Mi lesz, ha Trump tényleg nem ad pénzt a WHO-nak?
Néhány napja Donald Trump bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok megszüntet minden kapcsolatot az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az oda szánt pénzt más közegészségügyi világszervezetekhez irányítják át. Trump a döntését azzal indokolta, hogy szerinte Kína nyomást gyakorolt a WHO-ra, átvette felette a teljes kontrollt, hogy félrevezesse a világot a koronavírussal kapcsolatban. Javasoltak reformokat a szervezeten belül, de ezeket elutasították.
A hír hallatán Bill Gates, aki az alapítványán keresztül a WHO egyik legnagyobb támogatója, azt mondta: az elnök kijelentése pont annyira veszélyes, mint amilyennek hangzik.
De tulajdonképpen mit is csinál a WHO, és ki finanszírozza?
A WHO a globális egészségügy legnagyobb nemzetközi szervezete
Az 1948. április 7-én alakult szervezet az ENSZ része, de önálló költségvetéssel és vezetéssel rendelkezik. Fő feladatai közé a globális közegészségügy iránymutatása tartozik, aminek érdekében a mindenkori kormányokkal működik együtt egészségügyi programok tervezésében. Egészségügyi szabványok, információk és technológia kifejlesztése és átadása mellett segélynyújtási, kutató- és irányító tevékenységet végez, különösen a fertőző betegségek, járványok megelőzése és gyógyítása terén.
- Mi az a WHO?
- Mi a baj vele?
- Kik a legnagyobb befizetői?
- Mennyi pénztől esnek el, ha az Egyesült Államok nem támogatja?
- Kiléphet-e egyáltalán az Egészségügyi Világszervezetből csak úgy egy tagállam?
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.
Támogass te is!A WHO túl sokáig falazott Kínának
Trump már április közepén elkezdte támadni a WHO-t, és az amerikaiak már akkor elkezdték előkészíteni kormányzati szinten, hogy más szervezetekhez irányítsák a pénzt. Az elnök erősen kritizálta, hogy a WHO nem megfelelően reagált a járványra, nem küldtek azonnal egészségügyi szakembereket Kínába, és valós adatok helyett elfogadták a kínai propaganda által bemondott számokat. Trump szinte mindennap elővette beszédeiben a WHO-t, és elmondta, mekkora szerepe és felelőssége van a szervezetnek a világjárvány kialakulásában.
A kínai adatokat sokan megkérdőjelezték a megbetegedések első időszakában, később kiderült, hogy nem is alaptalanul, az első megbetegedéseket valóban megpróbálták eltitkolni a kínaiak. A WHO ugyanakkor sosem kételkedett a kínai információk hitelességében, pedig a pontos adatok kulcsfontosságúak lettek volna ahhoz, hogy más országokban a hatóságok fel tudjanak készülni a járványra. Januárban még az volt a hivatalos álláspontjuk, hogy nincs szükség az utazások korlátozására. Még január közepén is elfogadták azt az állítást, hogy nem bizonyítható, hogy emberről emberre terjed a vírus, és csak márciusban jelentették be a világjárványt, amikor sokak szerint már késő volt.
Trumpnál az is kiverte a biztosítékot, hogy a WHO többször méltatta a kínai állam intézkedéseit a világjárvány megfékezése érdekében, például a szigorú kijárási tilalmat. Az ő retorikája pont arról szólt, hogy a kínaiak tehetnek a leginkább arról hogy az Egyesült Államokban ennyire eldurvult a járvány. Igaz, január végén még Trump is elismerően nyilatkozott a kínai járványügyi intézkedésekről.
China has been working very hard to contain the Coronavirus. The United States greatly appreciates their efforts and transparency. It will all work out well. In particular, on behalf of the American People, I want to thank President Xi!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 24, 2020
Az USA volt a legnagyobb befizető
A WHO költségvetését a tagállamok befizetései mellett különböző adományok biztosítják. A 194 tagállam nem egységes tagdíjat fizet, hanem a népességük és az anyagi helyzetük alapján osztoznak a költségeken.
A 2018–19-es pénzügyi évben a legnagyobb befizető az Amerikai Egyesült Államok volt, ami 651,2 millió dollárt adott a szervezetnek. A második a Bill és Melinda Gates Alapítvány volt 520 millió dollárral, a harmadik a GAVI vakcinafejlesztő szövetség 351 millió dollárral (részben szintén Gates pénzéből, aki másfél milliárd dollárral támogatta eddig a szervezetet). Az öt legnagyobb befizető között van még az Egyesült Királyság és Németország, miközben Kína még a top 10 szponzor között sem szerepel: a nyilvános adatok szerint 86 millió dollárral szállt be a tavalyi pénzügyi évben a költségvetésbe.
Most tehát kiesik a legnagyobb befizető, amely a működéshez szükséges erőforrás 15,8 százalékát biztosította.
Nem a WHO vezetőinek lesz most rossz
Bár a pénzmegvonást büntetésnek és figyelemfelhívásnak szánja az Egyesült Államok, a szakértők szerint nem a vezetőség szenved majd attól, hogy kiesett a költségvetés 15 százaléka. A pénzmegvonás miatt súlyos károkat szenved a gyermekbénulás, a tbc, a HIV vagy az antimikrobiális rezisztens baktériumok elleni globális harc, de egy jövőbeli járvány vagy a koronavírus második hullámának visszaszorítására tett erőfeszítéseket is alááshatja. Kevesebb juthat az oltások fejlesztésére és összességében a globális egészségügyi helyzet javítására – eddig ugyanis a WHO javarészt ezekre fordította a befizetett összeget.
A WHO szakemberei szerint eddig más országok vádolták őket azzal, hogy túlságosan elfogultak az Egyesült Államok irányába, mert ők a legnagyobb befizetők. Az ebolajárványok körüli, joggal kritizált bürokratikus időhúzások miatt 2014-ben egy sor reformot hajtottak végre a szervezeten belül, ahol az Egyesült Államok szakemberei kerültek többségbe a tanácsadó bizottságban és a felső vezetésben is.
A fő kérdés most az, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül donald trump egyáltalán kiléptetheti-e az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből.
Több nemzetközi jogász szerint nem vagy legalábbis nem olyan egyszerűen működik az egész, mintha valaki lemondaná a tévé-előfizetését.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO elnöke elmondta, hogy sajnálják az Egyesült Államok döntését, és igyekeznek a többi tagállam segítségével pótolni a kieső összeget, hogy a WHO továbbra is azon dolgozhasson, hogy a világ legesendőbb embereinek egészségét óvja. Az időzítést mindenképpen rossznak tartja, hiszen a járványt még nem győzték le. Bár az Egyesült Államok bízik abban, hogy nagyon hamar hatékony védőoltásuk lehet, nem szabad elfelejteni, hogy a járvány alatt az ellátási lánc korlátozott, a globális gazdaság kárt szenved, és a nemzetközi utazás is veszélyes marad, ezért most minden erőforrást arra kellene fordítani, hogy minél hamarabb teljesen felszámolják a vírust.
Dr. Thomas Frieden, az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) korábbi vezetője pedig arról beszélt, hogy annak idején ez a szervezet segített megalapítani az Egészségügyi Világszervezetet, és nem tartja jó döntésnek, hogy most hátat fordít neki egy akkora ország, mint az Amerikai Egyesült Államok, mert ezzel kevésbé biztonságos hely lesz a világ. A járványügyi szakemberek szerint nem lehet sikeresen megfékezni egy világjárványt összefogás és közös fellépés nélkül, a szövetség felbontásával csak növekszik a veszélyhelyzet, és nem a megoldás felé halad a világ.
(Borítókép: Donald Trump sajtótájékoztatója, amikor bejelentette, hogy abbahagyja az Egyesült Államok a WHO támogatását 2020. április 14-én. Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary)