Így tért vissza a NASA a SpaceX hátán az űrállomásra
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Nem jól tudtuk, mennyi szén-dioxidot nyelnek el a tengerek - Még a babáknál is gyorsabban tanulnak szavakat a macskák
- A műanyagoknál is pusztítóbbak lehetnek az őket váltó bioanyagok
- Az ízlelőbimbó nem minden: kiderült, hogy valójában mitől érzünk finomnak egy ételt
- Először szült utódokat klónozott állat
Az elmúlt héten végigkövettük az űrtörténelmi eseményt, aminek köszönhetően az amerikai űrkutatási hivatal kilenc év után ismét elmondhatja magáról, hogy képes amerikai földről, amerikai űrhajóval, amerikai űrhajósokat küldeni az űrbe. A NASA és a SpaceX közös tesztrepülése, a Demo-2 első körben szerdára volt kitűzve, de akkor a kedvezőtlen időjárás miatt végül elhalasztották a Falcon-9 rakéta startját.
Szombaton ismét megpróbálkoztak a Crew Dragon űrhajó első emberes tesztjével, és akkor már megkönyörült rajtuk – és az élő internetes adást követő rekordszámú, több mint tízmillió nézőn – a szeszélyes flordiai időjárás. Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor sikeresen elstartolt a SpaceX Falcon-9 rakétája, amivel a legfontosabb mérföldkövéhez érkezett a NASA kereskedelmi partnerségen alapuló programja: útra kelt a Nemzetközi Űrállomás felé két veterán amerikai asztronauta: Bob Behnken és Doug Hurley.
A Demo-2 küldetés oroszlánrészén vasárnap lett túl a SpaceX és a NASA: a Crew Dragon gond nélkül dokkolt az ISS-hez, és a nap végén a két űrhajós csatlakozhatott az űrállomáson dolgozó orosz és amerikai űrhajósokhoz. Az alábbiakban látható nagyképes válogatással összefoglaljuk a küldetés legfontosabb mozzanatait, összeszedve néhány kevésbé ismert, de remek fotót az utóbbi időszakból.
A Crew Dragon első, még személyzet nélküli tesztjére 2019. március 2-án került sor. A Demo-1 küldetés során a SpaceX űrhajója sikeresen Föld körüli pályára állt, majd március 3-án automatikusan kapocsolódott is a Nemzetközi Űrállomáshoz. A visszatérés is simán ment, egyedül az ejtőernyők egyikével adódott némi gond, amit ki kellett küszöbölni. Aztán 2019. április 20-án egy földi teszt előkészületei során a Demo-1 űrhajója váratlanul fölrobbant, ami egy évvel vetette vissza a kereskedelmi űrporgram első emberes repülését. Az incidens kivizsgálása föltárta, hogy egy előzetes teszt során erősen oxidatív dinitrogén-tetroxid (NTO) jutott egy héliumvezetékbe, az NTO a hajtóműteszt előtti pillanatokban tönkrett egy szelepet, ezzel előidézve az űrhajót megsemmisítő robbanást. (Fotó:
Anne McClain / NASA)
2016-ban így nézett ki a SpaceX hawthorne-i (Kalifornia) gyárában az egyik épülő Crew Dragon űrhajó belseje, az orrkúp felé tekintve. A fotó remekül szemlélteti, hogy milyen gyönyörűen bonyolult geometriájú az űrhajó falának merevítő struktúrája. (Fotó:
SpaceX)
Doug Hurley és Bob Behnken a Crew Dragon űrhajó érintőképernyős kezelőfelületein gyakorolnak, 2018. augusztus 30-án. Az űrhajó rendszereit saját fejlesztésű robosztus szoftverek irányítják, természetesen az operációs rendszer is külön az űrhajó céljaihoz lett írva, a fotón pedig jól látható, hogy vastag űrhajóskesztyűben is lehet érintéssel vezérelni. (Fotó:
SpaceX)
2019. szeptember 18. A Kennedy Űrközpont 39A startállásán fölépített rakéta-kiszolgáló torony vészhelyzeti mentőrendszereinek működését teszteli két űrhajós, Shannon Walker (elöl) és Bob Behnken, akik épp egy mennyezeti tűzoltószelep vízernyője alatt futnak át. Bob Behnken a Demo-2 tesztküldetés pilótája, míg Shannon Walker az első menetrend szerinti Crew Dragonnal utazik majd várhatóan augusztus végén a Nemzetközi Űrállomásra (ez lesz az USCV-1 küldetés, avagy U.S. Crew Vehicle-1, avagy SpaceX Crew-1 vagy simán Crew-1). (Fotó:
SpaceX)
Ez a fotó még a tavaly márciusi Demo-1 küldetés előtti napon készült, és Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója és vezető tervezője (balra), valamint Jim Bridenstine, a NASA igazgatója (jobbra, öltönyben) beszélgetnek négy űrhajós – Victor Glover, Doug Hurley, Bob Behnken és Mike Hopkins (mind a négyen kék kezeslábasban, balról jobbra) – társaságában a 39A startállás gyaloghídján, ami a Dragon űrhajóhoz vezet. Hurley és Behnken a Demo-2, míg Glover és Hopkins a fentebb említett USCV-1 űrhajósai. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
2020. február 15. Az első emberes űrrepülésre készül a Crew Dragon űrhajó. A szerkezetet többek között kíméletlen akusztikai tesztek sorozatának is alávetették, amivel a rakétastart során föllépő, emberi fülnek elviselhetetlen hanghatásoknak való ellenálló-képességét vizsgálták. (Fotó:
SpaceX)
2020. május 21. Függőleges pozícióba állították a Falcon-9 rakétát. Csúcsán a Crew Dragon űrhajó készen áll a Demo-2 emberes tesztrepülésre. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
2020. május 24. reggele. A Demo-2 startját május 27-ére tűzték ki, aznap végül az időjárás meglehetősen kedvezőtlen volt, így május 30-ra, szombatra kellett halasztani a föllövést. (Fotó:
SpaceX)
Karen L. Nyberg NASA űrhajós felvétele kisfiáról, ahogy a 39A startállást nézi, ahonnan édesapja, Doug Hurley fog hamarosan az űrbe indulni. Hurley felesége és fiuk május 24-én érkeztek meg a Kennedy Űrközpontba, hogy ott lehessenek a történelmi startnál. (Fotó:
Karen L. Nyberg / Twitter/@AstroKarenN)
Ez a május 27-én készült fotó a startállásról első ránézésre talán nem valamin izgalmas, aztán meglátjuk rajta Bob Behnken űrhajós aprócska alakját, amint a Crew Dragon űrhajót nézi, és a kép rögtön az űrhajósokról valaha készült legjobb fotók közé emelkedik. (Fotó:
Joel Kowsky / NASA)
Május 29-ről 30-ra virradó éjjel viharfelhők kezdtek gyülekezni a Kennedy Űrközpont térségében, és szinte egész szombaton úgy nézett ki az időjárás, hogy ismét halasztani kell a startot. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Május 30-án, magyar idő szerint 13:43-kor az űrhajósok már beöltözve várták, hogy elindulhassanak a startálás felé. A fotó a Neil A. Armstrong-ról elnevezett előkészítő épület öltözőjében készült, ugyanabban a helyiségben, ahol a holdraszállás űrhajósai is magukra öltötték szkafandereiket. (Fotó:
Kim Shiflett / NASA)
2020. május 30., szombat, Douglas Hurley és Robert Behnken elhagyják az előkészítő épületet, beülnek egy Teslába, ami a 39A startálláshoz viszi őket. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Elképesztő, hogy ez a fotó is elkészült: az ISS-en dolgozó egyik orosz űrhajós, Ivan Vagnernek sikerült lefénykéepznie a Kennedy Űrközpont 39A startállását, pont amikor az űrállomás pár órával a start előtt elhaladt fölötte. Nem sokkal később a Dragon űrhajó már úton volt az ISS felé. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
Miután az egész nap zivatarokkal, gomolyfelhőkkel fenyegető időjárás hirtelen kedvezőre fordult, 2020. május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor tökéletes startot vett a Demo-2 küldetés. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Két végletesen eltérő expozíciós idővel készült fotó a startról. A bal oldali kis záridővel készült, szinte megdermeszti a pillanatot, ahogy a kilenc Merlin hajtóműből előtörő lángok tolják a magasba a Falcon-9 rakétát, miközben a rakétára veszélyes hangrezgéseket elnyomó víz özönlik a startállás gödrébe. Jobbra egy hosszú záridővel készült fotó, amin csak az emelkedő rakétából előtörő lángok vakító fényének csíkja látszik. (Fotó:
Joel Kowsky/NASA / Bill Ingalls/NASA)
Infravörös szűrő használatával készült szürreális fotó a startról. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
A startot megtekintette Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, az alelnök Mike Pence és felesége Karen Pence is. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
A Falcon-9 rakéta első fokozata – ahogy már azt a SpaceX-től megszokhattuk – rutinszerűen visszatért a cég drónhajójára, az Atlanti-óceánon várakozó Of Course I Still Love You-ra. (Fotó:
SpaceX)
Trump elnök a sikeres start után beszédet intézett a Kennedy Űrközpont ikonikus rakéta-összeszerelő épületében, a VAB-ban összegyűlteknek. (Fotó:
Bill Ingalls / NASA)
Ivan Vagner kozmonauta fotója a Falcon-9 rakéta nyomáról a légkör legfölsőbbb, egyre ritkább rétegeiben. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
A Crew Dragon – amit menet közben a benne ülő két űrhajós Endeavour-re keresztelt – 19 órányi repülés végén vasárnap megközelítette a Nemzetközi Űrállomást. A fotón, amit az űrállomáson dolgozó Chris Cassidy NASA-űrhajós készített, a japán űrügynökség (JAXA) Kibo modulja, illetve annak robotkarja látható, jobb szélen meg a lassan közelítő Dragon. (Fotó:
NASA)
A dokkolás előtti pillanat. Az űrhajó orrkúpja nyitva, jól meg lehet figyelni a puha dokkolást lehetővé tevő gyűrűs mechanikát, ami egyben az űrállomás Harmony moduljához rögzíti a Dragont. (Fotó:
Chris Cassidy / NASA)
Május 31-én, vasárnap, magyar idő szerint nem sokkal fél nyolc előtt ötfősre bővült az űrállomás legénysége: Bob Behnken és Doug Hurley csatlakozott Chris Cassidy amerikai, valamint Ivan Vagner és Anatolij Ivanisin orosz űrhajósok társaságához. A következő hetekben, hónapokban Behnken és Hurley űrhajósok részt vesznek az űrállomáson zajló kutatómunkában, visszatérésük időpontjáról egyelőre még nem született döntés. (Fotó:
Ivan Vagner / Roscosmos)
Az OCISLY kedden tért haza a Falcon-9 első fokozatával, amiről egyelőre még nem tudni, hogy újra hasznosítja-e a SpaceX vagy pedig múzeumba kerül, mint az USA űrhajózási történetének fontos műtárgya. (Fotó:
SpaceX)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
