely alapján maga a gazdatest szervezete állítja elő a vírus antigénjét, hogy aztán az immunrendszer antitesteket (azaz ellenanyagot) termeljen ellene;

• RNS-t: hasonló elven működik, mint a DNS alapú megoldás, csak nem maga az antigén fehérjét kódoló DNS, hanem az információközvetítő szerepet betöltő hírvivő RNS (mRNS) jut a gazdatest sejtjeibe, hogy ott elősegítse az antigén szintézisét, és ezzel az antitestek termelődését;

A DNS- és RNS-alapú vakcinák nagyon ígéretesek, de még új technológiának számítanak. Előnyük, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban gyárthatók, de emberi használatra eddig még nem engedélyeztek ilyen vakcinát (állati betegségek esetében néhányat már igen).

Az új koronavírus ellen készülő vakcinák így oszlanak meg típus szerint:

A tervezőasztaltól a patikáig

A vakcináknak hosszú és rögös utat kell megtenniük, mire a gyakorlatban is bevethetőek lesznek. A főbb állomások nagy vonalakban:

• A preklinikai fázisba tartozik minden, ami az emberi kísérletek előtt történik. Először is a vakcina megtervezése: tanulmányozzák a kórokozót, kiválasztják a módszert, amellyel felkészítik rá az immunrendszert, és kifejlesztik hozzá az oltóanyagot.
• Az új vakcina hatékonyságát és biztonságosságát először laborban és állatkísérletekben tesztelik.
• Ezután jönnek a klinikai tesztek, amelyek során embereken is kipróbálják a vakcinát. Ezeknek három fázisuk van. Az elsőben még csak kis, egészséges önkéntesekből álló tesztcsoportot vonnak be, hogy kipróbálják rajtuk, mit tud a vakcina, és milyen mellékhatásai lehetnek.
• A második klinikai fázisban még mindig kis létszámú csoportot, de már betegeket vonnak be, és mélyebben vizsgálják, hogyan működik náluk a vakcina, illetve hogyan érdemes azt adagolni.
• A klinikai tesztek harmadik fázisában már jóval több betegen tesztelik a vakcinát, hogy természetes körülmények között is megfigyelhessék a működését.
• Ha mindhárom klinikai fázis sikeresnek bizonyul, jöhet az engedélyezés, amely során a gyógyszerészeti hatóságok átnézik a kutatási és teszteredményeket, és eldöntik, hogy piacra engedik-e az adott készítményt. Ha zöld utat kap, indulhat a gyártás.
• A témánkat most kevésbé érinti, de a forgalomba hozatallal még nem zárulnak le a tesztek. Egy negyedik klinikai fázisban a használatba kerülése után is utánkövetik a vakcinát, hogy értékeljék a hosszú távú hatásosságát, és észleljék az esetleges ritka mellékhatásait.

Ez a folyamat hagyományosan akár egy évtizeden át is húzódhat. Most a helyzetre való tekintettel igyekeznek gyorsítani rajta, de ez elsősorban a bürokratikus akadályok elhárítását jelenti, nem a tesztelések elmaradását, mert meg kell találni a gyorsaság, illetve a biztonságosság és hatékonyság közötti kényes egyensúlyt. Ezzel együtt is van még hol spórolni az időn. Az egyik legígéretesebb koronavírus-vakcinát fejlesztő Moderna nevű biotechnológiai cég például egy az egyben kihagyta az állatkísérletek fázisát.

A sürgető körülmények mellett a gyors előrelépést az is segíti, hogy több labor már a SARS- és a MERS-járvány idején is elkezdett vakcinán dolgozni, így az akkori eredmények és módszerek most az új koronavírushoz is felmelegíthetők, akárcsak az elmúlt évek általános biotechnológiai vívmányai.

Nézzük a vakcinákat!

Először nézzük, mit tudunk azokról a vakcinákról, amelyeket már embereken is elkezdtek tesztelni. A WHO listája szerint kettő ilyen van, de valójában már három ért el a klinikai tesztekig: egy kínai, egy amerikai és egy amerikai-kínai közös fejlesztés. Ezek a vakcinák járnak most a legelőrébb, de hogy melyikből mikor lehet legkorábban bevethető védőoltás, azt most még senki nem tudja:

• A világ első új koronavírus elleni vakcinája, amely megkapta az engedélyt a klinikai tesztekre, az amerikai Moderna és az allergia és fertőző betegségek amerikai intézetének (NIAID) fejlesztése volt. Az első fázis március 3-án kezdődött, három amerikai helyszínen, 45 alannyal, és jövő júniusban fog lezárulni. A vakcina RNS alapú. Gyakori, hogy egy kísérleti vakcina olyan platformra épül, amelyre más kórokozók ellen fejlesztett vakcinákat is alapoznak. Ez az oltás olyan platformra alapul, amellyel a koronavírus mellett számos más kórokozó ellen is kísérleteznek. A fejlesztést a CEPI (Coalition for Epidemic Preparedness) nevű járványügyi koalíció is támogatja, amelyet több kormány és nonprofit szervezet, például Bill és Melinda Gates alapítványa finanszíroz.

• A kínai CanSino Biologics és a Pekingi Biotechnológiai Intézet fejlesztése virális vektort, azon belül is az adonovírusok egy típusát használja. Ez az oltás egy Ebola-vírus elleni vakcinával épül közös platformra. A klinikai tesztek első fázisa március 16-án indult a kínai Vuhanban, 108 fő részvételével, és decemberig fog tartani.

• Az amerikai Inovio Pharmaceuticals és a kínai Beijing Advaccine Biotechnology DNS alapú vakcinája közös platformra épül a Lassa-vírus, a Nipah-vírus, a HIV, az Ebola-vírusokat is magukban foglaló Filovírusok, a HPV, a Zika-vírus és a Hepatitis B ellen fejlesztett vakcinákkal. Április 3-án lépett az első fázisba, amely már idén novemberben véget ér. Két amerikai helyszínen, 40 alanyon tesztelik, az első eredményeket nyár végére várják. A támogatók között a CEPI, illetve Gates-ék alapítványa külön is megtalálható.

A három vakcinán túl, amelyeknél már el is indultak az embereken végzett tesztek, további 14 vakcináról tudjuk, hogy rövid időn belül szintén az első fázisba léphet. Nézzük ezeket is a klinikai tesztek várható elindulásának sorrendjében, röviden:

• Áprilisban indul a brit Oxfordi Egyetem virális vektor alapú vakcinájának klinikai tesztje, 510 alannyal. A vakcina közös platformra épül az inlfuenzavírus, a TBC kórokozója, a chikungunyavírus, a Zika-vírus, az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B és a pestis kórokozója elleni oltásokkal. Egyébként az Inovio vakcinájával egyszerre, április első napjaiban kezdték el állatokon is tesztelni Ausztráliában. A fejlesztést a CEPI és a brit kormány is támogatta. Az eredmények 2021 májusára várhatók.

• Április végén indul a német BioNTech, a kínai Fosun Pharma és az amerikai Pfizer közös RNS alapú vakcinájának tesztje.

• Júniusban kezdődik az amerikai Pittsburgh-i Egyetem vakcinájának tesztje. Ez az új koronavírus egy fehérje alegységére épül, és a platformján osztozik a MERS-koronavírus elleni oltással.

• Júniusban lép az első fázisba a német CureVac RNS alapú vakcinája. A platformja közös a veszettségvírus, a Lassa-vírus, a sárgaláz vírusa, a MERS-koronavírus, az influenzavírus A, a Zika-vírus, a Dengue-vírus és a Nipah-vírus elleni oltásokéval. Ez volt az a vakcina, amelyet német sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök megpróbált kivásárolni, hogy csak az Egyesült Államoké legyen. A fejlesztést a CEPI és az Európai Bizottság is támogatja.

• Szintén júniusban kezdődhet a brit Cambridge-i Egyetem, illetve az egyetem által alapított DIOSynVax által fejlesztett vakcina klinikai tesztje. Az oltás fehérje alegységre épül, az influenzavírus és az Ebola-vírus elleni vakcinákkal közös platformra.

• Valamikor a nyáron tervezik elindítani a kanadai IMV vezetésével több helyi egyetemi és állami kutatóközpont közös munkájával készülő vakcinát. A fehérje alegységre épülő vakcina többek között a malária és a lépfene kórokozói elleni oltással osztozik egy platformon.

• Szeptemberben indulnak annak a vakcinának a tesztjei, amelyet az amerikai Johnson & Johnson gyógyszerészeti cége, a Janssen, illetve a Harvard Egyetem kórháza, a Beth Israel Deaconess Medical Center fejlesztett. A virális vektor alapú vakcina platformája az Ebola-vírus, a HIV és a légzőszervi óriássejtes vírus (RSV) elleni oltás is épül. A fejlesztést a BARDA nevű amerikai kormányzati kutatás-fejlesztési ügynökség támogatja.

• Szintén szeptemberre várható a dél-koreai SK Bioscience vakcinájának klinikai tesztje, de erről a szerről még nem sokat tudni.

• Valamikor az ősszel indulnak az amerikai Wisconsin-Madisoni Egyetem, a szintén amerikai FluGen, illetve az indiai Bharat Biotech vakcinájának tesztjei. Az oltás az influenzavírus egy változatát használja vektorként, és a megoldás az influenza elleni vakcinára épül.

• Év végéig várható az amerikai VBI Vaccines és a kanadai kormány kutatási tanácsa által fejlesztett vakcina első fázisba lépése. Ez az oltás fehérje alegységekre épül, és az új koronavírus mellett a tervek szerint a SARS- és a MERS-koronavírus ellen is védeni fog.

• Az év utolsó negyedévére tervezi a klinikai teszteket az ISR Immune System Regulation nevű svéd cég, amely a stockholmi Karolinska Kórházban működik. A vakcina részletei egyelőre nem ismertek.

• Valamikor idén kezdené a teszteket a brit Cobra Biologics és a stockholmi Karolinska Intézet is. A DNS alapú vakcinájuk fejlesztését az Európai Bizottság is támogatja.

• Jövő év elején várható a belga eTheRNA Immunotherapies, az amerikai EpiVax, az amerikai-kanadai Nexelis, a japán REPROCELL és az Antwerpeni Egyetem RNS alapú vakcinájának tesztje.

• Jövő márciusban tervezik a francia Sanofi Pasteur fehérje alegységre épülő, az influenzavírus és a SARS-koronavírus elleni vakcinákkal közös platformú védőoltásának klinikai tesztjét.

Végül vakcinatípusra bontva felsoroljuk az összes jelenleg készülő oltást. A fejlesztőiknél az országot is feltüntettük, hogy kirajzolódjon, hol milyen oltáson dolgoznak. Ebből látható például az is, hogy milyen sok a nemzetközi együttműködés a járvány elleni harcban, és a politikai-retorikai csörték ellenére például több amerikai-kínai közös projekt is folyik. Térképen is megmutatjuk, hogy melyik ország cégei és kutatóközpontjai hány projektben vesznek részt:

És akkor végül jöjjön maga a lista. A teljesség kedvéért a fentebb már részletezett fejlesztéseket is besoroltuk, ezeket a listában félkövérrel kiemeltük:

• Codagenix (amerikai), Serum Institute of India (indiai)
• DZIF (német)

• Sinovac, Beijing Institute of Biological Products, Wuhan Institute of Biological Product (kínaiak)
• Oszaka Egyetem, BIKEN, NIBIOHN (japánok)

• Pittsburgh-i Egyetem, DIOSynVax (amerikaiak)
• Sanofi Pasteur (francia)
• IMV és társai (kanadaiak)
• VBI Vaccines (amerikai), Nemzeti Kutatási Tanács (kanadai)
• PREVENT-nCoV konzorcium (dán-német-holland)
• ExpreS2ion (dán)
• WRAIR, USAMRIID (amerikai katonai kutatóközpontok)
• Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (japán)
• Oszaka Egyetem, BIKEN, Biomedikai Innovációk Nemzeti Intézete (japánok)
• Clover Biopharmaceuticals (kínai), GSK (brit), Dynavax (amerikai)
• Vaxil Bio (kanadai)
• Biological E (indiai)
• AJ Vaccines (dán)
• Vaxine Pty, Flinders Egyetem (ausztrálok)
• Generex (kanadai), EpiVax (amerikai)
• EpiVax, Georgiai Egyetem (amerikaiak)
• Innovax, Hsziamen Egyetem (kínaiak), GSK (brit)
• Novavax, Emergent BioSolutions (amerikaiak)
• Heat Biologics, Miami Egyetem (amerikaiak)
• Queenslandi Egyetem (ausztrál), GSK (brit), Dynavax (amerikai)
• Baylor College of Medicine (amerikai)
• iBio (amerikai), CC-Pharming (kínai)
• Vakcinák és Szérumok Szentpétervári Tudományos Kutatóintézete (orosz)
• VIDO-InterVac, Saskatchewani Egyetem (kanadaiak)
• Flow Pharma (amerikai)
• OncoGen (román)

• CanSino Biologics, Pekingi Biotechnológiai Intézet (kínaiak)
• Oxfordi Egyetem (brit)
• Wisconsin-Madisoni Egyetem, FluGen (amerikaiak), Bharat Biotech (indiai)
• Janssen Pharmaceutical, Beth Israel Deaconess Medical Center (amerikaiak)
• Hongkongi Egyetem (hongkongi)
• GeoVax (amerikai), BravoVax (kínai)
• DZIF (német)
• Altimmune (amerikai)
• Greffex (amerikai)
• Vaxart, Emergent BioSolutions (amerikaiak)
• Zydus Cadila (india)
• Pasteur Intézet (francia), Themis Bioscience (osztrák), Pittsburgh-i Egyetem (amerikai)
• Tonix Pharma, Southern Research (amerikaiak)
• IAVI (globális szervezet az AIDS-vakcina fejlesztéséért)/ Batavia (holland)

• Medicago (kanadai)
• Imophoron, Bristl Egyetem (britek)

• Inovio Pharmaceuticals (amerikai), Beijing Advaccine Biotechnology (kínai)
• Cobra Biologics (brit), Karolinska Intézet (svéd)
• Takis, Evvivax (olaszok), Applied DNA Sciences (amerikai)
• Oszaka Egyetem, AnGes, Takara Bio (japánok)
• Zydus Cadila (indiai)

• Moderna, NIAID (amerikaiak)
• BioNTech (német), Fosun Pharma (kínai), Pfizer (amerikai)
• CureVac (német)
• eTheRNA Immunotherapies, Antwerpeni Egyetem (belgák), EpiVax (amerikai), Nexelis (kanadai), REPROCELL (japán)
• Fudan Egyetem, Sanghaj Csiao-tung Egyetem, RNACure Biopharma (kínaiak) – ők ugyanebben a felállásban kétféle vakcinán is dolgoznak
• Tokiói Egyetem, Daiichi-Sankyo (japánok)
• Kínai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ, Tung-csi Egyetem, Stermirna Therapeutics (kínaiak)
• Arcturus Therapeutics, Duke-NUS (amerikaiak)
• Imperial College London (brit)
• BIOCAD (orosz)
• Sanofi Pasteur (francia), Translate Bio (amerikai)
• GeneOne Life Science (dél-koreai), Houston Methodist (amerikai)

• ISR Immune System Regulation (svéd)
• SK Bioscience (dél-koreai)
• SmartPharm Therapeutics, Sorrento Therapeutics (amerikaiak)
• HaloVax, VIC-MGH (amerikaik)
• ImmunoPrecise (kanadai)
• MIGAL Galilee Kutatóintézet (izrael)
• Doherty Intézet (ausztrál)
• Tulane Egyetem (amerikai)
• Vir Biotechnology (amerikai), GSK (brit)
• Bostoni Gyermekkórház (amerikai)
• ReiThera (olasz)
• BioNet Asia (thaiföldi)
• Kentucky BioProcessing (amerikai)

(Borítókép: Egy amerikai férfi az új koronavírus ellen készített első fokozatban klinikai kísérleti stádiumban lévő oltóanyagot kap egy gyógyszerésztől a seatlle-i Kaiser Permanente Washington Egészségügyi Kutatóintézetben 2020. március 16-án. Fotó: MTI/AP/Ted S. Warren)